Szívtáji panaszok (angina) tünetei hipertóniások esetében
Szívszúrás és szívdobogás
A magas vérnyomás korai szakaszában általában a szívszúrás, esetleg szívdobogás jellemző, ezek gyakran jelentkeznek együtt az előbbiekben felsorolt panaszokkal, és éppúgy, mint azok, nemritkán vérnyomásemelkedéstől függetlenül is előfordulhatnak általában idegesség, feszültség kapcsán.
Az előbb elmondottak tehát maradéktalanul érvényesek ezekre a szívpanaszokra, míg a szívtáji nyomás elsősorban, ha középen, a szegycsont mögött jelentkezik, felfelé a gége és a nyelv alá, esetleg a vállak és karok felé sugárzik, és különösen, ha fizikai terhelés hatására vagy éjszaka, alvás közben kezdődik, feltétlenül komoly figyelmet igényel, és rendszerint orvosi ellátást tesz szükségessé.
Angina pectoris
Az ilyen fájdalom melyet angina pectoris-nak nevez az orvosi nyelv (anginaszorongató fájdalom, pectus = mellkas) a szívizomzatot ellátó koszorúserek szűkületét jelzi, ami a magas vérnyomás következménye szokott lenni, de önálló betegségként is jelentkezhet (pl. erős dohányosokon).
Angina keletkezése
A fájdalom oka a szívizomzat oxigénhiánya ezért jelentkezik a rosszullét terheléskor, mert a fokozott munka a szívizomzat fokozódó oxigénigényével jár, amit egy bizonyos ponton túl a beszűkült koszorúserek nem tudnak biztosítani. Az éjszakai rohamszerű angina a feltételezések szerint azért jön létre, mert alvás közben rendkívül alacsonyra csökken a véráramlás. Az is lehet mivel ismert, hogy anginát izgalom is okozhat, feltehetően a koszorúserek görcsös összehúzódása révén, hogy alvás közben rossz álmok váltják ki a rohamot.
Akár így, akár úgy keletkezik az angina, mindenképpen komolyan kell venni, és mihamarabb orvoshoz kell fordulni. Igen súlyos jel, ha az angina soká tart, nagyon heves, nagyfokú gyengeségérzéssel, halálfélelemmel, sápadtsággal, verejtékezéssel jár ezek a tünetek a koszorúsér teljes elzáródását és a szívizom egy részének elhalását jelezhetik, vagyis a szívinfarktusra jellemzőek. Ilyenkor a beteget feltétlenül le kell fektetni, ha nehézlégzése is van, törzsét feltámasztva, és az orvos megérkezéséig a betegnek lehetőség szerint mozdulnia sem szabad.
- Az arc fájdalma
- Rohamokban jelentkező fejfájások
- Hirtelen látászavar tünetei
Ezek a cikkek is érdekelhetnek:
A szívtáji fájdalom okainak feltárása
Ha hirtelen eszméletvesztés következik be, amit gyakran rángógörcsök kísérnek, súlyos ritmuszavarra lehet gondolni, mely megakadályozza a kamrák ritmusos, pumpaszerű összehúzódását, ezért a vérnyomás rohamosan csökkenni kezd, és a keringés leáll. Ilyenkor az azonnal megkezdett újraélesztés melyet részletesen a későbbiekben tárgyalunk életmentő lehet.
Idegi terhelés
Szerencsére a szívtáji fájdalom oka a mindennapi gyakorlatban sokkal inkább idegi terhelés szokott lenni, de ha ilyen panaszokkal jelentkezik egy beteg, mindig alaposan meg kell vizsgálnia az orvosnak, hogy kizárhassa a koszorúér-betegség lehetőségét.
Néha igen megtévesztőén hasonlítanak az ideges szívpanaszok az angina pectorisz-ra, ezért nem lehet elkerülni az orvosi vizsgálatot, melynek feltétlenül magába kell foglalnia egy EKG-vizsgálatot is, mert az elektrokardiográf által rajzolt görbén rendszerint korán fel lehet ismerni a koszorúserek szűkületének jeleit.
Fiatalokat ritkán érinti
Fiatal, egyébként egészséges ember, hacsak nem dohányzik mértéktelenül és nincs nagyon elhízva nem szabad, hogy megijedjen, ha szívtáji panaszai vannak, mert valószínűtlen, hogy a panaszok hátterében koszorúsérbetegség húzódna meg. Különösen a 45 évesnél fiatalabb nőkön ritka a valódi angina, mert a női hormonoknak bizonyos védő hatása van a koszorúerekre.
Szerző: Griffel Tibor
Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.