Babaápolás

Nyitott gerinc (spina bifida) – Tünetek és kilátások

Mi ez?

A gerincoszlop vagy hátgerinc, amely védi a gerincvelőt, normális eset­ben a prenatális fejlődés első napjaiban nyitva van, majd a velőcső zárul. Spina bifida esetében a záródás nem teljes. A hasadék olyan kicsiny lehet, hogy nem okoz problémát, és észrevétlen marad, hacsak később valamilyen más okból nem készül röntgenfelvétel, bár egy kis mélyedés vagy szőrnövekedés látható le­het felette a bőrön.

Esetleg olyan nagy lehet, hogy a gerincvelő burkolatának egy része azon keresztül kitüremkedik, amelyet lilás-vöröses ciszta fed (meningokele), ennek mérete 2,5-5 cm átmé­rőtől grépfrútnagyságúig változhat. Ha a meningokele a gerincoszlop alsó sza­kaszán van, a láb gyengeségét okozhat­ja. A spina bifida súlyosabb formáiban maga a gerincvelő türemkedik ki a nyílá­son. Gyakran csak bőr vagy semmi nem védi, és a gerincvelői folyadék a külvi­lágba jut. A területet gyakran sebek bo­rítják, és a láb béna; a vizelet- és a széklet­ürítés szabályozása később fog problé­mákat okozni, bár egyes gyerekeknek sikerül szobatisztává válni.

Mennyire gyakori?

A spina bifida nagy általánosságban 2000 kisbaba közül egyet érint, bár becslések szerint négy esetből egyben rejtve marad. Az állapot súlyosabb formája szerencsére a legke­vésbé gyakori. Az elmúlt években közel 20 százalékkal csökkent a gerincvelői rendellenességekkel, például spina bifidá­val született csecsemők száma. Ez annak köszönhető, hogy a leendő anyák ét­rendjüket folsavval egészítik ki már a fogantatás előtt és a terhesség első két hónapjában, valamint a kenyér és a ga­bonafélék folsavval való dúsításának.

Ki hajlamos rá?

Azoknak az anyáknak a gyerekei, akiknek már van egy ilyen rendellenességgel született gyereke, 1:40 valószínűséggel; két érintett gye­rekkel a családban 1:5 valószínűséggel. Az érintett gyerekek unokatestvéreinél kétszeres kockázattal kell számolni.

Mi okozza?

Jelenleg nem ismert. Az öröklődés valószínűleg valamilyen mértékben szerepet játszik, a kedvezőt­len születés előtti környezeti hatásokkal egyetemben. A táplálkozás is jelentőség­gel bírhat – főleg alacsony folsavbevitel esetén.

Társuló problémák

Fertőzés, ha a ge­rinc nyílása látható. Hydrocephalus (vízfejűség) az esetek 70-90 százalékában. Az alsó végtag bénulása és zsibbadása, a vizelet- és székletürítés szabályozá­sának elégtelensége.

Kezelés

Enyhe hibánál nincs szükség kezelésre. A ciszták műtétileg eltávolít­hatók, és a hydrocephalus söntön át elvezethető. Bár műtéttel a legsúlyosabb ciszták eltávolíthatók, a nyílás bezár­ható, és izommal és bőrrel fedhető, a láb bénaságát nem lehet gyógyítani. Fizikoterápia, később járógép és mankó vagy kerekes szék szükséges lehet. Gip­szeléssel megakadályozható vagy mini­malizálható a deformitás. Műtét előtt fontos, hogy semmilyen nyomás ne nehe­zedjen a cisztára, még ruha formájában sem.

A legjobb, ha specialisták csoport­ja kezeli a betegséget. A nyitott gerinc gyakran a születés előtti vizsgálatok so­rán felfedezhető, például vérvizsgálattal, ultrahanggal és amniocentézissel. A nyi­tott gerinc gyógyítása születés előtti mű­téttel egyelőre kísérleti stádiumban van.

Kilátások

Az állapot súlyosságától füg­gőek. Kevésbé súlyos állapotban a gye­rekek többsége aktív, produktív életet élhet; a lányok többsége képes gyereket kihordani, de terhességük a nagy koc­kázatú kategóriába tartozik.

Tibor Griffel

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.