Betegségek és megelőzésük

Autoimmun betegségek

A reumatoid artritisz (ízületi gyulladás) és a cu­korbetegség közismert autoimmun betegségek, amikor a szervezet immunrendszere ismeretlen okból önmaga ellen fordul. Az autoimmun be­tegségek főként fiatal felnőttkorban alakulnak ki, és nőknél gyakrabban.

A tünetek betegségenként nagy változékonysá­got mutatnak, de mindegyiknél rendkívül fon­tos a korai felismerés. A tünetek súlyossága és a kilátások is meglehetősen eltérőek, attól füg­gően, hogy a testnek éppen melyik részén jele­nik meg a kórkép.

Az autoimmun betegség kifejezés egyben azt is jelenti, hogy a test bizonyos részei­ben a szövetek gyulladásba kerülnek, és változatos tüneteket okoznak. Lényege a szervezet önmaga ellen irányuló reakció­ja; a termelődő kóros antitestek (autoantitestek) megtámadják a saját szöveteket, mert idegenként ismerik fel őket, és mint testidegen anyagot az immunrendszernek el kell pusztítania.

Az alábbi betegségeket tekintjük át:

  • Szisztémás lupusz eritematózus
  • Szkleroderma (Szisztémás szklerózis)
  • Polimiozitisz (sokizomgyulladás)
  • Reumatikus sokizomgyulladás

Szisztémás lupusz eritematózus

Jellemzője az ízületek, inak és egyéb kö­tőszövetek gyulladása, ami érinthet akár belső szerveket is, és kiterjedhet végered­ményben az egész testre. Egyszerűbb for­mája (nem szisztémás) pl. csak a bőrt tá­madja meg (bőrfarkas). A legtöbb beteg­nek azonban egyszerre több szervére terjed ki a kórkép.

A nukleinsavakat megtámadó autoantitestek termelődésének kiváltó oka ismeretlen. A betegek kilátásai jónak mondha­tók, mert kortikoszteroidokkal és fájda­lomcsillapítókkal az ízületi gyulladás kar­bantartható. Előfordulnak tünetmentes periódusok is. A betegség családi halmo­zódást mutat, és 12-55 éves kor között a legjellemzőbb.

Tünetei

A tünetek nagyon egyéniek, és attól is jelentős mértékben függenek, melyik szerv van érintve:

  • ízületi fájdalom;
  • láz;
  • fáradtságérzés;
  • bőrkiütés, az arcon pillangó.

Szkleroderma (Szisztémás szklerózis)

A szkleroderma név „feszes bőr” jelenté­sű, mert ez a jellemző tünete. A kórkép a szervezet kötőszövetét támadja, és ezért sokféle szövetet, szervet érint. A szövetek be vannak gyulladva, megvastagodnak, megkeményednek, deformálódnak. A tü­netek jellemzőek a bőrön és az ízületeken, de elérhetnek akár belső szerveket is. Ese­tenként az ízületi bántalmak miatt össze­téveszthető a reumatoid artritisszel (ízü­leti gyulladással). Általában 20 és 50 éves kor között fordul elő, és nőknél négyszer gyakrabban, mint férfiaknál.

Ez a betegség jelenleg nem gyógyítha­tó. A kilátások jók, ha csak a bőr van érintve, de sokkal rosszabb a helyzet, ha a szí­vet, tüdőt és vesét is elérte már. Szerencsé­re azonban sok emberben a betegség csak lassan fejlődik – ez az egyetlen kedvező tulajdonsága.

A szisztémás szklerózis tünetei és jelei

A tünetek a betegség súlyosságától és kiterjedésétől függenek:

  • az ujjak rendkívül érzékenyek a hidegre (mint a Raynaud-kórnál);
  • az ujjakon megkeményedik a bőr;
  • az ízületek duzzadtak, be vannak gyulladva;
  • izomgyengeség alakul ki;
  • a nyelőcső is „megkeményedik”, emiatt nyelési nehézség léphet föl.

A szkleroderma (szisztémás szklerózis) is autoimmun betegség, amelynek lényege a kötőszövet „megkeményedése”.

Szisztémás szklerózis

(FENT) A képen az ujjakon látszik a jelenség, de elérheti a bel­ső szerveket is.

Polimiozitisz (sokizomgyulladás)

Ritka betegség, jellemzője több vázizom egyidejű gyulladása és fájdalma. Egyéb tü­nete lehet a bőr kiütése (általában az ar­con, mellkason és a kézháton), ha pedig a bőr is érintve van, a betegség neve dermatomiozitisz.

A polimiozitisz szteroidkezelésre rende­ződik, de szerencsétlen módon társulhat rá­kos betegség szövődményeként is (a hát­térben lehet tüdőrák, petefészekrák, emlő­ vagy gyomorrák). Gyermekeknél jobbak a gyógyulási esélyek. A gyermekbetegek mintegy 70%-a két éven belül megfelelő kezelés után tünetmentes állapotba kerül.

Polimiozitisz -tünetek és jelek

  • Izomgyengeség;
  • nehéz a nyelés és a beszéd a nyelőcső megbetegedése miatt;
  • légzési zavar a mellkasi izmok gyengesége miatt;
  • fáradtság.

Reumatikus sokizomgyulladás

Szintén ritkább betegség; a szövetek olyan gyulladása, amely a nyak, a váll, a csípő és a derék izmaiban okoz fájdalmat és me­revséget. A kórkép tünetei reggel rosszabbak, majd néhány órán belül meg­szűnnek.

A reumatikus sokizomgyulladás tünetei és jelei

  • Fájdalom és reggeli merevség a nyak, váll és csípő Az egész felsőtesten jelentkez­hetnek fájdalmak;
  • fáradtságérzés.

Jellemző lehet még a fáradtságérzés, láz és fogyás. Általában az 50 év felettieket érinti. A diagnózis könnyen felállítható, mert a vérvizsgálat kimutatja a gyulladást. A betegség sokszor együtt jár az óriássejtes artériagyulladással. A szteroidos kezelés csökkenti a gyulladást, bár hóna­pokig kell szedni a gyógyszereket. A be­tegség kiújulásra hajlamos.

Oriássejtes artériagyulladás

A betegség leginkább idősebbeken fordul elő, és sokszor a halánték nagy artériáinak gyulladása jellemzi. Együtt járhat az előbb ismertetett reumatikus sokizomgyulla­dással.

Ahhoz hasonlóan vérvizsgálattal, vala­mint a fej artériáiból vett szövetminták alapján felállítható a diagnózis. A keze­lés magas dózisú szteroidokból áll, és ha a tünetek már javulnak, a dózis fokozato­san, hónapok alatt csökkenthető. Érdekes módon a betegség hajlamos a kiújulásra.

Az óriássejtes artériagyulladás tünetei és jelei

  • A halántéktájon korlátozott fejfájás érzékelhető, mely nyomásra érzékeny;
  • fáradtságérzés

Ha átmeneti vagy tartós látászavar lép fel, azonnal értesíteni kell az orvost, mert ha az állapot kezeletlen marad, vaksághoz vezet!

Tibor Griffel

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.