Meningitisz (agyhártyagyulladás)
A meningitisz az agyat körülvevő hártyák (agyhártyák, meninxek) gyulladása. Általában fertőzés okozza az agyhártyagyulladást. A kórokozók között a leggyakoribb a vírusos forma, amely főképpen fiatal felnőtteket érint, és kevésbé veszélyes. A baktériumok okozta meningitisz már súlyosabb kórkép, és főleg gyermekeknél fordul elő. Életet veszélyeztető állapot lehet; általában az egyszerű nátha, megfázás tüneteivel kezdődik. Az állapot gyorsan romlik, és kifejlődnek a valódi, klasszikus tünetek.
(Képen fent) A képen osztódás közben látható a Neisseria meningitidis nevű kórokozó, amely a fertőző agyhártyagyulladásért felelős.
Az agyhártyagyulladás vírusos vagy baktériumok okozta fertőzés következménye. Ritkábban (főként a csökkent immunitásúak körében) gombás fertőzés is lehet az alapja. Bár a kezelés a fertőzés típusától függ, a betegség minden formáját súlyosnak kell tekinteni, és bármely meningitiszre gyanús esetben azonnali orvosi beavatkozás szükséges, és lehetőleg kórházi kezelés.
Tünetek és jelek
Ha a fertőzés víruseredetű, a tünetek, fokozatosan alakulnak ki. Bakteriális meningitiszben viszont igen gyorsan kifejlődnek, mégpedig a következők:
- Láz
- Fejfájás
- Nyaki merevség
- Fénykerülés (fotofóbia)
- Esetenként kiütés
Csecsemőknél és gyermekeknél észlelt egyéb tünetek:
- A gyermek nagyon álmos és nehezen ébreszthető.
- Laza izomtónus
- Sírás igen magas hangon
Ha nem kezdik meg idejében a kezelést, görcsös állapot alakulhat ki.
Hogyan diagnosztizálják?
Az orvos a tünetek és a beteg vizsgálata alapján már gyaníthatja az agyhártyagyulladás fennállását. Már a kezelés megkezdésével egy időben gerinccsapolást is végeznek (lumbálpunkció), ahol a gerincből kinyert agyi-gerincvelői folyadékból (liquor) mikroszkópos vizsgálattal mutatják ki a fertőzés jeleit. Egyes esetekben képalkotó vizsgálatot is végeznek.
A kezelés lehetőségei
A vírusos agyhártyagyulladás számos esetben nem igényel különösebb kezelést a lázcsökkentőkön és fájdalomcsillapítókon kívül. A beteg általában 1-2 hét alatt felépül.
Ha bakteriális meningitisz gyanúja merül fel, azonnal intravénás antibiotikumot kell adni. Az időnyerés létfontosságú, hiszen itt minden perc számít! Egyes esetekben a gyulladás mérséklésére kortikoszteron is adható. Ebből a jóval lassabb a felépülés, de ez esetenként változó. Még a leggyorsabb és leghatékonyabb kezelés mellett is meghal a betegek mintegy 15%-a.
Milyen késői hatások alakulhatnak ki?
Bár a legtöbben általában nyom nélkül gyógyulnak meg mind a vírusos, mind a baktériumok okozta meningitiszekből, lehetnek maradványtünetek, így hallásvesztés vagy a memória romlása.
Hogyan előzhetjük meg a meningitiszt?
Sokan azt gondolják, hogy ha valaki meningitiszes beteg, akkor környezete, gyermekei is nagy kockázatnak vannak kitéve. Érdekes módon a bakteriális meningitiszt igen nehéz „átadni”. Még ha egy helyiségben tartózkodunk is órákon át a meningitiszes beteggel, csak csekély mértékben emelkedik a kockázat. Az ilyen szoros közelségben levők védelmére kétnapos antibiotikus kezelés hatékony lehet.
A fejlett országokban a gyermekek védőoltásban részesülnek a Haemophilus influenza-B típusú baktérium ellen, ami a meningitisz gyakori kórokozója. Európában a meningokokkusz baktérium két törzse okoz agyhártyagyulladást: a C törzzsel szemben már rendelkezünk vakcinával, és ez a gyermekkori védőoltások szerves része. A gyakoribbnak tekinthető B törzzsel szemben is rövidesen rendelkezésre áll majd megfelelő vakcina.
Hogyan ismerhető fel a meningokokkusz okozta kiütés?
Könnyen felismerhető, mert nyomásra a foltok nem tűnnek el. Ha a gyermeken gyanús kiütést észlelünk, és bármelyik, ebben a fejezetben felsorolt más tünet is jelentkezik, a gyermeket a lehető legrövidebb idő alatt kórházba kell juttatni!
(Kép fent) Az üvegpróba útján gyorsan tisztázható, hogy a gyermek kiütése agyhártyagyulladást kísér-e. Ha a kiütéses területre nyomott vizespohár oldalán a kiütések nyomásra sem tűnnek el, azonnali orvosi ellátás szükséges!
Szerző: Griffel Tibor
Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.