A kanyaró tünetei gyermekeknél
A kanyaró – latin nevén morbilli – egyike a védőoltásnak köszönhetően Magyarországon ritkasággá vált kiütéses fertőző betegségeknek. Néhány évtizede még járványos mértékben fordult elő kanyaró nálunk is, egyike volt a nem ritkán kórházi ápolást is igénylő betegségeknek, halálesetek is adódtak.
Erősen fertőző betegség, a 3-10 éves gyerekeket érinti elsősorban. Ha egyszer valaki átesett rajta, egész életére védettsége lesz. Ezen kívül azok a gyerekek, akiknek az anyja már korábban volt kanyarós, 10-12 hónapos korukig védettek lesznek, mert az anyából az antitestek a méhlepényen keresztül átjutnak a magzatba.
A betegség lefolyásáról
A kanyaró cseppfertőzéssel átadható vírusbetegség, mely két hetes lappangási idő után lázzal, felső légúti panaszokkal és tünetekkel kezdődik. A bevezető, általában 4 napos szakaszban orrfolyás, torokfájás, köhögés és váladékozó kötőhártya-gyulladás jellemző, jellegzetes tünet a szájnyálkahártyán a fehéres felrakodás, a Koplik-folt. A hurutos tünetek mellé a betegség ötödik napján jelennek meg a foltos, először az arcra, majd a mellkasra, később végtagokra is kiterjedő kiütések. Az átlagos lefolyás 1-2 hét, a kiütések finom, korpázó hámlással tűnnek el.
A szövődményekről
A kanyaró szövődményei között a két legsúlyosabb – a főleg csecsemőkorban előforduló -, ún. óriássejtes tüdőgyulladás, illetve a főleg nagyobbakban gyakoribb, súlyos maradványtünetekkel (pl. epilepszia) gyógyuló agyvelőgyulladás. Mindkét szövődmény halálos kimenetelű is lehet. Oki kezelésre nincs megfelelő gyógyszer, így minden esetben az egyéni szerencsén múlik, ki gyógyul meg, ki nem. A védőoltások általános bevezetése előtti időben átlagosan 500 kanyarós kisgyermek közül egy nem élte túl a fertőzést!
Okai
A Paramyxovírus csoportba tartozó vírus okozza. Közvetlen érintkezéssel, a nyállal vagy váladékkal terjed, vagy cseppfertőzéssel, a levegőbe tüsszögéssel, köhögéssel, beszéddel jutó nedvek által. 1-2 nappal a tünetek jelentkezése előtt kezd fertőzni, és 4-5 nappal a tünetek elmúltával még fertőz.
- Rohamokban jelentkező fejfájások
- Hirtelen látászavar tünetei
- A libidó csökkenése és okai
Ezek a cikkek is érdekelhetnek:
Tünetek
A lappangás átlagosan 8-12 napig tart, aztán megjelennek az első Tünetek láz, majd két nappal később a bőrkiütések. A láz akár 40 °C-os is lehet, járulhat hozzá kötőhártya-gyulladás; a beteget zavarja a fény. Társulhat még további tünetként megfázás, torokfájás, a gége nyálkahártyájának gyulladása (gégegyulladás), légcső- és hörgőgyulladás, száraz köhögés. A bőrkiütések nagyon jellegzetesek, színük piros, körvonaluk szabálytalan.
Ezek a széles foltok nyomásra kivilágosodnak. Először a száj belsejében jelennek meg (Koplik-foltok), és 3-5 nap után elterjednek az egész testen. Először az arcon jelennek meg, majd a fül alatt, a nyak két oldalán és 24-48 óra leforgása alatt a törzsön, a végtagokon egészen a talpig, és mire elterjed a test egész területén, az arcon már kezd eltűnni. A betegség alatt a gyerek aluszékony, bágyadt, sötétben szeret pihenni. A kanyaró általában 8-10 napig tart, de a köhögés tovább is elhúzódik.
Megjegyzés
A kanyarónak veszélyes következményei lehetnek azokra, akiket már valamilyen krónikus betegség legyengített. Leggyakoribb szövődmények a középfülgyulladás, gégegyulladás, tüdőgyulladás összesűrűsödött gümőkkel, ritkábban előfordulhat agyvelőgyulladás; ezer beteg közül egyet érinthet, ami néhány esetben heveny lefolyású lehet.
Diagnózis
A tünetek alapján történik, főként akkor, ha a jellegzetes Koplik-foltok megjelennek, és a bőrkiütés a fejtől a talpig elborítja a testet. A kamaszok és a felnőttek esetében a kanyarót későn diagnosztizálják, mert nagyon ritkán fordul elő ebben a korban, így az orvos nehezen ismeri fel. Ha a felnőtt be lett korábban oltva elölt vírusokkal, a tünetek nem lesznek tipikusak, a máj lesz inkább veszélyeztetve, időnként sárgaság is kialakulhat.
Terápia
Minthogy vírus okozza, a kezelés tüneti: lázcsillapítót adnak, az orvos ágynyugalmat és bő folyadékfogyasztást rendel el. Ha valamilyen szövődmény lép fel (mint a fülgyulladás és a tüdőgyulladás) antibiotikumos kezelés szükséges, súlyosabb esetekben (mint az agyvelőgyulladás), alapos megfontolás alapján állítják fel az optimális terápiát. A legyengített vírusokkal történő védőoltás örök időkre szóló hatását még vitatják. A vírusellenes antitestek kialakulása az oltás után nem történik meg 100 %-osan, ezért újra szokták oltani a gyermekeket az általános iskola vagy a felső tagozat elején, mindenesetre javasolt egy kamaszkori újraoltás.
Homeopátia
A homeopátiás gyógymód esetén a szerint válasszuk meg a gyógyszereket, hogy miként reagált a gyerek a fertőzésekre. A Belladonna 5CH láz, megfázás, meleg fej és vörös arc esetén javasolt. Az Allium cepa 5CH magas láz, világos vizes orrfolyás esetén. Az Euphrasia 5CH nem túl magas láz, vizes orrfolyás, vörös gyulladt szem esetén. A Ferrum phosphoricum 7CH, amikor az egész testen sok kiütés látható és a láz csökken, a Bryonia 5CH száraz köhögésre, mell kasfájdalomra és az egész testet elborító kiütések esetén.
Ezeknek az adagolása mind naponta 3-szor 3 gömb kevés vízben. A Gelsemium 15CH magas láz, erős fejfájás, ok nélküli remegés esetén. A kiütések megjelenése után, amikor a köhögés hurutos, Sulfur 30CH-t adhatunk a bőrkiütésre. A betegség végén, ha a száraz köhögés megmarad, adható egy adag Sulfur iodatum A felgyógyulás után használhatunk Pulsatilla 30CH-t, ha fennáll még a hurutos köhögés, és a gyerek nem fogyott le. Mindezeket az orvos írja fel, az adagolást is ő állapítja meg.
A kanyaró elleni védőoltásról
A kanyaró évtizedek óta, Magyarországon 1969 óta, védőoltással elkerülhető. A védőoltásra élő, gyengített vírusokat tartalmazó oltóanyagot használunk. A jelenleg minden kisgyermeknek 15 hónapos és 11 éves korban adott két védőoltást 3 komponensű (kanyaró-rubeola-mumpsz, azaz MMR) vakcinával bőr alá adjuk.
Oltás utáni tünetek
Az oltást követően nem a többi, csecsemőkori oltásnál várható módon, 72 órán belül fordulhat elő helyi duzzanat, hőemelkedés, esetleg láz, hanem egy héttel később. Átlagosan 7-9 nappal a beadás után lehet az oltottnak láza, igen ritkán a három, megelőzendő fertőzés enyhe tünetei – kiütések, fültőmirigy-duzzanat, tarkótáji nyirokcsomó-duzzanat. Ez azért van így, mert idő kell ahhoz, hogy a betegség kialakítására képtelen, gyengített vírusok elszaporodjanak és kiváltsák az immunválaszt, azaz a védettséget. Ezek az oltási reakciók azonban jóindulatúak, nem fertőznek, hamar elmúlnak, és a lázcsillapításon túl semmilyen tennivalót nem igényelnek.
A kanyaró elkerülésének fontossága
Sok félreértés is övezi a kanyarót, illetve a kanyaró elleni védőoltást, melynek döntő részéért az újságokban, egyéb médiumokban megjelenő rémhírek, félretájékoztatások tehetők felelőssé. Ma már nálunk senki nem gondolja, hogy jobb volna átesni a kanyarón, mint elkerülni azt, de – sajnos – több olyan ország van a világon, ahol jobban félnek a kanyaró elleni védőoltástól, mint a kanyarótól. Több európai országban nincs a mienkhez foghatóan magas átoltottság, aminek következtében kisebb nagyobb helyi járványok időről időre kirobbannak.
A kanyaró ugyanis egyike a legkönnyebben terjedő fertőzéseknek, a féken tartásához magas, legalább 90%-os átoltottság szükséges. Az oltástól való félelem először autista gyermekek kapcsán terjedt el. (Az autizmus mint kórkép, betegségcsoportot jelöl, melynek lényege a környezettel, társakkal való kommunikáció komplex zavara, nem pontosan ismert kóreredettel, melyben legnagyobb szerepe örökletes tényezőknek van és nem vírusfertőzéseknek, illetve védőoltásoknak.) Jelenleg már teljes biztonsággal elmondható, hogy semmilyen ok-okozati kapcsolat nincs sem a kanyaró, sem az az elleni adott védőoltás és az autizmus között.
Szerző: Griffel Tibor
Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.