• fejfájás
• gyermek
• tünetek

Fejfájás okai gyermekkorban

Vajon lehet a fejfájás hátterében szemészeti ok? – kérdezik. Fej­fájós gyermek esetében elsőként érdemes kizárni, hogy nincs-e valamilyen szemészeti eltérés. Az alábbiakban felsorolnám milyen szemészeti problémák okozhatnak fejfájást.

Távollátósság

Távollátó az a szem, amelyben a párhuzamos fénysugarak nem egyesülnek éles képpé az ideghártyán, hanem csak a szem mögött találkoznának, ha a szemburkokon át tudnának hatolni. Ennek oka általában az, hogy a szemgolyó kisebb, mint az optimális szem­méret. Az ilyen gyermeknek convex vagyis nagyító szemüveget kell viselnie. Amikor megszületünk, mindannyian kicsit távollátók vagyunk, melyet az első életévek alatt általában a szemünk növe­kedése miatt kinövünk. A túllátóságnak két fajtája van: a tengely­es a törési túllátóság. Gyermekeknél a túllátóság sokszor rejtve maradhat évekig, mert nem okoz semmilyen, a szülőnek feltűnő dolgot.

Ez azért van így, mert a gyermek szeme nagyon rugalmas, így akár tíz dioptria eltérést is el tud rejteni. A gyermek sem kö­zelre sem távolra nem lát rosszul, eleinte. Ez azzal magyarázható, hogy az ilyen gyermek szeme távolba nézéskor is erőlködik, ezáltal akár a legkisebb távoli dolgokat is jól láthatja. A szülő esetleg azt láthatja, hogy könnyezik a gyermek szeme, időnként kancsalít vagy egyszerűen csak fájlalja a szemét, a fejét, időnként homályos látás­ról panaszkodik vagy arról, hogy hamar elfárad a szeme olvasás közben.

Amennyiben a távollátósság nem derül ki, vagyis nem korrigáljuk szemüveggel, nagy az esélye gyermeküknek, hogy az egyik szeme tompalátó legyen. Ez azt jelenti, hogy az egyik, álta­lában rosszabbul látó szemet az agy kikapcsolja, nem használja. A gyermek mindent egy szemmel néz, térlátása nem tökéletes. Ez igazából akkor okoz szubjektív panaszt, amikor felnőtt lesz, órákon keresztül kell számítógépet néznie, és majd azt veszi észre, hogy nagyon hamar elfárad a szeme.

A távollátósság általában örökletes, veleszületett

Azoknak a csa­ládjában kell nagyon figyelni, ahol sok volt a kancsal vagy tompa­látó. A távollátósság kizárása iskolás kor előtt csak előzetes, napokon át cseppentett pupillatágító adása után zárható ki biztosan. Sokszor kérdezik a szülők, hogy ezt kinőheti-e a gyerek. Igen! Amennyiben nő a gyerek, vele együtt nőhet a szeme is, emiatt csökken a dioptria is. Nagyon fontos tudni, hogy a tompalátás gyógyítása hat éves kor után, tehát iskoláskorú gyermekeknél már szinte reménytelen!

Rövidlátás

Rövidlátó az a szem, amelyben a párhuzamos fénysugarak az ideghártya síkja előtt egyesülnek. Ennek oka vagy az, hogy erősebb a szem fénytörése (törési rövidlátás), mert a fénytörő közegek (sza­ruhártya, szemlencse) felszíne domborúbb vagy az, hogy hosszabb a szem tengelye (tengelyrövidlátás). Az ilyen szemeket kicsinyítő lencsével tesszük tökéletessé.

A rövidlátás általában nyolc- tíz éves kor körül szokott kialakul­ni. Azt látja a szülő, hogy gyermeke hunyorog, sokkal közelebbről nézi a televíziót, mint eddig. Esetleg vörös a szeme, fáj a feje, homályos látásról panaszkodik, főleg félhomályban. A rövidlátó közelre szemüveg nélkül jól lát, távolra viszont homályosan. A laikusok azt gondolják, hogy a szemüveg viselése miatt vál­tozik, növekedik a dioptriájuk.

Hány dioptria?

Azt, hogy kinek hány dioptriás lesz a szemüvege felnőtt korában a szemüveg erőssége egyáltalán nem befolyásolja. A dioptria értékét csakis a gének határozzák meg. Ugyanolyan kategória, mint pl. az, hogy felnőttként mekkora lesz a testmagasságunk, lábméretünk. A rövidlátónak mindig a lehető leggyengébb dioptriájú szemüveget írjuk fel, amivel úgy érzi, hogy két szemmel mindent jól lát, hunyorgás nélkül. A rövidlátóságot nem lehet kinőni. A dioptria nagy valószínűséggel változhat, amíg a gyermek növekedik. Van azonban olyan ember is, akinek élete végéig változik, nő a dioptriája.

Szerencsére a rövidlátás ritkán okoz kancsalságot és tompalá­tást. Felnőttkorban viszont nagyobb eséllyel alakulhat ki ezekben a szemekben az ideghártyán szakadás, lyuk, ideghártya-leválás, üvegtesti úszkáló homályok és a zöldhályog.

Rejtett kancsalság

A rejtett kancsalság csak speciális vizsgálati módszerrel, az ún. Pola-teszttel mutatható ki. Tehát ez a probléma ránézésre nem látszik, a szülő otthon nem láthatja, hogy kancsalít a gyermeke. Ez a vizsgálat egy polarizált szemüveggel történik. Különböző po­larizált ábrákat kell ebben a szemüvegben nézni. Ma már tudjuk, hogy a rejtett kancsalság is állhat a különböző tanulási (mint pl. diszlexia, diszgráfia), magatartási zavarok és fejfájások hátterében. Az ilyen gyermekek prizmás szemüveget viselnek, így panaszaik nagymértékben javulhatnak, megszűnhetnek.

A számítógép és a fejfájás

A szemünk nem arra lett kitalálva, hogy órákon keresztül monitort nézzen. Hosszas számítógép-használat után gyakori a szem környékére lokalizálódó fájdalom és a fejfájás. Ezt a monitor korszerűtlensége, rossz elhelyezése, a helytelen testtartás, a mester­séges megvilágítás, illetve a szem látóhártyájának túlingerlődése, illetve a szemizmok elfáradása okozhatja.

Monitorok

A legújabb, lapos monitorok már kevesebb szubjektív panaszt okoznak. Lehetőség szerint a számítógép képernyője hosszú kar­távolságban legyen, a szem nézővonala mindig lefele irányuljon! Tehát soha ne helyezzük a monitort magasra! Órákon keresztül ne nézzünk folyamatosan csak monitort! Figyelni kell arra is, hogy közben sokat pislogjunk, nehogy száraz legyen a szemünk! Azt so­kan nem gondolják, de a neoncsövek sokkal több panaszt okoznak, mint a számítógép.

Mennyit olvasson a gyerek?

A szülők mindig tőlünk, szemészektől remélik, hogy majd megneveljük gyermeküket, és mi mondjuk meg, hogy naponta hány órát használhatják a számítógépet, ahelyett, hogy inkább olvasnának. Anélkül, hogy bele szólnék a gyermekük nevelésébe, azt tanácsolnám, hogy ha legalább annyi órát töltenek olvasással, mint a számítógép használatával, akkor nem lesz baj!

Az olvasás nem okozhat semmilyen panaszt, kivéve ha túl közelről, vagy ki nem korrigált dioptriahibával olvas a gyerek! Olvasásnál legalább 35-40 cm távolságban kell, hogy legyen az olvasnivaló. Ha ráhajol a könyvre a gyerek, attól nem lesz baja a szemének, csak fájhat a szeme és a feje.

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.