Gyomorcarcinoma eltávolítása után: követési stratégia, gondozás
A gyomorcarcinoma eltávolítását követően az első két évben 3 havonta fizikális vizsgálat, kis- és nagylaboratóriumi vizsgálatokra, valamint tumormarkerekre (CEA, CA 72-4) vérvétel javasolt. 6 havonta ezeken kívül szükséges endoszkópia, mellkasröntgen, hasi CT elvégzése, ezt követően pedig évente. Lokális recidiva esetén EUH-vizsgálat és restaging végzendő.
B12-vitaminbevitele
Gondoskodni kell parenterális B12-vitamin rendszeres beviteléről, szükség esetén vas-, folsavpótlásról is. Subtotalis gastrectomia esetén a H. pylori státus ellenőrizése és pozitív esetben eradikáció javasolt, mert a perzisztáló fertőzés növeli az újabb daganat kialakulásának a gyakoriságát.
Prognózis
A gyomorcarcinoma prognózisa rossz, amiért a késői diagnózis a felelős. Az onkológiai kezelés eredményei ellenére a kuratív sebészi reszekció jelenti az egyedüli esélyt a túlélésre. A nyugati országokban a betegek 80%-a a diagnózis idején már inoperábilis, szemben Japánnal, ahol a gyomorcarcinoma 54%-a korai típusú, amelynek túlélése csaknem 100%. Az átlagos 5 éves túlélés a nyugati országokban 20%, Japánban 50%.
Prevenció
A prevenció jelenti jelenleg a legígéretesebb eszközt a gyomorcarcinoma mortalitásának csökkentésében. Primer prevenció a gyomorcarcinoma kialakulásában szerepet játszó faktorok befolyásolását jelenti, szekunder prevenció pedig a korai gyomordaganat vagy a praemalignus állapotok felderítését és kezelését foglalja magába.
Primer prevencióban igazolt az étrend szerepe
Összességében a gyomorrákok kb. kétharmada-háromnegyede megelőzhető sószegény, zöldség-gyümölcsben gazdag diétával, fokozott C-vitamin-bevitellel és a dohányzás mellőzésével. Ezek az étrendi-életmódbeli változtatások könnyen megvalósítható, alacsony költségigényű, hatásos módszerei a gyomorcarcinoma megelőzésének. A gyomorcarcinoma incidenciájának az elmúlt 50 évben megfigyelhető csökkenése jelentős részben a fenti változásoknak köszönhető.
- A libidó csökkenése és okai
- A szexuális fejlődés visszamaradásának okai
- Vizelési panaszok okai
Ezek a cikkek is érdekelhetnek:
A higiénia és a közegészségügyi viszonyok javítása a legeredményesebb módszer a H. pylori prevalencia csökkentésében. A logikus feltételezést, hogy H. pylori fertőzött egyének eradikációs kezelése hatásos módszere a gyomorcarcinoma megelőzésének, a klinikai tanulmányok csak részben támogatják. Ennek egyik oka a randomizált vizsgálatok megszervezésének nehézségei: a fertőzött egyének a randomizáció során a placebocsoportba kerülhetnek, ami etikai kérdéseket vet fel, hiszen a H. pylori definitív karcinogén kórokozó. Másrészt a vizsgálat során a szükséges követési idő tervezhetetlenül hosszú lenne.
Az eradikáció hatása a praemalignus léziókra ellentmondásos, de úgy tűnik, hogy az esetek egy részében a gyomoratrophia és kisebb mértékben az intestinalis metaplasia regresszióját eredményezi. Korai gyomorcarcinoma endoszkópos reszekciója után alkalmazott eradikáció csökkentette a recidíva gyakoriságát.
A legnagyobb randomizált, kontrollált vizsgálatban a 7,5 éves követés során az eradikációs terápia nem csökkentette a gyomorcarcinoma incidenciáját a kezelt csoportban a placebóhoz képest. Azonban abban a betegcsoportban, akiknél a beválasztás idején nem volt kimutatható praemalignus elváltozás a gyomorban, az eradikáció csökkentette a gyomorcarcinoma gyakoriságát.
A gyomorcarcinoma rizikófaktorai
- Helicobacter pylori infekció
- Krónikus atrophiás gastritis
- Intestinalis metaplasia
- Adenoma
- Dysplasia
- Anaemia perniciosa
- Megelőző gyomormértétek
- Gyomorfekély
- Gyomorrák eltávolítás utáni állapot
- Elsőfokú rokon gyomorrákja
Az eddigi eredmények azt mutatják, hogy nagy rizikójú egyénekben a korai eradikációs terápia a gyomorcarcinoma kialakulását kivédheti vagy késlelteti. További bizonyító erejű, nagy betegszámú, placebokontrollált, prospektiv vizsgálatok szükségesek. A Maastricht III. Consensus Report állásfoglalása szerint a gyomorcarcinoma megelőzése szempontjából a H. pylori eradikáció optimális ideje a praemalignus elváltozások (atrophia, intestinalis metaplasia) kifejlődése előtt van. A H. pylori szűrése és kezelése jelenleg a gyomorcarcinoma szempontjából magas rizikójú egyének esetén javallt.
Az antibiotikus kezelés költsége, mellékhatásai, az alacsony compliance, az antibiotikum rezisztens H. pylori törzsek elterjedése mind nehezíti az eradikációs kezelés alkalmazását. Vannak adatok, mely szerint az eradikációs kezelés fokozhatja a GERD, a nyelőcső- és a proximális gyomorcarcinoma rizikóját. A jövőbeni esetleges sikeres vakcináció tovább csökkentheti a gyomorcarcinoma előfordulását.
A COX-2 enzim gyomorcarcinomában 70%-ban, de praemalignus elváltozásokban (intestinalis metaplasia, dysplasia) is fokozottan expresszált. Aszpirin rendszeres használata a COX-2 gátlása révén a disztális típusú gyomorcarcinoma rizikóját 50%-al csökkenti.
Szekunder prevenció
A gyomorcarcinoma korai stádiumban való felismerése alapvető fontosságú a prognózis javítása szempontjából. Mivel a korai gyomorcarcinoma tüneteket rendszerint még nem okoz, felismerése szűrővizsgálattal lehetséges. Japánban, ahol legmagasabb a gyomorcarcinoma prevalenciája, 1957 óta végeznek tömeges szűrővizsgálatot a 40 év feletti lakosság körében. FotofTuorográfiát (kettős kontrasztos gyomor röntgenvizsgálat) használnak, gyanús elváltozások esetén gasztroszkópiát végeznek.
A szűrővizsgálatok eredményeképpen a korai carcinoma aránya az összes gyomorrák 54%-ára emelkedett (nyugati országokban ez a 14 évvel ezelőtti 5%-ról 20%-ra nőtt), a gyomorcarcinoma mortalitása pedig 50%-al csökkent. A 60-as évek óta a gyomorcarcinoma mortalitása a nyugati országokban nem változott, az 5 éves túlélés mindössze 20%-os, ezzel szemben Japánban azóta 50% fölé emelkedett.
A nyugati országokban a gyomorcarcinoma prevalenciája lényegesen alacsonyabb, így a tünetmentes átlagpopulációt célzó szűrővizsgálat hatékonysága kicsi, költséghaszon aránya igen magas. A gyomorrák szempontjából fokozott rizikójú betegek endoszkópos szűrővizsgálata javasolt, mely lehetővé teszi a gyomorcarcinoma korai stádiumban történő felismerését, és a prognózis javulását.
Az egészségügyi ismeretek, az egészségtudatosság fejlődése eredményezheti azt, hogy a betegek már a kezdeti tünetek jelentkezésekor orvoshoz fordulnak, nemcsak hónapokkal később, amikor a betegség már inkurábilis.
Szerző: Griffel Tibor
Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.