Visszatérő láz okai (epekő, Malária)
Valójában valamennyi lázas megbetegedés járhat lázas és láztalan időszakokkal, ezek többé-kevésbé rendszeres váltakozása azonban (rekurráló láz) csupán néhány megbetegedésre jellemző. Ezek részben üreges szervekben létrejövő gyulladások, melyek az üreges szerv elzáródásakor fellobbannak, az elzáródás megszűnésekor pedig kialszanak, részben tumorszerű megbetegedések, részben pedig specifikus infekciók, melyekben a lázas és láztalan periódusok váltakozása a kórokozó életfolyamataival függ össze.
Periodikus láz
Itt kerülhet szóba a szervezet csökkent ellenállása következtében kialakuló rekurráló láz, melyet az egymás után kis időközökben keletkező infekciók keltenek. E helyen térünk ki a „periodikus láz” kérdésére is.
Mire utalhat a visszatérő láz?
Többször visszatérő, esetleg hidegrázással járó láz vagy lázas periódus elsősorban bronchiectasiára, az epeutakban zajló gyulladásra, a húgyutak infekciójára jellemző.
A bronchiectasiás beteg, amíg szabadon kiüríti az ectasias bronchusban összegyűlő váladékot, láztalan, ha azonban az üreg átmenetileg elzáródik, a létrejött retenció lázat okoz. Az elzáródást az odavezető bronchus gyulladásos vagy egyéb eredetű akadálya idézi elő. Az üregben retineált váladék eltávolítása nagy mennyiségű köpet ürítésével jár, aminek kapcsán a láz megszűnik.
Epeutak kövei
Cholangitisben legtöbbször az epeutak köve, esetleg tumora vagy szűkülete okozza az időleges elzáródást. Leggyakrabban a choledochus ventilkövéről van szó. Elzáródáskor hidegrázás, sárgaság, láz keletkezik. Ha az epefolyás szabaddá válik, a láz és a sárgaság csökken vagy megszűnik. A diagnózis csak akkor nehéz, ha az elzáródás nem okoz fájdalmat és nem teljes, tehát sárgasággal sem jár. A szérum alkalikus foszfatáztartalmának növekedése, a duodenumnedv fehérvérsejttartalma, a májtájék érzékenysége, az intravénás, esetleg a retrográd endoszkópos kolangiográfia lelete adja a diagnózist. Kő nélküli cholangiohepatitisek is járhatnak lázas és láztalan szakok váltakozásával.
- Lázmérés és a láz tünetei, kezelése
- Ismeretlen eredetű láz
- Láz urogenitális tünetekkel, esettanulmány
Ezek a cikkek is érdekelhetnek:
Intermittáló hydronephrosis – legtöbbször nephroptosis és az ureter megtöretése következtében – az elzáródásos szakban fájdalommal, a vese megnagyobbodásával, tapinthatóvá válásával és az esetek egy részében lázzal jár, ilyenkor a vizelet – az elzáródás következtében – nem tartalmaz kóros elemeket. Az elzáródás megszűnésekor a pyelonban felgyűlt gennyes vizelet kiürül, a láz megszűnik, de a vizeletben ilyenkor – tehát a láztalan szakban – gennyet találunk, mely a lázas szakban – éppen az elzáródás miatt – nem volt kimutatható. Ritkábban vesetumor, fejlődési rendellenesség, nem teljesen záró kő is okozhat visszatérő lázat.
A malária
A szabályosan visszatérő lázzal járó infekciók között a legtípusosabb a malária. A másodnaponkénti lázzal járó malária tertiana és a harmadnaponkénti lázzal járó malária quartana típusa felel meg rekurráló láznak, a quotidianaíípus ugyanis szabálytalan, intermittáló vagy continua lázzal jár. A malária diagnózisa hazánkban ma már alig jön szóba, leginkább távolról jövő utasokon vagy hosszabb ideig külföldön tartózkodókon gondolhatunk e betegségre.
A malária diagnózisa a Plasmodium kimutatásán alapszik. A tertiana paraziták megnagyobbítják a vörös vérsejteket és a típusos Schüffner-féle pettyeket okozzák. A quartana paraziták nem teszik nagyobbá a vörösvérsejtet, jellemző rájuk a tertianában is megtalálható pecsétgyűrűalak szalagalakká válása. A malária tropicára elsősorban a gameták félholdalakja jellemző. Ha pecsétgyűrűt látunk, ebből több van egyegy vörösvérsejtben. A Plasmodiumok a szokásos módon festett vérképben is megtalálhatók, ha a kenetet a lázroham kezdetén készítjük. Biztosan megtalálhatók a kórokozók a „vastagcsepp” készítményben.
Ha a klinikai kép maláriára utal, de a Plasmodiumokat mégsem tudjuk kimutatni, esetleg megtalálhatjuk ezeket a csont velőkenetben. Ismeretesek különböző provokáló eljárások is, így hideg zuhany alkalmazása a lépre és az ezt követő vizsgálat, vagy adrenalin adása. Minthogy a malariás lép kezdetben vérbő és szakadékony, malária gyanújával a lép punkciója kontraindikált. Ha Plasmodiumot nem sikerül kimutatnunk, specifikus kezeléssel ex juvantibus diagnózist állíthatunk fel.
Az elkülönítésben csupán a malária tropica okoz nehézséget. Ez ugyanis minden lázas betegséget utánozhat. 48, illetve 72 órás lázat ritkán septikus betegség, cholangitis, bronchiectasia, pyelitis, tumor is okozhat. A malária különleges formája a már említett cerebrális alak, mely kóma állapotát idézheti elő. A malária szóba kerül még a haemolytikus állapotok elkülönítésének tárgyalásakor is.
A Bang-láz
A brucellosisok közül a nálunk nem ritka Bang-láz – mint elnevezése: febris ondulans is dokumentálja – lázas és láztalan időszakok hullámzó váltakozásával kellene, hogy járjon, ezt a lefolyást azonban egyre ritkábban látjuk. Ha mégis ilyen lázzal jár a betegség, az 1-2 hetes periódusokban mutatkozik. Lázas betegen akkor gyanakszunk brucellosisra, ha a beteg előzetesen tehenekkel, tejjel vagy tejtermékkel jutott érintkezésbe. A morbus Bang leggyakrabban állatorvosok, mezőgazdasági dolgozók betegsége. Általában catarrhalis jelenségekkel kezdődik, gastrointestinalis tünetekkel folytatódik, és lefolyása sokban emlékeztet a tífusz abdominaliséra, noha a klinikai kép sohasem olyan súlyos, mint a tífuszé.
Ellenkezőleg, a Bang-lázban szenvedő betegek lázas állapotuk ellenére feltűnően jól vannak. Leucopenia, lépnagyobbodás, néha relatív bradycardia jellemzi a kórképet, még az eosinophil sejtek is hiányozhatnak, mint tífuszban. A leucopenián belül főleg granulocytopeniát találunk és nagy lymphocytosist. A vérsejtsüllyedés normális, később azonban mérsékelten gyorsult. Nemegyszer nyirokcsomó-megnagyobbodások is észlelhetők, ami tífuszban nem fordul elő. Leírtak haematuriát is, nem ritka az ízületi panasz.
Szerológiai vizsgálat
A biztos diagnózist a szerológiai vizsgálat adja. Az agglutináció már 1:40 titerben gyanúsnak,80 titerben biztosan pozitívnak tekinthető. A komplementkötési reakció nem nagyon megbízható. Eredményesebb a cutanpróba, ügyelnünk kell azonban arra, hogy e próba elvégzése után az agglutináció pozitívvá válhat, anélkül, hogy brucellosisról volna szó.
A kórokozó a vérből, vizeletből, sternumpunctatumból kitenyészthető. A bakteriológiai, szerológiai vizsgálatoknak krónikus lázas állapot meghatározásában és a ritkább szervi manifesztációk megítélésében van jelentősége. Idegrendszeri forma is előfordul. A spondylitisre különösen jellemző az intervertebrális discus destrukciója, mely nem jár együtt a csigolya destrukciójával.
Periodikus láz
REIMANN hívta fel a figyelmet egy olyan – egyébként tarka – tünetcsoportra, melynek jellemzője bizonyos jelenségek és elsősorban láz periodikus visszatérése. E tünetcsoportot periodikus láznak nevezte. E körbe tartozó szindrómák még a következők: periodikus peritonitis, periodikus polyserositis, periodikus arthralgia, periodikus ödéma, ciklikus hányás, periodikus purpura, neutropenia, meningitis, psychosis stb. Felvetődött annak a lehetősége is, hogy e rekurráló lázzal járó megbetegedések a szteroidanyagcsere rekurráló tünetekben megnyilvánuló rendellenességei és egy pyrogen szteroidnak, az etiocholanolonnak a felszaporodásából származnak.
Etiocholanolon azonban számos lázas betegségben mutatható ki a vizeletben, elsősorban májbetegségekben, melyekben az etiocholanolon felszaporodása és a láz a szteroidanyagcsere zavarának lehet a következménye. Ezekben az esetekben a láz kortikoszteroidok alkalmazására és ösztrogén hatására is megszűnik. Az újabb irodalom ezzel a kérdéssel kevéssé foglalkozik, úgyhogy a periodikus láz és az etiocholanolonláz léte máig is kétséges.
A periodikus betegséget azonban újabban a familiáris földközi-tengeri lázzal azonosítják. Ez főleg a Közel-Keleten, Törökországban, Izraelben és az arab államokban fordul elő, de sporadikus esetei más tájakon és népek közt is megtalálhatók. Recessiv autosomalis öröklődő betegség, mely azonban férfiakon nagyobb számban fordul elő, mint nőkön. Ismétlődő polyserositisben nyilvánul meg, pleurális folyadékgyülemben, hydrarthrosban.
Gyakran okoz amyloidosist. Mielőtt ez bekövetkeznék, a beteg az egyes lázrohamok között egészségesnek látszik. A lázas periódusok csak néhány napig tartanak. A diagnózis igen nehéz, csak kizárásos lehet, az öröklés és a származás megítélésén alapulhat. Az általam Istambulban látott esetek egy részében a láz ösztrogén hatására szűnt, más részében nem. Újabban a kolchicint találják megfelelő gyógyszernek.
Periodikus láz ismétlődő infekciók miatt
Periodikus, tehát rekurráló láz látszatát kelti az az állapot is, melyben gyakran ismétlődő infekciók oka a szervezet védekezőberendezésének világrahozott vagy szerzett hiánya, hypo vagy a gammaglobulinaemia, illetve antitesthiány szindróma. E szindróma elsősorban elektroforézisdiagramon ismerhető fel. Finomabb részletek feltárását az immunelektroforézis teszi lehetővé.
Az antitesthiány szindróma rekurráló súlyos pyogen infekciókban, sinusitis, otitis media, pneumonía, furunculosis, septikus állapot, meningitis, ízületi gyulladás ismétlődésében nyilvánul. E megbetegedéseket általában baktériumok okozzák. A vírusbetegségek antitesthiány-szindrómában ritkábbak. Nem csupán hypo vagy agammaglobulinaemia fordul elő, hanem okozhatja a jelenségeket a celluláris immunitás hiánya is.
Ilyenkor a vírusinfekciók is gyakoriak. Az agammaglobulinaemia vagy hypogammaglobulinaemia megnyilvánulásai is sokfélék. Polyarthritis, máskor subcutan csomók megjelenése figyelhető meg, gyomorpanasz, légzési zavar, splenomegalia egyaránt előfordul az ismétlődő infekciókon kívül, mind a világrahozott, mind a szerzett formában. E primernek tekinthető megbetegedéseken kívül szekunder hypo vagy agammaglobulinaemia is előfordul, sőt antitesthiány szindróma is pl. nephrosisban, fehérjevesztő enteropathiában, hematológiai betegségekben, elsősorban lymphoid leukaemiában.
Visszatérő lázas állapotok esetében e kórképekre is gondolnunk kell és meg kell határoznunk a globulinok, illetve az ellenanyagok mennyiségét, a celluláris immunitásjellemző reakcióit, a lymphocyták számát, reakciójukat, phytohaemagglutininre, a hiperszenzitivitási reakciókat stb.
Szerző: Griffel Tibor
Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.