A méhnyakrák szűrése és korai felismerése
Az elhanyagolt, késői stádiumban felismert méhnyakrákos esetek halálozása magas, de a korai stádiumban kiszűrt, illetve felismert esetek túlnyomó többsége gyógyítható.
Milyen jelekre kell odafigyelnünk méhnyakrák gyanúja esetén?
Korai stádiumban a méhnyakrák panaszokat nem okoz, így csakis az évente ajánlott rákszűrő vizsgálatok teszik lehetővé időben történő felismerését. A külső méhszáj körüli elváltozások nem kitapinthatók, a nőgyógyász számára szabad szemmel nem is láthatók.
A citológiai vizsgálat során finom eszközzel lesodorjuk és egy üveg tárgylemezre kenjük ki a méhszáj körüli nyálkahártya-felszín és a nyakcsatorna külső harmadanak hámsejtjeit. Az így nyert kenetet mikroszkópos szövettani vizsgálatra küldjük.
Mi az a HPV és mik a tünetei?
Az úgynevezett Pl és P2 eredmények esetén a rákot megelőző állapot és a méhnyakrák nagy valószínűséggel kizárható. A P3 lelet hüvelykezelés után ismétlést igényel, mert ilyen citológiai eredményt hüvelygyulladás is okozhat. Az első P3 citológiai eredmény után három hónap elteltével újra citológiai vizsgálatot kell végezni. Ennyi idő szükséges egy újabb hámréteg kiéréséhez, ennél korábban az ismétlésnek nincs értelme. Ha a kontroll citológiai vizsgálat is P3 eredményt hoz, akkor HPV-vizsgálatot kell végezni. Ha ez úgynevezett fokozott kockázatú (16, 18, 31, 33, vagy 45-ös altípusú) HPV-vírus jelenlétét igazolja, akkor a külső méhszáj körüli méhnyakállományból kúp alakú kimetszést (konizáció) kell végezni a pontos szövettani vizsgálat és diagnózis érdekében. A műtéten kívül vírusellenes gyógyszeres kezelést is indítunk. Az úgynevezett HPV (humán papilloma vírus) egyes alfajairól már tudjuk, hogy méhnyakrákot okozhatnak. Ha ilyen altípusokat sikerül igazolni, ez önmagában nem bizonyítja ugyan, hogy a méhnyakrák már jelen van, de felhívhatja a figyelmet a fokozott veszélyeztetettségre. Ilyenkor, ha műtétre még nincs is szükség, gyakrabban, körülbelül félévente kérjük a kontroll rákszűrő vizsgálatokat.
Mindenekelőtt azon fiatal gyermeklányok és fiatal nők számára ajánlható, akik még nem kezdték el a szexuális életet, de alkalmazása ennél idősebb korban is javasolható. A HPV-vakcina nem védi meg a nőket a vakcina alkalmazása előtti időszakban HPV-vírusok által esetlegesen elindított rákkeltő hatásoktól és ezek következményeitől, de védelmet biztosít a vakcinációt követő évtizedekre.
- Pap-kenet-vizsgálat célja
- Méhnyakrák – felismerése és kezelése
- A női nemi szervek gyakoribb betegségei: méhnyakrák és méhrák
Ezek a cikkek is érdekelhetnek:
Mikortól beszélhetünk méhnyakrákról?
A P4 citológiai eredmény valószínűsíti, a P5 eredmény igazolja a már jelen lévő méhnyakrákot. Ilyenkor a biztos szövettani diagnózis, valamint a rosszindulatú folyamat kiterjedésének meghatározása érdekében feltétlenül konizáció (a külső méhszáj körüli szövetekből kúp alakú kimetszés) szükséges. A diagnosztikus konizációt abban az esetben is el kell végezni, ha a citológiai vizsgálat eredménye negatív (Pl vagy P2) ugyan, de fokozott kockázatú HPV jelenlétét igazoljuk, és kolposzkóppal egyértelmű veszélyjeleket ismerünk fel.
Mi a teendő?
A konizáció során eltávolított kúp alakú szövetdarab mikroszkópos vizsgálatával deríthető az ki, hogy már rákról vagy még csak rákot megelőző állapotról van-e szó, illetve, hogy nincs-e szükség újabb konizációra. Ez akkor válhat ismét szükségessé, ha szövettani vizsgálat rákot megelőző állapotot (CIN I, CIN II, CIN III) vagy a legkez-detibb stádiumban lévő (csak a hámrétegben felismerhető, úgynevezett in situ) rákot igazolt, de az elváltozást nem sikerült az „épben” teljesen eltávolítani. A konizációt követő szövettani vizsgálat adhat arra a kérdésre is választ, hogy a rákos folyamat milyen mélyre terjedt. Ha a folyamat már több mm-es mélységre hatol be a méhnyak állományába (a hám alatti kötőszövetbe), akkor szükségessé válhat a méh eltávolítása, legsúlyosabb esetekben a méh és a környékbeli kismedencei nyirokcsomók (esetleg a petefészkek) eltávolítása is.
Hogyan előzhető meg a méhnyakrák?
A méhnyakrák kialakulása rendszeres, évenkénti (!) rákszűrő vizsgálatokkal megelőzhető, de legrosszabb esetben is kezdeti, még gyógyítható stádiumban felismerhető. Ezért érdemes, ezért kell (!) rendszeresen eljárni a szűrővizsgálatokra. Ha ezt tenné mindenki, akkor senkinek sem kellene méhnyakrák miatt meghalnia.
Szerző: Szentgyörgyváry Lóránt
Szakmai gyakorlatok és tanulmányok: Életmód-tanácsadás, kiropraktika és reflexológia. Minden érdekel ami az egészséggel vagy annak megőrzésével kapcsolatos. Az oldalon rendszeresen publikálom a saját cikkeimet.