• fájdalom
• fibromyalgia
• ízület

Fibromyalgia – valós fájdalom?

Ha úgy érezzük, hogy szó szerint mindenünk fáj, lehetséges, hogy fibrotnyalgiában szenvedünk, ami viszonylag gyakori, olykor súlyos állapot.

A fibromyalgia a lakosság kb. 1 százalékában előforduló beteg­ség. A betegek döntő többsége nő, és a betegség tipikusan a negyvenes éveik közepén járókat érinti. A reumatológiai szak­rendeléseket felkeresők ötödét teszik ki a fibromyalgias esetek.

Mi a fibromyalgia?

A betegség fő jellegzetessége a súlyos és kiterjedt izomfájdalom, amely a nyakban és a vállban a legkifejezettebb, valamint a rendkívüli kimerültség és – az esetek többségében – alvászavar. A fibromyalgia olyan panaszokkal járhat, mint egy ízületi be­tegség, de a fájdalom valójában az ízület környéki izmokból, szalagokból és inakból ered.

A fibromyalgias fájdalom és egyéb tünetek évekig – akár egy életen át is – tartósan fennállhatnak, intenzitásuk azonban nap­ról napra változhat. A tétlenség és a szokásostól eltérő fizikai aktivitás egyaránt súlyosbíthatja a tüneteket, csakúgy, mint az álmatlanság, a nedves időjárás és a stressz.

A kiterjedt, makacs fájdalom, kimerültség és alvászavar mel­lett a betegek sok más panaszról is beszámolnak, például:

• irritábilis bél szindrómáról (az esetek 50 százalékában);
• tenziós fejfájásról;
• koncentrációs és emlékezetzavarokról;
• a kézfej duzzanatának érzéséről, amely azonban vizsgálat­kor normálisnak bizonyul;
• szívdobogásérzésről (palpitáció);
• depresszióról.

Mi okozza a fibromyalgiát?

A fibromyalgiával kapcsolatban az egyik legzavaróbb dolog, hogy nincs tetten érhető oka. Feltételezik, hogy különböző fizi­ológiai és pszichológiai tényezők együttes hatásának a követ­kezménye, és a szakemberek számos elmélettel szolgálnak ezek­kel a lehetséges okokkal kapcsolatban.

• Öröklődés. A kutatások szerint a fibromyalgias betegek esetében nagyobb a valószínűsége annak, hogy a családjukban depresszió vagy al­koholizmus fordult elő. Ezenkívül az érintett családokban gya­koribb maga a fibromyalgia is.
• Stressz. A kutatók többsége egyetért abban, hogy a stressz kulcsfontos­ságú tényező a fibromyalgia kialakulásában. A kutatási ered­mények szerint a fibromyalgias betegek általában arról számol­nak be, hogy sok stressz éri őket, és ez gyakoribb, mint például a reumás ízületi gyulladásos betegek esetében.
  Kimutatták, hogy minél nagyobb a betegek pszichológiai megterhelése, annál érzékenyebbek a fájdalomra, és annál több fizikai panaszról számolnak be. Az nem egyértelmű, vajon a stressz okozza-e a fibromyalgiát, vagy inkább következménye e súlyos, néha mozgáskorlátozottsággal járó betegséggel való együttélésnek.
• Valós probléma. Még ha a stressz okozza is a fibromyalgi­át, a betegség egyértelműen nem a „beteg fejében van”, ahogy azt néhány szkeptikus állítja, hanem valós rendellenesség. Az elmúlt évtizedben végzett test-elme kutatás azt mutatja, hogy az érzelmi feszültség jelentős változásokat okozhat testünkben, s ezek káros hatást gyakorolnak idegrendszerünkre, immun­rendszerünkre és hormonszintünkre egyaránt.

A P-anyag magas szintje

A P-anyag nevű vegyület feladata, hogy jelez­ze az idegrendszernek a szöveteket ért fájdal­mas sérüléseket. A fibromyalgias betegek ge­rincvelői folyadékában ez az anyag nagy mennyiségben van jelen. A szintje egyeseknél tartósan a normális érték két-háromszorosa, másoknál a tünetek súlyosbodásával fokoza­tosan növekszik. A megemelkedett P-anyag-szint, amit valószínűleg stresszhatás vált ki, segíthet megmagyarázni, miért alacsonyabb a fibromyalgias betegek fájdalomküszöbe.

Sérülések, balesetek vagy traumák

Néhány beteg a fibromyalgiája első jelentke­zését valamilyen viszonylag jelentéktelen bal­esettel, például egy koccanásos autóbalesettel hozza összefüggésbe. A szakemberek többsé­ge azonban vitatja, hogy egy enyhe trauma képes lenne hosszú távon testszerte hatást gyakorolni az izmokra és más lágyrészekre.

A fibromyalgia diagnosztizálása tapintással

A 18 nyomásérzékeny pont kilenc szimmetrikus pontpár testünk elülső és hátsó felszínén a térd és a nyak között. Az e pontokra gyakorolt erős nyomás bárkinek fájdalmat okoz, a fibromyalgiában szenvedő betegek azonban már enyhe nyomásra is kínzó fájdalmat jeleznek. A diagnózis felállításához a betegnek érzékeny pontok közül legalább 11-nél fájdalmat kell érzékelnie. A gyakorlatban azonban a szakemberek úgy vélik, hogy olyanok esetében is megállapítható a fibromyalgia, viszont hosszan tartó izomfájdalomtól és kimerültséget okozó alvászavartól szenvednek.

Hogyan diagnosztizálható a fibromyalgia?

Meglepő módon ebben a betegségben a szokványos diagnosz­tikai vizsgálatok – például vér- vagy röntgenvizsgálat – tökéle­tesen normális értékeket, illetve képet mutatnak. Ezért a diag­nózisnak a klinikai vizsgálatokra kell támaszkodnia.

1990-ben – fibromyalgias betegek kontrollcsoporttal való összehasonlítása után – az Amerikai Reumatológiai Társaság kritériumokat állított fel a fibromyalgia diagnosztizálásához. A következő tünetek jelenléte az, ami lehetővé teszi a fibro­myalgia kórismézését.

• Kiterjedt izomfájdalom, amely legalább három hónapig tartósan fennáll.
• A 18 nyomásérzékeny pont közül legalább 11-nél a beteg fájdalmat jelez.

Hogyan tovább?

Tulajdonképpen megkönnyebbülhetünk, ha az orvos megálla­pítja, hogy fibromyalgiában szenvedünk, hiszen sokan évekig próbálnak magyarázatot keresni a tüneteikre.

Keressük a pozitívumokat! Jó hír, hogy a betegség nem jár ízületi károsodással. Annak ellenére, hogy mindenünk fáj, és örökké kimerültek vagyunk, a fibromyalgia nem okoz mozgás­korlátozottságot. Másrészt viszont akár egy életen át is tarthat, bár a fájdalom és a kimerültség súlyossága az évek során inga­dozhat. A fibromyalgia kordában tartásának egyik kulcsa az, hogy leküzdjük az alvászavart, amely hozzájárul az időnként szinte bénító kimerültséghez.

Hogyan kezelhető a fibromyalgia?

Mivel nincs ismert kóroka, a kezelés célja a tünetek enyhítése, ami nem könnyű feladat. Azok a gyógyszerek például, amelyek az ízületi megbetegedések sok más típusával járó fájdalmat sikeresen csillapítani tudják (az ibuprofen és más NSAID-k), a fibromyalgias fájdalom esetében hatástalannak bizonyulnak. A fibromyalgiában szenvedő betegek csak még jobban elkeserednek attól, hogy nem sikerül megtalálni a megfelelő kezelési módot.

• Testedzés. Jóllehet nincs bizonyítottan ha­tékony általános kezelés a fibromyalgias, az orvosok egyetértenek abban, hogy érdemes aerob gyakorlatokat is beépíteni a terápiás programba. Ezek a gyakorlatok segítik az al­vást (ami szinte mindig problémát jelent), a jobb alvás pedig hozzájárul a rendkívüli kime­rültség enyhítéséhez. A kutatások azt is kimu­tatták, hogy az aerob gyakorlatok csillapítják az izomfájdalmat és a nyomásérzékenységet.
• Sokszor a tünetek enyhítésének a legjobb módja a különböző kezelések ötvözése. Amerikai kutatók szerint például a magnézium és az almasav, az L-karnitin és a Q10 koenzim erős multivitamin/antioxidáns kombinációval együtt alkalmazva segítséget jelenthet.
• Alacsony dózisban alkalmazott antidepresszánsok.Eze­ket a gyógyszereket – a triciklikus antidepresszánsokat, pl. az amitriptilint és a szerotonin-újrafelvételt gátlókat (SSRI-ket), pl. a fluoxetint főként az alvás javítása és az izmok ellazítása érdekében írják fel, nem pedig a depresszió enyhítésére. Mind­két gyógyszertípus fiziológiai hatást fejt ki az idegrendszerre, ami magyarázhatja a javulást, amelyről a betegek a kimerült­ség és az alvászavarok tekintetében beszámolnak.
• NSAID-k. A nem szteroid gyulladásgátlók nemigen hoztak eredményeket a klinikai vizsgálatok során. Néhány beteg eseté­ben azonban elképzelhető némi jótékony hatás.
• Helyi kezelések. A csilipaprikából kivont kapszaicint tar­talmazó krémek alkalmazása a fájdalmas területeken segítséget jelenthet egyes fibromyalgias betegeknek, mert a kapszaicin csökkenti a P-anyag szintjét az érzékeny idegvégződésekben. Ennek az anyagnak a szintje gyakran magasabb a fibromyal­gias betegekben, amit összefüggésbe hoznak az esetükben meg­figyelt alacsonyabb fájdalomküszöbbel. A jótékony hatás azon­ban csak két-három hét elteltével érzékelhető, ez idő alatt pedig átmenetileg mellékhatások jelentkezhetnek, például bőrpír és irritáció.
• Akupunktúra. Ez az ősi gyógymód több mozgásszervi rend­ellenesség, köztük a fibromyalgia kezelésében is ígéretesnek mutatkozik.

Stratégiai útmutató a fibromyalgia kezeléséhez: még mit tehetünk?

• Együnk naponta többször keveset, hogy a megfelelő izom­működéshez gondoskodjunk az állandó fehérje- és szénhidrát-utánpótlásról.
• Vegyünk forró fürdőt vagy zuhanyt- különösen reggel- a fájdalom csillapítására, a vérkeringés javítása és a merevség enyhítése érdekében.
• Keressünk fibromyalgiás esetekben gyakorlatot szerzett masszőrt. Az ún. „trigger pont terápia” rendkívül hatékonyan csillapítja a fájdalmat!
• Fogyasszunk kevesebb kávét, alkoholt és cukrot, amelyek gyakran okoznak kimerültséget.
• Próbáljunk éjszakánként 8 órát aludni. Aerob gyakorlatokkal vagy antidepresszánsokkal javíthatjuk az alvás minőségét.

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.