Parkinson-kór jellemző tünetei, agyműtétje
Az orvos szerint a férjemnek Parkinson-kórja van, de nem remeg és nem is mozog lassan. Miért ilyen biztos a dolgában az orvos?
Bár ön úgy gondolhatja, hogy a Parkinson-kóros személyek általános jellemzője a megállíthatatlan remegés, a korai tünetek közt valójában elég ritka ez. Igaz, hogy nincsenek egyértelmű és széles körben elérhető tesztek a Parkinson-kór kimutatására, az orvosi vizsgálat és a kórtörténet minden szükséges fogódzót megadhatott az orvosának.
Néhány tünet
Észrevette például, hogy a férje kevesebbet beszél? Nem tűnik kifejezéstelenebbnek az arca? Nem lett halkabb és fojtottabb a hangja? Ezek mind a korai stádiumú Parkinson-kór tünetei. De tünet lehet a lelassult mozgás és a mindennapos tevékenységek például a fogmosás, az étel felvágása vagy akár egy tál étel megkeverése elvégzésére való képtelenség.
Nem vette észre, hogy a férje járás közben csak az egyik karját lengeti, vagy, hogy a beszédhez már nem gesztikulál? Nem vesztette el a szaglását? Ezek is mind a Parkinson-kórra utaló tünetek. Figyelje meg az írását is! A Parkinson-kóros személyek egyre apróbb betűkkel írnak. Miután ellenőrizte férjénél e tüneteket és még másokat is, és elvégzett néhány egyszerű, a mozgással összefüggő vizsgálatot, az orvos nagy biztonsággal tudta felállítani a diagnózist.
Az orvosom azt javasolja, hogy végeztessek agyműtétet a Parkinson-kórom miatt, de megrémít a gondolat, hogy belefúrjanak az agyamba.
Mennyire biztonságos az operáció?
Ez attól függ, milyen típusú műtétet javasolt az orvos. Manapság már ritkán végeznek pallidotómiát vagy szubtalamotómiát, amikor a sebész az agyba fúrva elpusztít bizonyos, a remegéssel összefüggő területeket. Valószínűbb, hogy orvosa a mély agyi stimulációra gondolt: ezt azoknak a pácienseknek javasolják, akiknek a tünetei gyógyszeresen már nem kezelhetők megfelelő módon.
Ennél az eljárásnál az idegsebész kis lyukat fúr a páciens koponyájába, s azon keresztül vékony elektródát vezet be arra az agyi területre, amely számos parkinsonos tünetért felel, egyebek közt a remegésekért, a merevségért és a lassú mozgásért. A szegycsont alá egy úgynevezett neurostimulátort egyfajta „agyi pacemakert” ültetnek be, végül pedig a készüléket egy, a nyak és a váll bőre alatt futó vezeték segítségével kapcsolják össze az elektródával. A neurostimulátor olyan elektromos impulzusokat továbbít az elektródára, amelyek gátolják a Parkinson-kór tüneteit előidéző rendellenes elektromos jelzéseket.
A vizsgálatok szerint a mély agyi stimuláció sokkal hatásosabb a csak gyógyszeres kezelésnél, és a hatás tartósabb is. (A műtét után a páciensek sok esetben a gyógyszereik adagját is csökkenteni tudják.) Természetesen a műtét esetén fennáll az olyan szövődmények kockázata, mint a fertőzés, a fejfájás vagy a vérzés; emellett egyelőre nincs még információ arról sem, hogyan boldogulnak a műtéten átesett személyek hosszabb távon.
Szerző: Griffel Tibor
Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.