Autoimmun betegségek
A reumatoid artritisz (ízületi gyulladás) és a cukorbetegség közismert autoimmun betegségek, amikor a szervezet immunrendszere ismeretlen okból önmaga ellen fordul. Az autoimmun betegségek főként fiatal felnőttkorban alakulnak ki, és nőknél gyakrabban.
A tünetek betegségenként nagy változékonyságot mutatnak, de mindegyiknél rendkívül fontos a korai felismerés. A tünetek súlyossága és a kilátások is meglehetősen eltérőek, attól függően, hogy a testnek éppen melyik részén jelenik meg a kórkép.
Az autoimmun betegség kifejezés egyben azt is jelenti, hogy a test bizonyos részeiben a szövetek gyulladásba kerülnek, és változatos tüneteket okoznak. Lényege a szervezet önmaga ellen irányuló reakciója; a termelődő kóros antitestek (autoantitestek) megtámadják a saját szöveteket, mert idegenként ismerik fel őket, és mint testidegen anyagot az immunrendszernek el kell pusztítania.
Az alábbi betegségeket tekintjük át:
- Szisztémás lupusz eritematózus
- Szkleroderma (Szisztémás szklerózis)
- Polimiozitisz (sokizomgyulladás)
- Reumatikus sokizomgyulladás
Szisztémás lupusz eritematózus
Jellemzője az ízületek, inak és egyéb kötőszövetek gyulladása, ami érinthet akár belső szerveket is, és kiterjedhet végeredményben az egész testre. Egyszerűbb formája (nem szisztémás) pl. csak a bőrt támadja meg (bőrfarkas). A legtöbb betegnek azonban egyszerre több szervére terjed ki a kórkép.
A nukleinsavakat megtámadó autoantitestek termelődésének kiváltó oka ismeretlen. A betegek kilátásai jónak mondhatók, mert kortikoszteroidokkal és fájdalomcsillapítókkal az ízületi gyulladás karbantartható. Előfordulnak tünetmentes periódusok is. A betegség családi halmozódást mutat, és 12-55 éves kor között a legjellemzőbb.
- Köhögés és köpettel járó köhögés okai
- Rekedtség okai
- A járás zavara: sántítás és ataxia
Ezek a cikkek is érdekelhetnek:
Tünetei
A tünetek nagyon egyéniek, és attól is jelentős mértékben függenek, melyik szerv van érintve:
- ízületi fájdalom;
- láz;
- fáradtságérzés;
- bőrkiütés, az arcon pillangó.
Szkleroderma (Szisztémás szklerózis)
A szkleroderma név „feszes bőr” jelentésű, mert ez a jellemző tünete. A kórkép a szervezet kötőszövetét támadja, és ezért sokféle szövetet, szervet érint. A szövetek be vannak gyulladva, megvastagodnak, megkeményednek, deformálódnak. A tünetek jellemzőek a bőrön és az ízületeken, de elérhetnek akár belső szerveket is. Esetenként az ízületi bántalmak miatt összetéveszthető a reumatoid artritisszel (ízületi gyulladással). Általában 20 és 50 éves kor között fordul elő, és nőknél négyszer gyakrabban, mint férfiaknál.
Ez a betegség jelenleg nem gyógyítható. A kilátások jók, ha csak a bőr van érintve, de sokkal rosszabb a helyzet, ha a szívet, tüdőt és vesét is elérte már. Szerencsére azonban sok emberben a betegség csak lassan fejlődik – ez az egyetlen kedvező tulajdonsága.
A szisztémás szklerózis tünetei és jelei
A tünetek a betegség súlyosságától és kiterjedésétől függenek:
- az ujjak rendkívül érzékenyek a hidegre (mint a Raynaud-kórnál);
- az ujjakon megkeményedik a bőr;
- az ízületek duzzadtak, be vannak gyulladva;
- izomgyengeség alakul ki;
- a nyelőcső is „megkeményedik”, emiatt nyelési nehézség léphet föl.
A szkleroderma (szisztémás szklerózis) is autoimmun betegség, amelynek lényege a kötőszövet „megkeményedése”.
(FENT) A képen az ujjakon látszik a jelenség, de elérheti a belső szerveket is.
Polimiozitisz (sokizomgyulladás)
Ritka betegség, jellemzője több vázizom egyidejű gyulladása és fájdalma. Egyéb tünete lehet a bőr kiütése (általában az arcon, mellkason és a kézháton), ha pedig a bőr is érintve van, a betegség neve dermatomiozitisz.
A polimiozitisz szteroidkezelésre rendeződik, de szerencsétlen módon társulhat rákos betegség szövődményeként is (a háttérben lehet tüdőrák, petefészekrák, emlő vagy gyomorrák). Gyermekeknél jobbak a gyógyulási esélyek. A gyermekbetegek mintegy 70%-a két éven belül megfelelő kezelés után tünetmentes állapotba kerül.
Polimiozitisz -tünetek és jelek
- Izomgyengeség;
- nehéz a nyelés és a beszéd a nyelőcső megbetegedése miatt;
- légzési zavar a mellkasi izmok gyengesége miatt;
- fáradtság.
Reumatikus sokizomgyulladás
Szintén ritkább betegség; a szövetek olyan gyulladása, amely a nyak, a váll, a csípő és a derék izmaiban okoz fájdalmat és merevséget. A kórkép tünetei reggel rosszabbak, majd néhány órán belül megszűnnek.
A reumatikus sokizomgyulladás tünetei és jelei
- Fájdalom és reggeli merevség a nyak, váll és csípő Az egész felsőtesten jelentkezhetnek fájdalmak;
- fáradtságérzés.
Jellemző lehet még a fáradtságérzés, láz és fogyás. Általában az 50 év felettieket érinti. A diagnózis könnyen felállítható, mert a vérvizsgálat kimutatja a gyulladást. A betegség sokszor együtt jár az óriássejtes artériagyulladással. A szteroidos kezelés csökkenti a gyulladást, bár hónapokig kell szedni a gyógyszereket. A betegség kiújulásra hajlamos.
Oriássejtes artériagyulladás
A betegség leginkább idősebbeken fordul elő, és sokszor a halánték nagy artériáinak gyulladása jellemzi. Együtt járhat az előbb ismertetett reumatikus sokizomgyulladással.
Ahhoz hasonlóan vérvizsgálattal, valamint a fej artériáiból vett szövetminták alapján felállítható a diagnózis. A kezelés magas dózisú szteroidokból áll, és ha a tünetek már javulnak, a dózis fokozatosan, hónapok alatt csökkenthető. Érdekes módon a betegség hajlamos a kiújulásra.
Az óriássejtes artériagyulladás tünetei és jelei
- A halántéktájon korlátozott fejfájás érzékelhető, mely nyomásra érzékeny;
- fáradtságérzés
Ha átmeneti vagy tartós látászavar lép fel, azonnal értesíteni kell az orvost, mert ha az állapot kezeletlen marad, vaksághoz vezet!
Szerző: Griffel Tibor
Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.