Gyógynövények

Narancs összetevői, hatóanyagai, gyógyászati alkalmazásai

Narancs (Citrus aurantium) története, alkalmazott drogok

Az Indiából származó keserű narancs, arab közvetítéssel került Szicílián keresztül Euró­pába a keresztes háborúk idején. Hazánkban a 16-17- században a budai királyi palota és néhány főúr kastélyának különleges növénye volt. A narancsnak a gyógyászatban, a koz­metikai iparban és a likőriparban egyaránt van jelentősége. Érett gyümölcshéjának meg­szárított külső rétegét fűszerként használják. A narancsvirágot, a narancshéjat, az éretlen terméseket és a narancslevelet drogkeverékek, kivonatok és párlatok formájában használják fel a likőriparban, különböző aperitifek, vermutok, enyhén keserű likőrök előállításához.

A keserű narancs, a Citrus aurantium L. subsp. aurantium (syn. Citrus aurantium L. subsp. amara) (Rutaceae) Spanyolországban, Szicílián és Közép-Amerikában és a világ mediter­rán éghajlatú területein termesztett növény. Az örökzöld növény kis fává fejlődik; ala­csony törzsű és általában gömb formájú a lombkoronája. Virágai jellegzetes illatúak, fehér színűek.

Az édes narancs, a Citrus sincnsis (L.) Osbeck (syn. Citrus aurantium L. var. duleis L.) az ókor óta táplálkozási céllal termesztett, 10 m magas fa, amelyet feltehetőleg a C. maxiina és a C. retirulala keresztezésével állítottak elő. A növény őshazája Délkelet-Ázsia, de ma már a világ számos trópusi, szubtrópusi és mediterán éghajlatú vidékén termesztik. A gyümölcs héjából préselt illóolaj nemcsak a legértékesebb, de a legnagyobb mennyiségben előállított olajok közé tartozik. Legnagyobb mennyiségben, Brazíliában nyerik ki, de az USA és Olaszország is a jelentősebb termelők közé tartozik.

A keserű narancs termése az édes narancsénál kisebb, sötétebb narancsszínű. A héját rendszerint hegyes, elliptikus alakú szeletekre vágják, szárítják és így kerül a kereskede­lembe. A VIII. Magyar Gyógyszerkönyvben a keserű narancs érett gyümölcsének fehér szivacsos szövetétől megfosztott, szárított epi(exo)karpiuma és mezokarpiuma hivatalos (Aurantii amari epicarpium et mesocarpium).

A drog kívül vörössárga, az illóolajtartók­tól gödörkés felületű, belül sárgásfehér vagy fehér színű, illatos, íze aromás, alig keserű. Illóolaj-tartalma legalább 20 ml/kg a szárított drogra vonatkoztatva. A Ph. Hg. VIII.-ban megtalálható a keserű narancs cpikarpium és mezokarpiumból előállított tinktúra (Aurantii amari epicarpii et mcsocarpii tinctura), valamint az egész, szárított, még ki nem nyílott virága (bimbója) (Aurantii amari flos) és a friss virágaiból vízgőzdcsztillálással előállított illóolaj (Neroli aetherolcum).

A Gyógyszerkönyvben hivatalos továbbá az Aurantii dulcis aetheroleum Ph. Hg. VIII., amely az édes narancs gyümölcsének friss héjából mechanikus kezeléssel, melegítés nélkül kinyert illóolaj.

Jellemző vegyületek, hatóanyagok

A keserű narancs terméshéja 1,2-2,5% illóolajat (főkomponense a limonén), keserű ízű flavonoidokat (neoheszperidin, naringin), egyéb flavonoidokat (heszperidin, nobilctin stb.), furanokumarinokat és karotinoidokat tartalmaz. Éretlen termésében triterpén-keserűanyag (limonin) található. A keserű narancs héja tartalmaz még alkaloidtípusú szinefrint és N-metil-tiramint.

A narancsvirág mintegy 0,2-0,5%-nyi illóolajat tartalmaz. A friss virágokból vízgőz-desztillációval nyert illóolaj halványsárga színű, fanyar, virágillatú. Főbb komponensei: a linalool. a linalil-antranilát, a nerol, a limonén és a terpineol.

Az édes narancs terméshéja 0,4-0,9% illóolajat tartalmaz, amelynek fő komponense (>90%) a limonén.

Farmakológia, gyógyászati alkalmazás

 Hagyományos alkalmazás

A narancshéjat emésztésjavítóként, a gyomornedv-szekréció serkentésére, vitaminpótlásra, álmatlanság ellen idegnyugtatóként, ízesítőként használják. A drog kivonatát bakteriális és gombafertőzések kezelésére, lokális gyulladáscsökkentőként is felhasználják. A termés­héjat tea formájában ritkábban, tinktúrának elkészítve viszont gyakrabban alkalmazzák, étvágytalanság és emésztési zavarok kezelésére. A narancsvirágot nyugtató teakeverékek előállításához használják fel.

Preklinikai vizsgálatok

A keserű narancs héjával és a benne található keserűanyagokkal nem végeztek humán vizs­gálatokat, de a keserűanyagokkal kapcsolatos, általános érvényű ismeretek alapján értel­mezhető és bizonyítottnak tekinthető a drog hatása. A keserű ízérzés a szájnyálkahártya ízérző receptoraiból induló, a nervus vagits által közvetített reflexszel javítja az étvágyat és az emésztőnedvek elválasztásának fokozásával az emésztést is elősegíti.

A keserű narancs Héjában található szinefrin anyagcsere-fokozó hatású, ezért a drogot fogyasztószerck előállítására is felhasználják. Ez a hatás azonban még vitatott, hatásossá­gának és biztonságosságának bizonyításához klinikai vizsgálatok szükségesek.

A narancsvirággal és illóolajával nem végeztek preklinikai vizsgálatokat.

Humán bizonyítékok

A keserű narancs héjának gyógyászati felhasználása a drog tradícionális alkalmazásán és a keserűanyagokkal kapcsolatos farmakológiai ismereteken alapul.

Újabb vizsgálatokban a keserű narancs illóolaja hatásosnak bizonyult a fungicid keze­lésre rezisztens gombás bőrbetegségben szenvedő betegek kezelésekor.

Indikációk, adagolás

A keserűanyagok fokozzák a gyomornedv-elválasztást és az étvágyat ezért a terméshéj ill. a belőle készült Cinktúra étvágy- és emésztésjavítóként javasolt. A drog ajánlott egyszeri adagja 2-3 g, melyet közvetlenül a felhasználás előtt kell aprítani és belőle 150-200 ml forrásban lévő vízzel leöntve, lefedve 15-20 perces állás alatt készül el a forrázat, amit étkezés előtt 30-45 perccel kell meginni. A terméshéj napi adagja 4-6 gramm.

A narancsvirágból készült kivonatot és a drog illóolaját nyugtató hatású kombinált ké­szítmények előállítására használják. Az édes narancs illóolaját ízjavítóként alkalmazzák.

Nemkívánatos hatások, ellenjavallatok, interakciók

A narancshéj hatóanyagai arra érzékein- egyéneknél allergiás reakciókat válthatnak ki. Gyomor- és nyombélfekély betegségben szenvedőknek alkalmazása nem javasolt, mivel fokozza a gyomorsav-elválasztást. Furokumarintartalma miatt fotoszenzibilizáló hatású, érzékeny bőrű egyéneknél UV sugárzás hatására bőrgyulladás, fotodermatitis alakulhat ki. használata terhesség és szoptatás alatt nem javasolt.

A narancsvirág és illóolaja esetén nemkívánatos hatások és interakciók nem ismertek. A tömény narancsillóolaj (virág- vagy termésolaj) irritálhatja a bőrt, fototoxikus reakciót válthat ki.

Legfontosabb tudnivalók a narancsról dióhéjban

  • A hagyományos termesztésű citrusfélé­ket nemcsak rovarirtó és növényvédő szerekkel permetezik, hanem a hosszabb eltarthatóság érdekében felületét viaszbevonattal is kezelik. Az ilyen ke­zelésnek alávetett gyümölcshéj fo­gyasztásra alkalmatlan.
  • A frissen facsart narancslé nemcsak íz­letesebb, hanem sokkal egészségesebb is, mint az előre gyártott gyümölcslé. Ez nemcsak vitamindús levet tartal­maz, hanem az emésztést elősegítő ballasztanyagokat is.
  • Akinek nincs ideje kicsavarni a na­rancslevet, válassza a termőhelyen fris­sen csavart lé palackozott változatát (azaz ne a koncentrátumból hígított gyümölcslevet).
  • A klementin és a mandarin szeléntar­talma magasabb, C-vitamin-tartalma viszont alacsonyabb, hozzávetőleg a grépfrútével azonos.
Egészségre gyakorolt hatása: A narancs télen olyan, mint egy tavaszi méregtelenítő kúra: min­denekelőtt erősíti immunrend­szerünket, de emellett segíti szervezetünk méregtelenítését is.

Egészségtani jelentősége

A citrusfélék közül a citromnak legmagasabb a C-vitamin­tartalma. De kinek van kedve ahhoz, hogy megegyen 20 dkg citromot napi szükséglete biztosításához? Másfél narancs elfogyasztásával, ez sokkal kellemesebb! A C-vi­tamin, más néven aszkorbinsav, amelyet az emberi szer­vezet – ellentétben a legtöbb állat szervezetével – nem ké­pes önmaga előállítani, számos fontos feladatot lát el.

Antioxidánsként hatástalanít számos agresszív oxigénmo­lekulát, amelyek szervezetünkben a stressz, a dohányzás, az alkoholfogyasztás, a nem kielégítő alvás és a környe­zetszennyezés miatt keletkeznek. A lénél hatásosabb azonban a teljes gyümölcs.

Ha nem távolítjuk el a belső fehér héjat, és a gyümölcshússal együtt elfogyasztjuk a gerezdeket elválasztó hártyát is, a C-vitamin és a flavonoi­dok hatása megtöbbszöröződik. Ez az oka például annak, hogy a tablettában fogyasztott C-vitamin soha nem lehet olyan hatásos, mintha természetes forrásból vesszük ma­gunkhoz. Ez az összhatás pozitívan hat koleszterinszin­tünkre, vérnyomásunkra, és segít a rák kockázatának csökkentésében. A szervezet védekezőképességét tovább erősíti a narancsban található szelén.

A narancsban található C-vitamin a téli hó­napokban a legjobb védekezés az influen­zás megbetegedések ellen. A vízben oldódó sejtvédő C-vitaminra egyre nagyobb mér­tékben van szükségünk a káros környezeti hatások és a szabad gyökök fokozódó táma­dásának kivédésére.

Marinált narancs datolyával

Hozzávalók (2 személyre)

125 g méz, 1 szál menta, 6 szem szegfűszeg, 2 nagy narancs, 4 szem datolya (friss vagy szárított)

Elkészítés

A mézet 4 dl vízzel, a mentával és a szegfűszeggel felforraljuk, és 5 percig szirupsűrűségűre elfőzzük. Szűrőkanállal leszűrjük, kihűtjük. A narancsot alaposan meghámozzuk, és keresztben vékonyan felszeleteljük. Ráöntjük a marinádot, 1 órára hűtőszekrénybe tesszük. A dato­lyákat félbevágjuk, kimagozzuk, a mari­nált narancsszeletekkel együtt két tálká­ban szervírozzuk.

Lóránt Szentgyörgyváry

Szerző: Szentgyörgyváry Lóránt

Szakmai gyakorlatok és tanulmányok:  Életmód-tanácsadás, kiropraktika és reflexológia. Minden érdekel ami az egészséggel vagy annak megőrzésével kapcsolatos. Az oldalon rendszeresen publikálom a saját cikkeimet.