Miért sajátos a harántcsíkolt izmok vérátáramlása?
A harántcsíkolt izomzat vérátáramlása a legszélesebb határok (0,8-25 l/min) között változhat A harántcsíkolt izom az egyetlen olyan szerv, amely képes felvenni a vér teljes oxigéntartalmát A benne lévő mioglobin révén pedig oxigén tárolására is képes.
Összetett szabályozó mechanizmus biztosítja, hogy a mindenkori anyagcsereigényeket kielégítő vérmennyiség áramoljon át a harántcsíkolt izmon. A különböző idegi és humorális tényezők együttes, integrált hatása váltja ki az izom működésének megfelelő értágulatot.
A működő izomban értágulatot okozó tényezők vázlata
- Idegi szabályozás. A harántcsíkolt izom közvetlen értágító beidegzést is kap a kolinergiás szimpatikus értágító rostok útján. Alkalmasint ezek az idegek biztosítják a vérátáramlás megfelelő növekedését már az izomműködés megindulásának a pillanatában, amikor a helyi szabályozás még nem kifejezett (még nem szaporodtak fel az anyagcseretermékek).
- Humorális szabályozás. Kiemelkedő szerepe van az adrenalinnak, amely a p2-adrenerg receptorokon keresztül értágulatot okoz a működő izomban.
- Helyi szabályozás. Két tényező szerepe meghatározó, éspedig a mechanikai hatás és az izomműködés során termelődött anyagcseretermékek által okozott értágulat.
- A mechanikai hatás azt jelenti, hogy az összehúzódó izom kívülről nyomja a saját ereit. Ez az oldalról ható erő (vis a laterale) fokozza a vénás vér kiáramlását az izomból, de gátolja az artériás vér beáramlását. Az artériák falára ható nyomóerő megnöveli a véráramlással szembeni ellenállást, s emiatt emelkedik a vérnyomás. Annál magasabbra emelkedik a vérnyomás, mennél nagyobb erővel nyomja az izom a saját artériáit.
- A felszaporodó anyagcseretermékek, mindenekelőtt a tejsav, értágulatot okoznak, tehát fokozzák a vérátáramlást. Az anyagcseretermékek többféle hatást váltanak ki, így például a pH csökkentése révén fokozzák az oxihemoglobin disszociációját, csökkentik a vörösvértestek membránjának a rugalmasságát. Ez utóbbi olyan mértékű lehet, hogy az átlagosan 7,5 mikro átmérőjű vörösvértest nem tud átjutni az ennél szűkebb kapillárisokon.
Szerző: Griffel Tibor
Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.