• fitymaszűkület
• kezelések
• tünetek

A fitymaszűkület tünetei és kezelése

Fitymaszűkületnek, azaz phimosisnak nevezzük azt az állapo­tot, amikor a fityma nem húzható a makk mögé. Gyermekkorban két, elkülöníthető megjelenési formájú csoportra oszthatjuk a kórképet.

Élettani fitymaszűkület, avagy a fityma sejtes letapadása

Egy széles körben elfogadott tanulmány szerint az újszülöttek során mindössze 4%-ban húzható teljesen hátra a fityma, a nagy többség esetén csak a makk csúcsáig lehet hátrahúzni. Ennek az ál­lapotnak az oka, hogy a fityma belső lemeze még szorosan rögzül a makk felszínéhez, ezt orvosi nyelven sejtes fitymaletapadásnak hívjuk. Ennek a letapadásnak az oldódásában szerepet játszik a kb. 1 éves kortól a makk mögött termelt fehér színű, faggyúszerű váladék, a smegma, mely sokszor kis csomó formájában áttűnik a fityma bőre alatt, nem kis riadalmat keltve a szülőkben.

A smegma gyülem növekedésével szétválik a fityma belső lemeze a makktól, azonban ez a letapadás teljes oldódását legtöbbször nem oldja meg. 3 éves kor után, elindul egy élettani folyamat, a keratinizáció, mely­nek során a makk felszíne elválik a fitymától s ezáltal a fityma töb­bé-kevésbé hátrahúzhatóvá válik, s tapasztalat szerint iskoláskorra már csak a fiú gyermekek 20 %-ban nem, vagy csak részlegesen hátrahúzható a fityma.

Mivel kétéves korig, illetve a szobatisztaság eléréséig a fitymának szerepe van a makk védelmében, a letapadás korai oldá­sa nem ajánlott. Sőt, csecsemőkorban az erőltetett fitymahátrahúzás a még nagyon sérülékeny fityma bellemez sérüléséhez, körkörös berepedezéséhez vezet, amely okozója lehet a kezelést igénylő, igazi, heges fitymaszűkület kialakulásának, ezért a korai erőltetett fitymahátrahúzás nem ajánlott.

Milyen problémákhoz vezethet a fityma letapadása és mit tehe­tünk ezek elkerülésére?

A leggyakoribb szövődmény, a smegma termelődés megindulá­sa után, a részleges letapadások esetén a gyulladás kialakulása. En­nek oka, hogy a smegma jó táptalaj lehet különböző baktériumok számára, s azokon a helyeken, ahol a fityma már levált a makkról, baktériumok juthatnak a fityma alá, a smegma fertőződését okoz­va. Ilyenkor a fityma megduzzad, pirossá válik, érzékeny lesz és nem ritkán zavaros váladékozás figyelhető meg alóla.

Balanitis

Ezt a gyul­ladásos állapotot orvosi néven balanitisnek nevezzük, kezelésében a fitymazsák fertőtlenítő oldatos átöblítése a legfontosabb, melyre a szülő is megtanítható és otthon is elvégezhető. Ahhoz, hogy az ilyen állapot kialakulását megelőzzük, célszerű, ha már a legkisebb gyanúra (enyhe pirosság esetleg duzzanat a fitymán) kamillás ol­dattal a szülő többször mosogatni kezdi a fityma nyílását.

Miért fontos a fitymaletapadás kezelése és hogyan gondozzuk otthon a fiúgyermeket?

A fityma hátrahúzása és a makk tisztán tartása nemcsak a fent említett balanitis kialakulásának megakadályozásában játszik szerepet, hanem a rendszeres hátrahúzással járó élettani tágítás segít a későbbi fitymaszűkület kialakulásának mega­kadályozásában is.

Összefoglalva az eddig leírtakat, azt taná­csoljuk, hogy csecsemőkorban a fityma teljes hátrahúzását ne erőltesse senki, két éves korig csak óvatosan, ameddig „könnyen megy” tornáztassuk hátrahúzva a fitymát, és a terület szappanos megmosása, ugyanúgy, mint minden más testtájé legyen része a fürdetésnek.

A fitymaletapadás kezelése

Két-három éves kor után, a jelentős letapadások esetén, helyi érzéstelenítést biztosító kenőcs használatával, elvégezzük a fityma óvatos hátrahúzását, az úgynevezett adhesiolysist.

Nagyon fontos azonban, hogy ezt követően rendszeresen hátrahúzzák a szülők otthoni is a fitymát, ezt célszerű a fürdéssel összekötni és a napi tisztálkodás részévé tenni. Néhány jó tanács az adhesiolysis idejére: célszerű fájdalomcsillapítót tartani otthon, hiszen a hátrahúzást követően az első két napban még fájdalmas és érzékeny lehet a fityma. Nagyon fontos, hogy az első néhány nap­ban a letapadás oldása után, amikor a szülők otthon hátrahúzzák a fitymát, rögtön húzzák is vissza, mivel ilyenkor a fityma beduz­zadhat és a makk mögé szorulhat.

A valódi fitymaszűkület

Azokban az esetekben, amikor a fityma nem, vagy nem­csak letapadt, hanem körkörösen beszűkült és berepedése nélkül nem húzható a makk mögé, valódi fitymaszűkületről beszélünk. Kialakulásában gyermekkorban szerepet játszhat a korai, nagyon erőltetett hátrahúzás miatt kialakult berepe­dés, néhány betegség, például a cukorbetegség vagy a makk felszínét és a fityma belső lemezét érintő sorvasztó, hegesítő állapottal járó lichen.

Ezek az állapotok leggyakrabban iskolás­korban alakulnak ki. Ritkán, de előfordulhat a fitymaszűkület veleszületett állapotként is, amikor már csecsemőkorban ta­lálkozunk a fitymaszűkület speciális megjelenést mutató, ormányra emlékeztető formájával.

Milyen szövődményei lehetnek a fitymaszűkületnek?

Az egyik leggyakoribb szövődmény a már fentebb említett gyulladásos állapot, abalanitis, mely a tisztántartás elmaradása mi­att alakul ki.

Másik fontos szövődmény, a húgyúti infekciók, fertőzések ki­alakulása. Ilyenkor, mivel nem lehet rendszeresen megmosni a makkot és a fitymát, gyakran telepednek meg kórokozók, melyek a húgycsőbe juthatnak, majd azon keresztül a húgyhólyagba és ott gyulladás kialakulásához vezethetnek.

Szélsőséges esetekben a fityma annyira beszűkülhet, hogy a vizeletürítés is akadályozottá válik, ilyenkor pisiléskor a fityma ballonszerűen feltelődik vizelettel, mely csak a pisilés befejezése után, csepegve ürül ki onnan. Az ilyen Szélsőséges esetekben a fityma annyira beszűkülhet, hogy a vizeletürítés is akadályozottá válik, ilyenkor pisiléskor a fityma ballonszerűen feltelődik vizelettel, mely csak a pisilés befejezése után, csepegve ürül ki onnan. Az ilyen fokú szűkület az egész vizeletelvezető rendszerben okozhat vizelettorolódást, melynek súlyos következményei lehetnek.

Nem ritkán találkozunk a fityma szűkülési tendenciájának első jeleként paraphimosis kialakulásával, amikor a fityma a makk mögé szorul, onnan nem visszahúzható. Ilyenkor a makk vérkiáramlása a leszorítás miatt akadályozott, ezért a makk megduzzad, ami még nehezebbé téve a visszahúzást egy „ördögi kör” (minél duzzadtabb, annál jobban leszorítódik és annál jobban romlik a vérellátása a makknak) kialakulásához vezetve. Ezekben az esetekben sürgős orvosi segítségre van szükség!

A fitymaszűkület kezelése

A szűkület megjelenési formájától és sokszor a szülők kérése alapján több fajta műtét nélküli és műtéti kezelés is választható.

Konzervatív, vagy műtét nélküli kezelés azokban az esetekben jön szóba, amikor az ismételt hegesedés valószínűsége kicsi, te­hát nem áll fenn olyan krónikus állapot, mely a fityma ismételt hegesedéséhez vezethet. Vannak olyan erős hatású szteroid tar­talmú kenőcsök, melynek használatával a gyűrűszerű leszorítást mutató szűkületek megoldhatóak.

Az enyhébb szűkületek esetén, amelyek a leggyakrabban fordulnak elő és általában a fityma le­tapadásával kombinálódnak 2 hetes kezelés elégséges lehet, kife­jezett szűkületek esetén 4-8 hetes kezelés is indokolt. A kezelés vé­gén általában hátrahúzhatóvá válik a fityma, illetve lehetővé válik a fitymaletapadás sérülés nélküli megoldása.

Műtéti kezelések

A különböző műtéti kezelések között a legfontosabb különbség, hogy a műtét a fityma megtartásával vagy eltávolításával jár-e. Fitymamegtartó műtétet szintén azokban a konzervatív kezeléseknél imént felsorolt esetekben lehet végezni, amikor ismételt hegesedésre és így ismételt fitymaszűkület kialakulására kevés az esély. Ennek több fajtája lehetséges, a heges gyűrűnek a fityma hátsó felszínén történő bemetszésétől a különböző fitymaplasztikákig.

Sok eset­ben a szülők kifejezett kérése, hogy műtét során, ha lehetséges, az orvos ne távolítsa el a fitymát. A fityma eltávolításával járó műtét a körülmetélés, vagy circumcisio, amelyet követően a hímvessző megjelenése hasonló a különböző kulturális, vallási okból végzett körülmetélés után kialakult állapothoz. Gyermekkorban a műtéti beavatkozások altatásban történnek.

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.