Orvosi tanácsok

A méhnyakrák szűrése és korai felismerése

Az elhanyagolt, késői stádiumban felismert méhnyakrákos esetek halálo­zása magas, de a korai stádiumban kiszűrt, illetve felismert esetek túlnyo­mó többsége gyógyítható.

Milyen jelekre kell odafigyelnünk méhnyakrák gyanúja esetén?

Korai stádiumban a méhnyakrák panaszokat nem okoz, így csakis az évente ajánlott rákszűrő vizsgálatok teszik lehetővé időben történő fel­ismerését. A külső méhszáj körüli elváltozások nem kitapinthatók, a nő­gyógyász számára szabad szemmel nem is láthatók.

Jegyezzük meg! A veszélyhelyzet felis­merését csak a kolposzkópos (nagyítós) és az úgynevezett onkocitológiai (sejttani) vizsgálatok teszik lehetővé. Kolposzkóppal, 8-, 12-, 20- vagy akár 30-szoros nagyítással a vészjelek láthatókká válnak.

A citológiai vizs­gálat során finom eszközzel lesodorjuk és egy üveg tárgylemezre kenjük ki a méhszáj körüli nyálkahártya-felszín és a nyakcsatorna külső harmada­nak hámsejtjeit. Az így nyert kenetet mikroszkópos szövettani vizsgálatra küldjük.

Mi az a HPV és mik a tünetei?

Az úgynevezett Pl és P2 eredmények esetén a rákot megelőző ál­lapot és a méhnyakrák nagy valószínűséggel kizárható. A P3 lelet hüvely­kezelés után ismétlést igényel, mert ilyen citológiai eredményt hüvelygyul­ladás is okozhat. Az első P3 citológiai eredmény után három hónap eltel­tével újra citológiai vizsgálatot kell végezni. Ennyi idő szükséges egy újabb hámréteg kiéréséhez, ennél korábban az ismétlésnek nincs értelme. Ha a kontroll citológiai vizsgálat is P3 eredményt hoz, akkor HPV-vizsgálatot kell végezni. Ha ez úgynevezett fokozott kockázatú (16, 18, 31, 33, vagy 45-ös altípusú) HPV-vírus jelenlétét igazolja, akkor a külső méhszáj kö­rüli méhnyakállományból kúp alakú kimetszést (konizáció) kell végezni a pontos szövettani vizsgálat és diagnózis érdekében. A műtéten kívül ví­rusellenes gyógyszeres kezelést is indítunk. Az úgynevezett HPV (humán papilloma vírus) egyes alfajairól már tudjuk, hogy méhnyakrákot okozhat­nak. Ha ilyen altípusokat sikerül igazolni, ez önmagában nem bizonyít­ja ugyan, hogy a méhnyakrák már jelen van, de felhívhatja a figyelmet a fokozott veszélyeztetettségre. Ilyenkor, ha műtétre még nincs is szükség, gyakrabban, körülbelül félévente kérjük a kontroll rákszűrő vizsgálatokat.

Kutatási eredmények! Napjainkban, a már Magyarországon is kapható HPV-vakcina alkalmazá­sával a méhnyakrák az esetek 90-95%-ában megelőzhető.

Mindenekelőtt azon fiatal gyermeklányok és fiatal nők számára ajánlható, akik még nem kezdték el a szexuális életet, de alkalmazása ennél idősebb korban is java­solható. A HPV-vakcina nem védi meg a nőket a vakcina alkalmazása előtti időszakban HPV-vírusok által esetlegesen elindított rákkeltő hatásoktól és ezek következményeitől, de védelmet biztosít a vakcinációt követő év­tizedekre.

Jegyezzük meg! Fontos azonban tudni, hogy a nőgyógyászok által évente java­solt rákszűrő vizsgálatokra azoknak is kell járni, akik HPV-vakcinációban részesültek!

Mikortól beszélhetünk méhnyakrákról?

A P4 citológiai eredmény valószínűsíti, a P5 eredmény igazolja a már jelen lévő méhnyakrákot. Ilyenkor a biztos szövettani diagnózis, valamint a rosszindulatú folyamat kiterjedésének meghatározása érdekében feltét­lenül konizáció (a külső méhszáj körüli szövetekből kúp alakú kimetszés) szükséges. A diagnosztikus konizációt abban az esetben is el kell végezni, ha a citológiai vizsgálat eredménye negatív (Pl vagy P2) ugyan, de foko­zott kockázatú HPV jelenlétét igazoljuk, és kolposzkóppal egyértelmű ve­szélyjeleket ismerünk fel.

Mi a teendő?

A konizáció során eltávolított kúp alakú szövet­darab mikroszkópos vizsgálatával deríthető az ki, hogy már rákról vagy még csak rákot megelőző állapotról van-e szó, illetve, hogy nincs-e szük­ség újabb konizációra. Ez akkor válhat ismét szükségessé, ha szövettani vizsgálat rákot megelőző állapotot (CIN I, CIN II, CIN III) vagy a legkez-detibb stádiumban lévő (csak a hámrétegben felismerhető, úgynevezett in situ) rákot igazolt, de az elváltozást nem sikerült az „épben” teljesen eltávolítani. A konizációt követő szövettani vizsgálat adhat arra a kérdés­re is választ, hogy a rákos folyamat milyen mélyre terjedt. Ha a folyamat már több mm-es mélységre hatol be a méhnyak állományába (a hám alatti kötőszövetbe), akkor szükségessé válhat a méh eltávolítása, legsúlyosabb esetekben a méh és a környékbeli kismedencei nyirokcsomók (esetleg a petefészkek) eltávolítása is.

Hogyan előzhető meg a méhnyakrák?

A méhnyakrák kialakulása rendszeres, évenkénti (!) rákszűrő vizsgálatokkal meg­előzhető, de legrosszabb esetben is kezdeti, még gyógyítható stádiumban felismer­hető. Ezért érdemes, ezért kell (!) rendszeresen eljárni a szűrővizsgálatokra. Ha ezt tenné mindenki, akkor senkinek sem kellene méhnyakrák miatt meghalnia.

Lóránt Szentgyörgyváry

Szerző: Szentgyörgyváry Lóránt

Szakmai gyakorlatok és tanulmányok:  Életmód-tanácsadás, kiropraktika és reflexológia. Minden érdekel ami az egészséggel vagy annak megőrzésével kapcsolatos. Az oldalon rendszeresen publikálom a saját cikkeimet.