• diagnózis
• hasmenés
• tünetek

Hasmenés (diarrhoea) tünetei és diagnózisa

A legelfogadottabb meghatározás szerint hasmenésről akkor beszélünk, ha a széklet konzisztenciája lazábbá vagy folyékonnyá válik, a napi széklet súlya meghaladja a 300 g-ot, és frekvenciája 3 fölé emelkedik.

Akut hasmenés

Ha a hasmenés időtartama 4 hétnél rövidebb, akut hasmenésről van szó, amely általában spontán szűnhet, kezelésre gyorsan javul. A heveny hasmenések több mint 90%-át fertőzés (baktériumok, vírusok, protozoonok és paraziták), ételmégezés, ételallergia vagy gyógyszerek okozzák.

Míg az invazív kórokozók [Salmonella, Shigella, Yersinia enterocolica, Campylobacter jejuni, enteroinvazív E. coli, Rotavirus, Calicivirus (Norwalk-ágens), Entamoeba hystolytica] főleg exkrécióval járó, nyálkás, véres hasmenést idéznek elő, addig a toxintermelő (Bacillus cereus, Staphylococcus aureus, Clostridium perfringens, Vibrio cholerae, enterotoxicus E. coli, Klebsiella pneumoniae), a citotoxikus (Clostridium difíicile, haemorrhagiás E. coli) vagy enteroadherens (enteropathogén és enteroadherens E. coli, Giardia lamblia, Cryptosporidium, férgek) organizmusok elsősorban szekréció útján, vízszerű hasmenést okoznak.

Diagnosztikus stratégia akut hasmenés esetén

A heveny hasmenés oka átlagos esetben a kórelőzmény és a fizikális vizsgálat alapján tisztázható. Amennyiben a fertőzés vagy intoxikáció az étellel kapcsolatos, az anamnézis során az inkriminált étel etiológiai szerepe könnyen kideríthető.

Az anamnézisfelvétel tisztázhatja az utazók bakteriális vagy protozoon-fertőzéseit, az ételallergia vagy a gyógyszerek etiológiai szerepét. Járványszerű terjedés vírusinfekció szerepére utalhat. A tüneteket láz, hasi görcsös fájdalom kísérheti. Ha a tünetek néhány napon belül megszűnnek, további vizsgálatra általában nincs szükség.

Jelentős hasi fájdalom, súlyos általános tünetek, dehidráció, véres széklet vagy perzisztáló tünetek esetén vérkép, szérumelektrolitok, vesefunkció vizsgálata, széklettenyésztés, féregpete és parazita kimutatása, vagy akár szigmoidoszkópia végzése is szükséges. Előzetes antibiotikum szedést követően kialakult hasmenésben Clostridium difficile toxin vizsgálata indokolt. Az akut hasmenés a definícióban megadott 4 héten túl is perzisztálhat, ez különösen jellemző az immunhiányos állapotokra, ezért ilyenkor a HIV-teszt elvégzése is szükséges.

Krónikus hasmenés

Krónikus hasmenés esetén a hasmenés 4 hétnél tovább tart, és kevés kivételtől eltekintve nem infekció okozza. Okának kiderítése komoly differenciál-diagnosztikai feladatot jelent, és a kezelés is nagy szakmai felkészültséget igényel.

A hasmenések patofiziológiájában szekretoros, ozmotikus és motilitási komponensek játszanak szerepet. Szekretoros diarrhoea esetén az elektrolit és párhuzamos folyadéktranszport zavarát az abszorpció csökkenése és a szekréció növekedése idézi elő. Ozmotikus diarrhoeát az ozmotikusán aktív, nehezen felszívódó anyagok bevitele okoz, amelyek gátolják az általuk megkötött folyadék felszívódását. Legyakrabban a kétféle patofiziologiai mechanizmus keverten jelentkezik, ilyenkor ún. komplex diarrhoeáról beszélünk.

Ozmotikus diarrhoe okai

Tisztán ozmotikus diarrhoeát okoznak a magnézium-ionok, lactulose, mannitol, szorbitol, laktóz (szerzett laktázhiány), szukróz (congenitalis szukráz hiány). Az ozmotikus hasmenésre jellemző, hogy éhezés vagy a fenti anyagok bevitelének felfüggesztése esetén a hasmenés megszűnik.

Szekretoros diarrhoe okai

Tisztán szekretoros diarrhoeát okozhatnak a baktériumok, paraziták vagy vírusok enterotoxinjai, endokrin tumorok peptidjei (VIP, kalcitonin), neurotranszmitterek (acetilkolin, szerotonin), bizonyos gyógyszerek (misoprostol), mérgek (nehézfémek), a felszívó felület csökkenése (rövid bél szindróma, ileocoecalis resectio, coeliakia). A szekretoros diarrhoea létrejöttében kitüntetett szerepet játszanak az epithelsejtek second messenger (cAMP, cGMP, calcium) szisztémáinak károsodásai.

A hasmenés lefolyása

A hasmenések patogenezise az esetek döntő többségében komplex. A bélműködés regulációjában szerepet játszó parakrin, immunológiai, neurális és endokrin (az angol PINES – parakrin, immun, neurális, endokrin – szabályozó rendszernek nevezi) faktorok károsodása egymás mellett jelentkezhet, és ennek következtében komplex módon károsodhat a mucosalis permeabilitás, az intesztinális transzport, a bélmotilitás, a vérellátás és sejtmetabolizmus.

A komplex diarrhoea bonyolult patogenetikai voltára néhány példa szolgálhat. A cholera vibrio okozta hasmenést sokáig tisztán szekretoros diarrhoeának tartották, amely az epithelsejtek cAMP-aktivitás növelése, következményes klorid-szekréció fokozása révén okozott hasmenést. Azonban a kolera okozta hasmenés ennél sokkal komplexebb folyamat eredménye.

A koleratoxin az epithelsejtek adenil-cikláz aktiválása mellett hat a makrofág sejtekre, az endokrin sejtekre, az enterokromaffin sejtekre, a bél intrinsic neuronjaira (plexus myentericus), amelyekből prosztaglandinokat, szerotonint, VIP-et, acetilkolint felszabadítva tovább fokozza az elektrolitok szekrécióját, a bél motilitását és az epithelsejtek közötti barrier (tight junction) károsodását. A gyulladásos bélbetegségekben megfigyelt hasmenés csak részben a mucosakárosodás okozta exsudáció és a felszívó felület csökkenésének következménye.

Az intraluminális baktériumproteinek, az immunológiai történések, a citokinkaszkád aktivációja, valamint ezek komplex egymásra hatása tovább károsítja az epithelsejtek szekréciós és absorptív aktivitását, a klorid-szekréció stimulálása mellett a nátrium csatornák és pumpák down-regulációja révén gátolják a víz visszaszívódását. Az IBS-ben észlelt hasmenés szintén komplex mechanizmusú, a motilitás fokozódása mellett a szerotonin okozta szekretoros komponensek, epesav-malabszorpció vagy a rectalis rezervoárkapacitás beszűkülése egyaránt szerepet játszhat a hasmenés létrejöttében.

Az ételallergiával kapcsolatos hasmenésben is az immunológiai, parakrin és neuronális mechanizmusok komplex károsodása vezet az elektrolittranszport károsodásához, a vaszkuláris permeabilitás és a bélmotilitás fokozódásához.

A motilitás fokozódása számos hasmenés hátterében kimutatható. A fokozott tranzit gátolván az elektrolit- és folyadék visszaszívódást, érthető módon vezethet hasmenéshez. Érdekes módon a bélmotilitás csökkenése is szerepet játszhat a hasmenés létrejöttében. A lassú tranzit vékonybél-kontaminációhoz vezet, a túlnövekedő baktériumok toxinjai szekretoros diarrhoeát okoznak. Típusosán ez a mechanizmus érvényesül a sclerodermában fellépő hasmenésben is.

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.