Fejfájás – A hipertóniára utaló fejfájás tünetei
Bizonyos tünetek és panaszok kétségtelenül gyakran előfordulhatnak hipertóniában, közülük is leggyakrabban a fejfájás. A magas vérnyomás okozta fejfájásra az jellemző, hogy elsősorban tarkótáji feszülés formájában jelentkezik, mely esetleg a fejtető felé sugárzik, homlok- vagy halántéktáji fejfájás hipertóniában ritka.
A tarkótáji fejfájás főleg akkor szokott jelentkezni, ha a diasztolés vérnyomás tartósan 110 Hgmm fölé emelkedik, de sok olyan beteg van, akinek ennél alacsonyabb vérnyomás is kellemetlen fejfájást okoz, és vannak olyanok, akiknek ennél sokkal magasabb a vérnyomásuk, és soha fejfájást nem éreznek.
Az ilyen, általában lüktető fejfájást nevezik a szakemberek vászkuláris (ér eredetű) fejfájásnak, és van a fejfájásnak egy speciális formája, mely a legsúlyosabb rohamok formájában jelentkezhet, rendszerint féloldali, és gyakran kíséri hányás, könnyezés, kipirulás és nagyfokú rosszullét, ez az ún. migrén, mely feltétlenül szakorvosi ellátást igényel. Érdekes módon a migrénre hajlamos betegek között ritka a hipertóniás.
A hipertóniára utaló fejfájás
A hipertóniabetegség által okozott fejfájást nem szabad összetéveszteni az átmeneti rendszerint idegesség hatására bekövetkező vérnyomás-emelkedést kísérő fejfájással. Ez utóbbi általában nem a tarkótájra összpontosul, hanem az egész fej területén szertesugárzik, és nagyfokú belső feszültség érzésével jár.
Tulajdonképpen a fejfájást ebben az esetben nem is annyira a vérnyomáskiugrás okozza, hanem a külső hatásra bekövetkező izgalmi állapot tehető felelőssé a fejfájásért, a feszültségérzésért és a vérnyomás növekedéséért egyaránt. Ez bizonyítja, hogy nyugtató gyógyszer adására az összes panasz és tünet elmúlik, és a vérnyomás is visszatér az eredeti szintre.
- Krónikus fejfájások és tünetei
- Akut fejfájások típusai és okai
- Rohamokban jelentkező fejfájások
Ezek a cikkek is érdekelhetnek:
A leggyakoribb tévedés a laikusok körében és sajnos nemritkán az orvosok között is, hogy ezeket a rosszulléteket összetévesztik a magasvérnyomás-betegséggel, és az ideges állapotban mért magasabb vérnyomás alapján vérnyomáscsökkentő gyógyszereket kezdenek szedni (vagy szedetni), ami nyilván a rosszullét elmúltával túlságosan csökkenteni fogja a vérnyomást, hiszen az magától is rendeződött volna az ideges állapot megszűntével.
Idegesség során fellépő magas vérnyomás
Nemegyszer szállítottak be már combnyaktöréssel vagy más, súlyos sérüléssel idős betegeket traumatológiai osztályokra azért, mert családi perpatvar során az idős ember felizgatta magát, rosszul lett, és a kihívott orvos megállapítva a 220/110 Hgmm vérnyomást azonnal elrendelte a vérnyomáscsökkentő gyógyszereket, melyeket a beteg szorgalmasan be is szedett, majd a második-harmadik napon éjjel ágyából felkelve megszédült, elesett, és bekövetkezett a törés.
A kórházba szállításkor ezeken a betegeken rendszerint 80-90 Hgmm vagy ennél is alacsonyabb szisztolés vérnyomást mértek, jelezve a gyógyszer túladagolást. Ilyen alacsony vérnyomás mellett különösen idős embereken, és különösen éjszaka, amikor mindenkinek amúgy is csökken, a vérnyomása könnyen bekövetkezhet megszédülés, nemritkán eszméletvesztés.
Idegesség kapcsán kiugró vérnyomás tehát nem lehet alapja tartós vérnyomáscsökkentő kezelésnek ahhoz többszöri, nyugodt körülmények között végzett mérés szükséges. Ha az orvos mégis úgy dönt, hogy erélyes vérnyomáscsökkentőt ad be, akkor nagyon kell vigyázni minden testhelyzet változtatásnál, és célszerű felállás előtt pár másodpercig ülni az ágy szélén, és csak azután felállni és elindulni. Igazán lelkiismeretes orvos megpróbálja először az izgatott beteget megnyugtatni, és ettől vagy esetleg nyugtató injekció hatásától a vérnyomás rendszerint csökkenni szokott.
A hipertóniára utaló fejfájás tünetei
A hipertónia okozta fejfájást gyakran kíséri feszülésérzés nyakban, amihez fülzúgás is társulhat. Különösen a nagy nyaki, erek melyek a nyak két oldalán helyezkednek el tudnak kellemetlenül feszülni, esetleg lüktetni. Hangsúlyozni szeretnénk, hogy ezek a panaszok is jelentkezhetnek tökéletesen normális vérnyomású betegen, rendszerint csak idegi terhelés hatására.
Gyakran ez az idegrendszeri hatás első pillanatban nem nyilvánvaló, vagyis a rosszullét alatt vagy előtte közvetlenül semmiféle idegi megterhelés nem érte a beteget, mégis, a beteggel való beszélgetés során kiderül, hogy valamilyen nagy gond vagy bánat nyomja hosszabb ideje. Az ilyen tartós idegi megterhelés is okozhat feszüléssel, fejfájással, esetleg szívtáji szúrással, szívdobogással és gyakran vérnyomáskiugrással járó rosszulléteket és ezeket természetesen megint csak nem vérnyomáscsökkentők, hanem nyugtatók adásával kell gyógyítani.
Szerző: Griffel Tibor
Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.