• légzés
• tüdő

Étellel a tüdő egészségéért!

Légzőrendszer bonyolult és kifinomult gépezet, amely­nek elsődleges feladata, hogy az oxigént a levegőből kivon­ja, és a véráramba juttassa. A leve­gő az orron és a szájon át beléle­gezve a légcsövön és a róla elágazó hörgőkön (bronchusokon) keresz­tül jut a tüdőbe. A tüdőben apró hörgőcskékbe, majd a léghólyagocskákba kerül. Az ezeket burkoló hártyában futó erek felveszik az oxigént, miközben a sejtek működésekor keletkező szén-dioxidot leadják.

A légzőrendszer folyamatosan tisztítja önmagát – az orrnyál­kahártya és a légutak nyálkahár­tya sejtjein lévő apró csillók és a rajtuk lévő nyák megkötik a por­szemcséket, és így megvédik a tü­dőt a levegőben lebegő portól. A citrusfélék leve gazdag a baktériumok ellen védő C-vita­minban. A sárgabarack-nektár­nak magas a cinktartalma, és sietteti a gyógyulást.

Étellel a tüdő egészségéért

A legegészségesebb tüdejük azok­nak az embereknek van, akik na­ponta megesznek legalább öt adag zöldséget és gyümölcsöt. Ez nem véletlen, hiszen az ezekben találha­tó tápanyagok biztosítják az im­munrendszer egészséges működé­sét. Emellett ne feledkezzünk meg a dohányfüst tü­dőkárosító szerepéről sem!

Hogyan segítik a légzőrendszert a tápanyagok?

A zöldségekben és gyümölcsökben található antioxidáns C- és E-vitamin, valamint a béta-karotin segíti az immun­rendszer működését, és ezáltal vé­di a légutakat a fertőzésektől. Az antioxidánsok megszabadítják a légutakat az irritáló szabad gyö­köktől, és nagymértékben csök­kentik a tápanyagok elégetésekor és az anyagcsere kapcsán keletke­ző veszélyes vegyületek koncentrá­cióját.

Lélegezzünk könnyebben!

Friss, ropogós zöldségekből antioxidánsokban gazdag sa­látakeveréket készíthetünk. Az antioxidánsok hatékonyak a fertőzések, például a megfázás és a nátha megelőzésében. A paprika béta-karotint és illóolajokat tar­talmaz, amelyek enyhítik az orrdugulást.

Hogy működnek az anti­oxidánsok?

A C-vitamin véd a lég­zőszervi megbetegedéseket okozó baktériumok ellen, és emellett tá­gítja a légutakat, ami megkönnyíti a légzést. Nem bizonyított azon­ban, hogy a hatalmas adagokban szedett C-vitamin hatékonyan hoz­zájárulna a megfázás megelőzésé­hez vagy kezeléséhez. A fölös vitamin nagy része valószínűleg fel sem szívódik, és nincs hitelt ér­demlő bizonyíték arra nézve, hogy megakadályozná a megfázást.

Az E-vitamin is erős antioxidáns, és fontos szerepe van a légutak egészséges működése szempontjából. Azoknak a kora­szülött babáknak, akiknek fejletlen a tüdejük, az oxigénkezelés mellett E-vitamint is adnak, részben azért, hogy ne kapjanak el valamilyen idült tüdőbetegséget.

A hivatásos sportolók tisztában vannak az E-vitamin jó tulajdonsá­gaival. Oxigénfogyasztásuk maga­sabb az átlagnál, így sejtjeik job­ban ki vannak téve a szabad gyökök okozta károsodásnak. E-vi­tamin szedésével a kockázat a felé­re csökkenthető.

Csökkenthető károsodás

E-vitaminnal a légszennyezés és dohányzás okozta tüdőkárosodás veszélye is. Mivel gyorsan reakcióba lép a sza­bad gyökökkel, sikeresen gátolja káros hatásukat a sejthártyákra, valamint a szervezetben található enzimekre, fehérjékre és magára a DNS-re.

Egy másik antioxidáns, az A-vi­tamin segíti a légutak nyálkahár­tyájának regenerálódását.

Hasznos ásványi anyagok

A magnézium közvetlenül elősegíti az egészséges légzést, mivel segít ellazítani a légutak izmait. A mag­néziumhiányban szenvedő embe­reknek gyakrabban vannak légzési nehézségeik, mint azoknak, akik­nek magas a magnéziumszintjük.

Megfázáskor a cink gyorsítja a gyógyulást. Azt nem tudjuk, hogy segít-e a megfázások megelőzésé­ben, de sokan állítják, hogy erre a célra is alkalmas.

Milyen élelmiszerekben talál­juk ezeket a tápanyagokat?

Néhány élelmiszer különösen gazdag azokban a fontos tápanya­gokban, amelyek szerepet játsza­nak a légzőrendszer védelmében.

Ezeket a tápanyagokat a következő forrásokból nyerhetjük:

• C-vitamin: Friss gyümölcsök (különösen a citrusfélék) és zöldségek, valamint a gyümölcs­levek
• A-vitamin: Halolajok, tej termékek, spenót, máj, répa, sárgaba­rack, margarin
• E-vitamin: Magvakból nyert (kukorica, napraforgó) olajok, ga­bonacsíra, olívaolaj, avokádó, kör­te, müzli, dió- és mogyorófélék, le­veles zöldfőzelékek, korpakenyér, gabonapelyhek és tojássárgája
• Béta-karotin: Narancsszínű, pi­ros, sárga és sötétzöld gyümölcsök és zöldségek, pl. Sárgarépa, zöld­paprika, spenót, mangó, őszi- és sárgabarack
• Magnézium: Jelen van a gabonapelyhekben és a zöldségekben, a földimogyoróban és a Graham-kenyérben
• Cink: Sok cink található a so­vány vörös húsokban, a májban, a kagylóban (különösen az osztrigában), a tojássárgában, a gabona-pelyhekben és a hüvelyesekben

Légúti fertőzések

A torok vagy a mellkas fertőzésé­nek egyik tünete a köhögés. A lég­cső vagy a hörgő nyálkahártyájá­nak gyulladása ingerli a köhögési reflexet kiváltó idegeket. A köhö­gés automatikus reflex. Feladata, hogy a porrészecskéket eltávolítsa a légutakból, megfázáskor megtisz­títsa a hörgőket és a légcsövet a fa­lukhoz tapadó nyálkától.

A tüsszentésnek hasonló a szerepe: az orr nyálkahártyáját megtisztítja a portól és a benne lé­vő nyáktól. A köhögéssel és a tüsszentéssel azonban kórokozók -baktériumok és vírusok – is kijut­nak a környezetbe, és ha más szer­vezetébe jutnak, azt is megbetegít­hetik.

A náthát, az influenzát és a felső légúti fertőzéseket, mint amilyen a torokfájás, mandula­gyulladás, gégegyulladás, krupp és orr melléküreg-gyulladás, vírusok és baktériumok okozzák. A vírusok és baktériumok alsó légúti fertőzést – hörghurutot, hörgőcske-gyulladást (bronchio­litist) és tüdőgyulladást – is okoz­nak.

A vírus csak úgy képes szapo­rodni, ha egy élő sejtben megtelep­szik. A fertőzött sejt egy interferon nevű fehérjét kezd el termelni, amelynek célja a vírus továbbterje­désének megakadályozása.

Antibiotikumok

Az antibiotikumok csak bakteri­ális fertőzések esetén hatásosak, a vírusokra nem hatnak. A baktéri­umok apró mikroorganizmusok, amelyek a környezetünkben, a le­vegőben, talajban, élelmiszerek­ben, vízben, de a testünkben is megtalálhatók. Egyesek, mint pél­dául a belekben élő „hasznos” bak­tériumok segítenek a fertőzések elkerülésében, míg mások betegsé­geket okoznak. Ilyen bakteriális betegség például a tüdőgyulladás.

A megfázás többnyire az orrüre­get és a garatot érinti

A jellegzetes tünetek közé tartoznak a nátha, a hőemelkedés, a torokfájás és a kö­högés. A légzőszerveket bélelő nyálkahártya begyullad, és a köhö­gés nagy mennyiségű váladékkal jár. Bakteriális fertőzés esetén anti­biotikumra van szükség.

Az élelmiszerek szerepe a légutak egészségében

A növények által termelt szerves, ún. Fitovegyületek hatással vannak szervezetünk anyagcseréjére, és védelmet nyújtanak az immunrend­szer számára. Előnyös hatásuk meglehetősen sokrétű, akár más vitaminokkal és ásványi anyagok­kal együtt, akár azoktól függetle­nül fejtik ki a hatásukat.

Hagyományos gyógymódok

A fokhagyma, a vöröshagyma és egyéb hagymafélék különösen gaz­dagok a vírusok elleni hatóanya­gokban. Jótékony hatásuk miatt már évszázadok óta használják őket légúti panaszok enyhítésére. Olyan vegyületeket tartalmaznak, amelyek megakadályozzák a lég­utak görcsös összehúzódását, vagy éppen elernyesztik azokat.

A gyömbért hagyományosan a légutak falára tapadt nyák fellazítá­sára használják, amelyet így könnyebb felköhögni, és a légutak könnyebben szabaddá válnak. A feketeribiszkelé enyhíti a torokfá­jást, mivel sok hatékony, gyulla­dásgátló flavonoidot tartalmaz.

Az orvosi zilizből és fekete nadálytőből készült gyógytea enyhíti a száraz köhö­gést. Nyugtató hatású és a nyálel­választást fokozó mézzel, valamint citromlével elkészítve jelentősen csökkenti a torokfájás okozta kel­lemetlenségeket. A nagyon erős paprika vagy csili paprika fogyasztása könnyeztető hatású, és fokozza az orrváladék­képződést is. A váladék mennyisé­gének jelentős növekedése és a paprika ér tágító hatása együttesen kitisztítják az eltömődött légutakat és enyhítik az orrdugulást.

Az immunrendszer erősítése

Az élőflórás joghurt nagyon kedve­ző hatású, mert elszaporítja a hasznos baktériumokat a bélrend­szerünkben. Egyes vizsgálatok sze­rint ezek a baktériumok elősegítik az interferon termelését. Az interfe­ron gátolja a vírusok szaporodását, és serkenti a test ellenanyagterme­lő sejtjeinek, a limfocitáknak a mű­ködését. A limfocitáknak alapvető szerepe van a légúti és egyéb fertő­zések leküzdésében.

Védelem a rák ellen: A táplálko­zástudományi kutatások ígéretes területe a szója és szójából készült különféle termékek hatásának vizsgálata rákbetegségben, főként garat- és a tüdőrákban.

A dohányzás káros hatása

A cigarettafüst rendkívül káros a tüdőre és az immunrendszerre. A károsító hatás sajnos az ún. passzív dohányzás esetén is fennáll, vagyis amikor valaki a mások által elszívott cigaretta füstjét szívja be. Azáltal, hogy elősegíti a szabad gyökök keletke­zését és csökkenti az antioxidánsok mennyiségét, a füst nemcsak a légutak sejtjeit, de az immunrendszerünket is ká­rosítja.

A dohányzás fokozza a légző­szervi betegségek, többféle rosszindulatú daganat, az érelmeszese­dés okozta infarktus és a szélütés kockázatát. A dohányosoknak a káros hatások ellensúlyozására a szokásosnál sokkal több C- és B-vitaminra, valamint antioxidánsra van szükségük; ezekhez leg­könnyebben a megfelelő ételek fogyasztásával juthatnak. A táplá­lékkiegészítők nem tartalmazzák a természetben előforduló antioxidáns fitovegyületeket.

Fogyasszunk kevesebb sót!

Egyes természetgyógyászok szerint a túlzott konyhasófogyasz­tás a hörgők összehúzódásához vezethet, és ezáltal rontja a légcse­rét. Az alkohol és koffein állítólag szintén hozzájárulhat a hörgőfalak görcséhez, de ebből a szempont­ból jelentősek az egyéni kü­lönbségek. A koffeinhez sok szempontból hasonló hatású teofillint asztmás roham meg­szüntetésére, tehát a hörgők tágítására adják az orvosok.

A tüdőkapacitás növelése

Az elfogyasztott táplálék közvetlen hatással van tüdőnk működésére és egészségi állapotára. Azok tüdőfunkciója, akik naponta legalább 5 adagnyi zöldséget és gyümölcsöt fogyasztanak el, lényegesen jobb, mint azoké, akik ennél kevesebbet esznek. Nagyobb a tüdőkapacitásuk azoknak, akik az átlagnál jóval több antioxidáns vitamint fogyasztanak.

A növényi olajokból származó E-vitamint, C-vitamint fekete áfo­nya és más bogyós vadgyümölcsök formájában, valamint a vörös és sárga gyümölcsökben és zöldsé­gekben található béta-karotint. Meglepő módon fontos C-vitamin­forrás a burgonya, ha nagy mennyiségben fogyasztják. A héjastól fogyasztott krumpli még több C-vi­tamint tartalmaz, mint a meghá­mozott.

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.