• Sárgafolt-elfajulás

Sárgafolt elfajulása és kezelése

A sárgafolt-elfajulás általában életkorfüggő; fő­leg időseket érint, bár fiatalabbaknál is előadód­hat. Oka a szemben a retina fényérzékeny csap­sejtjeinek pusztulása, elfajulása. A sárgafolt a lá­tás legélesebb, részletekben és színekben is leggazdagabb pontja a retinán. A sárgafolt elfajulása a látás centrumában levő, fényre és színek­re is legérzékenyebb rész fokozott pusztulásával jár (ellentétben a glaukómával, amelynél a látás­vesztés inkább a perifériás, széli részekre jellem­ző). Mindkét szemet érintheti, de általában a második csak hetekkel később követi az elsőt.

Tünetek és jelek

Sárgafolt elfajulás következtében fellépő tünetek:

• szövegolvasási nehézség;
• nehezebb az arcok felismerése;
• tévénézés közben a részletek rosszul kivehető.

Az ínhártya és a retina között egy vékony védőréteg található. Az öregedés folya­mán ez a réteg sérülhet, és a szem belsejé­ből folyadék beszivárog a retinába. A folyadék károsíthatja a csapokat és pál­cikákat, amelyek a látás „kulcsfigurái”, és kialakul a sárgafolt-elfajulás.

(Fent) A sárgafolt-elfajulás gyakran az öregedési folyamat része. A szemész a szembelső vizsgálatával ellenőrzi, történtek-e változások a sárgafolton.

Mi a sárgafolt tulajdonképpen?

A sárgafolt nagyon kicsi, rendkívül érzé­keny folt a retina közepén. Feladata a tár­gyakra való igen pontos fokuszálás, tehát tulajdonképpen az éles és színhelyes látás biztosítása. A sárgafolt elfajulása fokozódó látásvesztést eredményez, ami a foltra magára, tehát a központi látótérre vonatkozik, és a látótér széleit, a perifériás látóteret ke­vésbé érinti.

A diagnózis módja

Nem könnyű a diagnózist felállítani, mert a betegség igen lassan alakul ki, akár hosszú évek alatt. Ha valaki látásának centrumában valamilyen „lyukat”, foltot észlel, vagy lá­tása észrevehető zavart szenved, érdemes azonnal orvoshoz fordulni.

Mit tehet az orvos?

A szemész vagy az optometrikus oftalmoszkópos vizsgálattal felderítheti a sár­gafolt-károsodást. További vizsgálatok szükségesek a károsodás mértékének fel­mérésére, és az érrendszer fluoreszcens kontrasztanyagos vizsgálatával a szem ere­inek állapota ellenőrizhető. Lézeres kezelés egyes esetekben hasz­nos lehet ugyan, de csak a betegség elő­rehaladását tudja megállítani, a már kiala­kult károsodásra kevésbé hatásos. A leg­több esetben sajnos a betegség nem kezel­hető.

A szemműködés legfontosabb része a szem hátoldalán lévő retinán zajlik. A retina különleges sejtekből áll, ezek a pálcikák és csapok, amelyek fény hatására elektro­mos jeleket bocsátanak ki magukból. A jelek a látóidegen át jutnak az agyba, ahol feldolgozásuk megtörténik.

Pálcikák

A fény-árnyék változásokra érzékeny sejtek, amelyek az agyba csak a fekete-fehér fé­nyekkel (és sötéttel) kapcsolatos információt közvetítik. Rosszabb fényviszonyok között is működnek, és többedmagukkal kapcsolód­nak egy idegrosthoz.

Mozgással összefüggő információt is továbbítanak, de éles képet nem képeznek. A pálcikák a retina szélein találhatók, ezért lehetséges, hogy mozgást perifériás látásunkkal is érzékelünk. A mikrofotón a retina fényérzékeny sejtjei, a csapok és pálcikák láthatók. A csapok zöldeskék színűek, a pálcikák pedig kékek.

Csapok

Színekre érzékeny sejtek, a vörös, zöld és kék színekre. Minden sejt közvetlen összeköttetésben áll az aggyal. Éles képet hoznak létre, de csak erősebb fényviszo­nyok között működnek. A csapok a retina közepén helyezkednek el, főként a sárga­foltban: itt jönnek létre a legélesebb képek.

(Fenti kép) A mikrofotón a retina fényérzékeny sejtjei, a csapok és pálcikák láthatók. A csapok zöldeskék színűek, a pálcikák pedig kékek.

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.