• kéz
• kezelések

Összenőtt ujjak kezelése

A kézen és lábon előforduló számfeletti és/vagy összenőtt uj­jak nemcsak kozmetikai szempontból jelentenek problémát, de sok esetben a kéz funkciója, az ujjak mozgása sem teljes. Fontos a megfelelő időben végzett, adekvát korrekció, hogy mielőbb vissza­állíthassuk a megmaradt funkciót, még mielőtt a gyermek mozgás fejlődése befejeződik. Minél hamarabb tudja megtanulni a stabil fogást, hogy a megmaradt funkciók szélesítésével önellátásra le­gyen képes.

Mennyire gyakori?

A betegség gyakoriságát tekintve 1000 születésre jut 1 gyer­mek, akinek ilyen típusú kéz,- vagy láb fejlődési rendellenessége van. A fiúk esetében az összenőtt ujj kétszer gyakoribb, mint a lá­nyok között.

Összenövés csoportosítása

Az összenőtt ujj rendellenességet aszerint csoportosítjuk, – és ezzel a súlyosságot is megállapíthatjuk, – hogy az összenövés hát­terében van-e csontos összeköttetés, vagy nincs; a két ujj közötti összenövés kiterjed-e minden ujjpercre, illetve aszerint, hogy két vagy több ujjat is érint az elváltozás. Leggyakrabban kézen a III-IV-es ujj között fordul elő csontos összeköttetés nélküli összenövés, lábon a leggyakrabban az V-VI-os ujj összenövése fordul elő, ami egyben a számfeletti ujj kritériumait is kimeríti. A rendellenessé­gek gyakran összetett szindrómák része, pl. Poland, Apert, Pátau szindrómák.

A számfeletti ujjak leggyakrabban csontos összeköttetés nélküli, „fityegő” ujjacskaként jelennek meg a kézen vagy a hüvelykujj előtt, vagy a kisujj után. Előfordul, hogy olyan minimális összeköttetés van a kézzel, hogy a szülészeti osztályokon lekötik, anélkül, hogy gyermeksebészeti vizsgálatot kértek volna. Sokkal komolyabb prob­lémát jelent az az eset, amikor nem csak az ujj számfeletti, hanem a hozzá tartozó ujj sugár is. Ilyen esetekben gondos vizsgálatok után dönthetjük el, melyik ujjat kell eltávolítani.

Mikor kell műteni?

Az összenőtt ujjak helyreállító műtétének optimális időpontját több tényező is meghatározza, a legfrissebb szakirodalmi ajánlások szerint másfél éves kor után érdemes a műtétet elvégezni. Az időpont a betegség súlyosságától függően változtatható. Ha az összenövés teljes, akkor korábban kell a szétválasztást elvégezni. Ha a leggya­koribb III-IV ujj között összenövést tekintjük, a beavatkozás 3-4 éves korig is halasztható. Azonban azokban az esetekben, amikor az összenőtt ujjak hossza közötti különbség nagyobb- a II-III vagy a IV-V ujjak között- 2 éves kor előtt kell a szétválasztást megtenni.

Teljes összenövés esetén az ujjak deformálódásához, növe­kedésben való elmaradáshoz vezethet a műtéttel való várakozás. A lábon lévő ujj összenövéseket csak azokban az esetekben szük­séges szétválasztani, amikor az a járásban, vagy a cipőviselésben zavarja a gyermeket. A járásban az I-II ujj összenövése lehet za­varó. Cipőviselés pedig azokban az esetekben nehézkes, amikor az ujjösszenövéshez számfeletti ujj is társul. Ezekben az esetekben is kétéves kor körül szükséges műtétet végezni.

Fityegő kézujjak

A számfeletti ujjak eltávolításának optimális időpontját ugyan­csak a fejlődési rendellenesség súlyossága, komplexitása határozza meg. A leggyakrabban előforduló „fityegő” kézujjak eltávolítását akár újszülött korban is elvégezhetjük. Ez a beavatkozás általában nem igényel narkózist, lokális érzéstelenítésben elvégezhető. A komplex rekonstrukciót igénylő számfeletti ujjal járó deformitások korrekciója 2 éves kor körül történik.

A műtét előtt fontos a gondos fizikális vizsgálat, ami során meggyőződhetünk arról, hogy az egyes ízületek mozgástar­tománya beszűkült-e, van-e növekedésben való lemaradás, van-e ujjdeformitás. Azokban az esetekben, amikor egyértelműen nem lehet eldönteni a csontos összeköttetés meglétét, illetőleg komplex fejlődési rendellenességet észlelünk, el kell végeznünk a kéz, vagy a láb röntgen vizsgálatát.

Röntgenes vizsgálat

A röntgen kép gondos elemzése során tud­juk eldönteni, hogy melyik ujjsugarat távolítsuk el, melyik ujjsugarat tartsuk meg, ha éppen arra vagyunk kíváncsiak. Pontos képet nyújt a kéz- és lábközépcsontok, ujjperccsontok elhelyezkedéséről, esetleges deformitásáról, meglétéről, hiányáról.

A vizsgálatok után műtéti terv felállítása történik, el kell dön­teni, hogy egy műtéttel lehet-e teljes rekonstrukciót végezni, vagy pedig több műtétet kell betervezni. Több ujjat érintő összenövések esetén fontos szabály, hogy egy ujjnak csak egyik oldalát operáljuk egy időben. Ezt amiatt fontos betartani, mert az ujjak vérellátását az ujjak két oldalán, az ujjal párhuzamosan futó artériák jelentik. Egy ujj vérellátásáért mindkét oldalon 2-2 artéria felelős, melyek egymással többszörös összeköttetésben állnak, így ha valamelyik artéria megsérül, az ujj vérellátása még zavartalan marad.

Hogyan zajlik a műtét?

A műtét egy alaposan megtervezett fordított „Z” lebeny plasz­tika, mely lényege az, hogy a háromszög alakú lebenyek az ujj két oldalán ellentétesen legyenek kijelölve. Azért fontos az összenőtt ujjak nem egyenes metszésvonallal történő szétválasztása, mert előfordulhat, hogy a metszésvonalban kialakuló heg zsugorodhat, ami az ujjak egymás felé történő elgörbüléséhez vezethet. Ese­tenként az ujjak közötti redőben létrejövő bőrhiányt kéz esetén a csuklóról, láb esetén a bokáról vett szőrmentes teljes vastagságú bőrlebeny szabad átültetéssel hatoljuk át.

A sebet számos fel nem szívódó csomós öltéssel zárjuk, melyeket átlagosan 14 nap elteltével távolítunk el. A megfelelő sebgyógyuláshoz fontos a műtétet követő gondos sebkezelés, a sebbe nem beleragadó speciális kötszerek használata. Sok esetben a varrateltávolítás rövid altatásban törté­nik, hiszen a műtét általában kisdedkorú gyermeken történik, és a 20-25 darab apró varrat eltávolítását a kicsik nem jól tolerálják. A mozdulatlanság pedig rendkívül fontos ahhoz, hogy melléksérülés nélkül el tudjuk távolítani a varratokat, és a késői sebgyógyulás megfelelő legyen.

Szövődmények

A műtét utáni szövődmények a gondos sebkezelés ellenére is előfordulhatnak. Főként a lábon végzett műtétek után számíthatunk sebgyógyulási zavarra, különösen azoknál a gyerekeknél, akiknek izzadékony a lábuk. A lábon végzett szabad bőr lebeny átültetés esetében gyakrabban fordulhat elő, hogy a bőrlebeny nem tapad meg. Ilyen esetekben másodlagos sebgyógyulás révén gyógyul meg a bőrhiány, mely gondos utókezelést, rendszeres kötéscseréket igényel, sokszor még a varratszedést követő időszakban is. A kézen végzett műtétek esetében kevesebb a komplikáció, melyet a kéz sűrűbb vérellátása magyarázhat.

Gyógytorna is szükséges

A műtéttel és a műtét utáni sebkezeléssel azonban nem zárul le a komplex kezelés. Az ujj funkciója sok esetben gyógytornával, fizikoterápiával javítható. Fontos a finom kéz, illetve ujj mozdulat gyakorlatok gyógytornász segítségével történő elsajátítása után a rendszeres otthoni gyakorlás, melyben a szülők is nagy szerepet játszanak. A játékos feladatok a kéz mozgásfejlődéséhez elenged­hetetlenek, ilyen például a flakonok tetejének csavargatása, a raj­zolás, melyek gyakorlásában mind a bölcsődei, az óvodai, és az ott­honi foglalkozások is jelentős segítséget nyújtanak.

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.