• szívritmuszavar

Szívritmuszavar tünetei, kezelése

A szívbetegségek egy része ritmuszavarban nyilvánul meg, máskor egész­séges szíven jelentkezik ártalmatlan vagy súlyos ritmuszavar.

Mik lehetnek a tünetei?

A ritmuszavar számtalan tünetet okozhat, mely kellemetlenséggel jár: szédülés, gyengeség, halálfélelem. Az érzelmi hatások legtöbbje ritmuszavart okoz: félelem, reszketés, remegés, szorongás. Sok élvezeti szer vált ki szapora szívműködést: alko­hol, tea, kávé. Alvás, pihenés közben a szívfrekvencia alacsony, edzett sportolókon is igen lassú a nyugalmi pulzusszám.

A ritmuszavarok egy része normális reakció: hevesen dobog a szívünk iskolában feleléskor, ha meglátjuk a szerelmünket, gépkocsivezetéskor kritikus helyzetben, hirtelen helyzetváltoztatáskor, sportoláskor, terhességben, lázas állapot idején stb.

A jóindulatú ritmuszavar kezelése

A jóindulatú ritmuszavarokat általában nem kell megszüntetni, kezelni, s szeren­csére a betegek zömében erről van szó. A tartós szapora szívműködés viszont ká­ros lehet a szívre, azt csökkenteni, mérsékelni kell. A nem kellő edzettség is szapora szívverést eredményez fizikai terhelésre, mely általában mozgáshiányra, kövérségre utal. Ezen segíthetünk, ha lépcsőn járunk lift helyett, gyalog megyünk haza. Gya­kori a változó korban jelentkező szapora pulzus, verejtékezéssel és hőhullámmal. Ritmuszavarról panaszkodó betegnél lényeges eldönteni, hogy a ritmuszavar mö­gött kimutatható betegség van-e.

Mik lehetnek a panaszok?

Szervi betegség nélküli, egészségesnek mondott szívű betegen is nagyon kellemetlen panaszokat tud okozni a ritmuszavar. Ha a ritmuszavar hát­terében nem igazolható szívbetegség, akkor egyéb (pl. pajzsmirigy) beteg­ségeket is kell keresni.

A ritmuszavarok orvosi felismerésében nagy szerepe van a már alapvizsgálatnak számító EKG-nak, mely rögzíti a szív elektromos tevé­kenységét. A nyugalmi helyzetben végzett EKG-felvétel mellett ma már le­hetőség van folyamatos EKG készítésre, rögzítésre, úgynevezett HOLTER EKG-ra, így otthoni körülmények között is képesek vagyunk a beteg szív­működését követni. Ha a nyugalmi EKG normális, további vizsgálati lehe­tőség a terheléses EKG, melynek során álló kerékpáron vagy futószőnye­gen végzett terheléssel vizsgáljuk a beteg terhelhetőségét, tüneteit az EKG folyamatos rögzítése mellett.

Az EKG vizsgálatról

Ha a hagyományos, felületi EKG-elvezetések nem tisztázzák a ritmus-zavart, akkor elektrofiziológiai vizsgálattal, a szív üregeibe felvezetett elektródokkal közvetlenül határozzuk meg a szív elektromos, ritmusza­vart okozó eltéréseinek okát. Ezeket az invazív katéteres vizsgálatokat ak­kor végezzük, ha súlyos, szédüléssel, eszméletvesztéssel járt a rosszullét, vagy már újraélesztett betegről van szó. A szívbetegségek egyik legsúlyo­sabb szövődménye a hirtelen halál.

Ennek hátterében általában rosszin­dulatú ritmuszavar áll, mely gyógyszeresen vagy beültetett defibrillátor-pacemaker kezeléssel megelőzhető, kivédhető.

A szív megszünteti a pumpafunkcióját, a keringés leáll, amire a szervek pár másodpercen belül reagálnak, beáll a klinikai halál. Ha ilyenkor nem jön segítség, a beteg meghal. Emiatt megelőzésképpen minden kellemetlen ritmuszavarral orvoshoz kell fordulni, azt ki kell vizsgálni. Ha a ritmusza­var kávé, alkohol, cigaretta után jelentkezik, akkor a kiváltó élvezeti szert feltétlenül el kell hagyni.

Szerző: Szentgyörgyváry Lóránt

Szakmai gyakorlatok és tanulmányok:  Életmód-tanácsadás, kiropraktika és reflexológia. Minden érdekel ami az egészséggel vagy annak megőrzésével kapcsolatos. Az oldalon rendszeresen publikálom a saját cikkeimet.