Fájdalmak diagnózisa

Bélvérzés okai – véres sötét széklet

Ha az emésztőcsatornából származó vér a caecum táján túl keletkezik, a kiürülő vér nem emésztődik és rendszerint piros színű, tehát valójában nem melaenáról van szó. A közhasználatban azonban helytelenül melaenáról szoktak beszélni általában mindenfajta bélvérzésben, függetlenül attól, hogy a vér fekete vagy piros. A kiürülő vér színe azonban elsősorban nem is a vérzés helyétől függ, hanem inkább a bélcsatornán való áthaladás sebességétől, így előfordul, hogy az oesophagusból származó nagy vérzés is véres székletet okoz és nem melaenát, ha a betegnek hasmenése van.

Tünetek és diagnózis

Ritkán a colonból származó vér is emésztett, fekete lehet, ha lassan ürül és ha idő és vegyhatás lehetővé teszi savhaematin keletkezését, így előfordul melaena a caecum vagy az ascendens vérzésében. A descendens, sigma és a rectum területéről származó vér mindig pirosan ürül és nem feketén, széklettel keverve, esetleg székürítés nélkül is. Az ilyen bélvérzést okozó betegségek diagnózisában elsőrendű jelentősége van a rectalis digitális, a rektoszkópos és ma a koloszkópos vizsgálatnak, valamint az irrigoszkópiának.

Végbél panaszok

A vastagbélre vonatkozó panaszok kapcsán hasmenéssel, nyákos, gennyes székletürítéssel, tenesmusokkal járó véres széklet dysenteriáxa utal. Ha a bakteriológiai lelet negatív és ez a panasz elhúzódó, jó időszakok után ismétlődő, colitis ulcerosa jön elsősorban szóba, de minden esetben elsősorban a tumor lehetőségét kell kizárnunk.

A rectalis vizsgálat

E három megbetegedés elkülönítésében a rectalis vizsgálatnak van igen nagy jelentősége, főképpen rektoszkópos vizsgálat formájában. A tenesmust, nyákos, véres széklet ürítését, néha tiszta piros vér ürítését okozó rectumkarcinóma gyakran ujjal is elérhető, rectalis vizsgálattal, rektoszkóppal mindenképpen felismerhető. Magasabban elhelyezkedő tumor irrigoszkópiás vizsgálattal mutatható ki.

Óvakodnunk kell attól, hogy a végbélből eredő vérzést részletes vizsgálat nélkül aranyeres csomóknak tulajdonítsuk.

Ha haemorrhoidalis csomókat látunk vagy tapintunk is, szerepükbe csak akkor szabad belenyugodnunk, ha minden más lehetőséget kizártunk. Aranyeres csomók egyébként a rectum karcinómájának következményei is lehetnek. Rectalis vérzést ritkán okoz a végbél vagy sigma luese, tuberculosis, a lymphogranuloma venereum, actinomycosis, a környezetből pl. a női genitaliából vagy urológiai daganatból a végbelet infiltralo tumor. Trauma is okozhatja a végbél vérzését. A hasi aorta perforáció] a bélbe éppen olyan hirtelen, súlyos és halálos lefolyású vérzést okoz, mint az aorta anaeurysma perforációja a tracheába, bronchusba.

Idős egyének vérzésekor elsősorban a diverticulosis lehetőségére kell gondolnunk. Ha a röntgenvizsgálat diverticulumokat nem bizonyít, tumor jön elsősorban szóba, esetleg benignus tumor. A colitis ulcerosa előfordulása a kortól független, inkább fiatalokon fordul elő, ugyanúgy, mint a Crohn-betegség. A klasszikus ileitis terminális nem okoz vérzést, a colon Crohn-betegsége azonban ugyanúgy vérzéssel járhat, mint a colitis ulcerosa, és mindkettőben nyákos, gennyes, hasmenéses széklet ürülhet. A colitis ulcerosa elkülönítő diagnózisában amoebiasisra, is gondolnunk kell.

Vastagbél panaszok

A vastagbélben is előfordulnak nem specifikus fekélyek, pl. uraemiában, arzén, higanymérgezésben, ismeretlen okból. Ezek eddig csak műtét alkalmával voltak felismerhetők. A műtétet nagy vérzés vagy perforáció miatt végezték. Ma a koloszkópia ilyen fekélyt is felderíthet. Fennáll colonvarixok lehetősége is. A koloszkópia ma a colon valamennyi kóros elváltozásának megfigyelésére lehetőséget nyújt. Valószínű, hogy a múltban felderítetlen vérzésforrások száma a jövőben lényegesen csökkenni fog.

A teljesség kedvéért itt is megemlítjük a néha melaenát, néha azonban piros vér ürülését okozó arteriovenosus shuntokat, az Osler-betegséget, a Grönblad-Strandberg-szindrómát és a colon angiodysplasiáját.

Gondolnunk kell a vérzékenységre is

Ismét felhívjuk a figyelmet arra, hogy mindig gondolnunk kell általános vérzékenységre is, mely mindenfajta vérzést, így bélvérzést is okozhat (pl. dikumarin szedése közben). Mindezen lehetőségek figyelembevételével is találkozunk olyan esetekkel, amelyekben a vérzés oka nem derül ki. Ilyenkor arteriosclerosisos eredetű bélvérzés diagnózisába szoktunk – nem mindig jogosan – belenyugodni. Súlyos, csillapíthatatlan és ismétlődő bélvérzésben elhalt 80 éves nőbetegen csak a sectio derítette ki, hogy a beteg a sigma – röntgenvizsgálatakor észre nem vehető – kis diverticulumáből vérzett el.

Az ilyen esetek száma változóan nagy (5-15%), ez az adat azonban még a koloszkóp használatának elterjedése előtti időből származik. Helytelen volna az ilyen felderítetlen eredetű bélvérzéseket külön névvel jelölni. Valószínű, hogy diagnosztikus eszközeink és patológiai ismereteink további fejlődésével az ilyen esetek száma a jövőben csökkeni fog. .

Tibor Griffel

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.