Festő buzér
Délkelet-Európában és Törökországban őshonos, míg a Rubia nemzetség más fajai Észak- és Dél-Amerika, valamint Ázsia hatalmas területein teremnek. Burjánzó, gyomszerű növény sűrűn növő fásodó gyökerekkel, amelyek belseje vörös színű. A gyökérben alizarin található, amelyből évszázadokon keresztül festéket készítettek, ezt „törökpirosnak”, „buzérvörösnek” vagy „drinápolyi vörösnek” nevezték. Szőnyegeket, kartonvásznat, pamutszövetet, vállkendőt, függönyt és sok más természetes rostú textíliát festettek vele.
A bűzért Európában mindenütt termesztették, ahol vászonkészítés folyt, így Franciaországban, Németországban, Hollandiában, valamint kisebb mértékben Angliában. A középkorban a buzér és a kék színt adó festő csülleng nagyon fontos növényeknek számítottak. Nyugat-Európában egész iparágak épültek erre a kultúrára mindaddig, amíg ezeket a növényeket felváltotta az importált bíbortetű, illetve az indigócserje. Az évszázadok során a buzérfestéket gondosan kidolgozott technikával, valóságos rituálé során állították elő. Számos komponens kellett a kívánt minőség eléréséhez, és a festők féltve őrizték az elkészítés titkát.
Az ősi zsidó törvények kizárólag otthoni használatra engedélyezték a buzér termesztését, és előírták, hogy csakis faeszközökkel szabad szedni. Az idősebb Plinius is írt a buzér termesztéséről Róma határában a Kr. u. 1. században, és sárgaság ellen javasolta az alkalmazását.
- Tavasszal vagy ősszel szaporíthatjuk magról, dugványról vagy tőosztással.
- Szereti a jó vízelvezetésű, lúgos talajt és a teljes napsütést.
- A buzér nagy helyet igényel a fejlődéséhez, és hogy megfelelő méretű, szedhető gyökeret fejlesszen.
- A harmadik-negyedik év után szedhető, amikor a gyökérzet már teljesen kifejlődött.
Rendszertani besorolás
A Gentianales (enciánvirágúak) rendjébe, a Rubiaceae (rubiafélék) családjába tartozó faj. ARubiaceae család flóránkban megtalálható 5 nemzetsége közül csak &Rubia genusnál fekete bogyó a termés. A hazai fajok lágyszárúak, a levelek örvösek.
Drog
A festő buzér gyökerei (Rubiae tinctorum radix) 2-3 mm vastagok, különböző hosszúságúak, kívülről pirosas vagy narancs színűek, ez a jelleg a törésfelületen még kifejezettebben látható.
Hagyományos felhasználás
A gyökérdrog porát és különböző szeszes vagy olajos gyógyszeripari készítményeit évtizedek óta használják vesekövek képződésének megelőzésére, térfogat nagyobbodásuk lassítására.
Terápiás indikációk
A vesekövek képződését gátolja úgy, hogy komplex vegyületek képzésével a vizelet kalciumtartalmát leköti. Kísérleti körülmények között enyhe vesekőoldó-képességét is igazolták (kalkulolitikus hatás). Igazolt ugyan a kalcium-oxalát kristályok vesekő képződésének gátlása, de mutagén és karcinogén hatása miatt olyan kockázati tényező, amely az E-Monográfia követelményeinek nem felel meg. Terhesség esetén használata nem ajánlható.
A lucidin, rubiadin és egyéb anyagai miatt sok országban teljesen kivonták a gyógyászatból.
Gyógyászat
A bűzért alkalmazhatjuk őrölve vagy forrázva; fertőtlenítő, antibakteriális, gyulladásgátló,
vizelet- és hashajtó hatású. Egykor vesekövet, hólyagpanaszokat, sárgaságot is
gyógyítottak vele. A gyökérben található festékanyag kiválasztódik a vizeletben, izzadságban és az anyatejben is, rózsaszín árnyalatot adva nekik
Kézművesség
A buzér gyökerét leginkább kelmefestéshez használják. A pácanyagtól függően kaphatunk rózsaszín, korallpiros, vörös, rozsdabarna vagy narancssárga színt. Kiszárítás után a gyökereket tárolhatjuk üveg- vagy kőedényben, de a papírzsák is megteszi.
A gyökerek sokáig jó állapotban eltarthatok.
Szerző: Szentgyörgyváry Lóránt
Szakmai gyakorlatok és tanulmányok: Életmód-tanácsadás, kiropraktika és reflexológia. Minden érdekel ami az egészséggel vagy annak megőrzésével kapcsolatos. Az oldalon rendszeresen publikálom a saját cikkeimet.