Kapcsolat a táplálkozás és a koleszterinszint között – Mi közük egymáshoz?
Nézzük a befolyásoló tényezőket:
Látszólag kézenfekvő közvetlen kapcsolatot feltételezni a táplálék zsírtartalma és a vér koleszterinszintje között. Ez a kapcsolat azonban nem ilyen egyszerű, csak nagy általánosságban igaz, sokszor a közvetlen összefüggés nem is mutatható ki. A zsírfogyasztás és a koleszterinszint kapcsolatát több tényező befolyásolhatja:
- A táplálék koleszterin-tartalma közvetlenül befolyásolhatja a koleszterinszintet. Alapvetően eltérő a helyzet, ha a táplálék állati, vagy ha növényi eredetű zsírt tartalmaz. Ugyanis a koleszterin természetes alkotórészként csak az állati sejtekben, így az állati eredetű élelmi anyagokban van jelen, a növényi eredetű élelmiszerekből viszont hiányzik. A növényekben található hasonló típusú vegyület a fitoszterin, amely azonban nem vesz részt az érelmeszesedésben, nincs jelen a plakkban, az LDL nem szállítja.
- Különbséget kell tenni a főleg az állati eredetű zsírokban levő telített, és a főleg növényekben levő egyszeresen és többszörösen telítetlen zsírok között. A telített zsírok kétszer olyan mértékben emelik a koleszterinszintet, mint magának a tápláléknak a koleszterinje, a telítetlen zsírok pedig vagy nem befolyásolják, vagy akár csökkenthetik is azt.
- A koleszterinszintet az összkalória bevitel is befolyásolja. Ezzel magyarázható például, hogy a zsírszegény, de hizlaló, szénhidrátdús táplálékot fogyasztó elhízottak koleszterinszintje magasabb.
- A vérből való koleszterin-felszívódásban jelentős különbségek lehetnek egyének és népek között.
A felsoroltak az egyénekre vonatkozóan ugyan jelenthetnek különbséget a koleszterinszint alakulásában, de a nagy lakossági mintákra vonatkozóan mégis érvényes az, hogy a táplálék telített zsír- és koleszterintartalma növeli a koleszterinszintet.
Vizsgálat a táplálék összetétele és a koleszterinszint közötti kapcsolat igazolására
A telített zsírok fogyasztásának hatását a lakosság koleszterinszintjére nagyon érzékletesen mutatta egy, hét országra kiterjedő vizsgálat, melyet 1986-ban fejeztek be. Ebben 12000 férfit vizsgáltak Finnországban, Görögországban, Olaszországban, Hollandiában, az USA-ban, Japánban és Jugoszláviában. A telített zsírok aránya az összkalóriabevitel százalékában kifejezve Hollandiában, az USA-ban és Finnországban, -ahol a lakosság átlagos koleszterinszintje meghaladta a 6,5 mmol/l-t, – a 20-25%-ot is elérte. Jugoszláviában például a telített zsírok aránya csak 3-9%-ra volt tehető – az átlagos 5 mmol/1 alatti koleszterinszint mellett.
A táplálékban különböző zsírsavak fordulnak elő
Főleg állati eredetű táplálékból származó, telített zsírsavak, és főleg növényi eredetűekből származó a telítetlen, az ún. egyszeresen és többszörösen telítetlen zsírsavak. Ezen kívül a különböző állati eredetű tápanyagokban tiszta formában koleszterin is előfordul. Utaltunk rá, hogy a különböző zsírféleségek közül a telített zsírsavak kétszer olyan mértékben növelik a koleszterinszintet, mint maga a bevitt tiszta koleszterin. A koleszterinszint-emelkedés annál nagyobb lesz, minél magasabb az ún. telített és telítetlen zsírok aránya a táplálékban. Hazánkban ez a hányados kb. 0,4 körül van.
Ne hagyjuk hogy koleszterin szintünk megemelkedjen!
A koleszterinszint a telített zsírok és a koleszterin-bevitelen túl az összkalória-beviteltől is függ: a túlzott energiafelvétel elhízáshoz vezet, az elhízottak 2/3-nál pedig emelkedik a koleszterinszint. Meg kell jegyezni, hogy a táplálékkal elfogyasztott koleszterin felszívódása nem egyforma a különböző egyedekben és népcsoportokban.
Ez is magyarázza, hogy egy népességen belül hasonló táplálkozás mellett különböző koleszterinszintek mérhetők. További magyarázatot ad az a tény, hogy a vér koleszterinszintje nemcsak a tápláléktól függ, hanem legalább ugyanolyan mértékben hat a szervezet belső koleszterin-termelése is. Vannak ugyan egyéni különbségek a koleszterin felszívódásában, és arra is utaltunk már, hogy ha magas a telített zsír- és koleszterin-bevitel, akkor a szervezet csökkenti a saját koleszterintermelést.
Ha szükséges diétázzunk, vagy legalább is csökkentsük a koleszterin fogyasztását!
Ha Ezekből a tényezőkből azonban nem szabad azt a következtetést levonni, hogy felesleges diétázni. Általában ugyanis a népesség 3/4-ére vonatkozóan érvényes, hogy a telített zsír- és a koleszterinbevitel emeli a koleszterinszintet. Ezt igazolták a különböző vizsgálatok. Nem tudhatjuk előre, hogy ki tartozik a népesség azon 1/4 részéhez, akik nem érzékenyek a táplálék koleszterinjére. Ezért mindenkinek általánosan ajánlható a telített zsír- és koleszterin-fogyasztás mérséklése, de különösen egyértelmű ez magas koleszterinszint esetén.
Nézzük hol a legmagasabb a zsírfogyasztás?
A telített zsírfogyasztás a vizsgálatok szerint a legmagasabb Finnországban volt, és ebben az időszakban itt volt a legmagasabb a halálozás is. Másodikként Hollandia és az USA következett. Ugyanakkor a csak néhány százalékarányban telített zsírt fogyasztó dél-európai területek lakosaiban 3-5-ször kisebb volt a megbetegedések, valamint a halálozás aránya, mint az élboly országaiban. Az olajjal főző, kevesebb zsírt, zsíros húst és több halat fogyasztó tengerparti, mediterrán országok – pl. Görögország, Spanyolország, Portugália, Franciaország – szívinfarktus halálozási aránya mindkét nemben csak fele az észak-európai országokénak, és hazánkénak is.
A fenti összefüggések nemcsak a telített zsírfelvételre, hanem a koleszterin-bevitelre is vonatkoznak. Ahol a napi koleszterin-felvétel 100 mg alatt volt, mint pl. Japánban, vagy 200 mg alatt, mint Görögországban, Jugoszláviában 3-4-szer kevesebb infarktus fordult elő, mint Finnországban, az USA-ban vagy Kanadában, ahol a napi koleszterin-fogyasztás 6-800 mg volt. Egy Új-Guinea magas hegyeiben élő néptörzs táplálkozásában mintegy 90%-ban szénhidrátokban gazdag, állati zsírt alig tartalmazó táplálékokból áll, koleszterinszintjük átlaga 4 mmol/1 alatt van, és alig találni közöttük szívkoszorúér-betegségben szenvedő embert.
Az említett példák azt is bizonyítják, hogy a szívinfarktus-védettség nem genetikus természetű, hiszen a szívinfarktus-hajlam a körülmények, a táplálkozás megváltoztatásával lényegesen változik.
Koleszterinszint és szívinfarktus – Magas koleszterinszint eredménye a szívinfarktus de nem minden esetben!
Az elmúlt félévszázad legtöbb vizsgálatát ezen a területen végezték. Rengeteg bizonyíték gyűlt össze. A leghíresebb vizsgálat az ún. Framingham Study. Egy amerikai kisvárosban Framingham-ban 1949 óta követik a lakosság rizikófaktorainak, valamint a szív- és érrendszeri betegségek összefüggését, és változásait. A híres rizikófaktor elnevezés is Framingham-ban született meg 1961-ben. Kezdetben a vizsgálatban való részvételre 5200 olyan lakost toboroztak, akik a vizsgálatot megelőzően még nem szenvedtek szívbetegségben.
Az ő adataikból, illetve családtagjaik és leszármazottaik adataiból levont következtetések alapján indították be az USA-ban a magas koleszterinszint, a magas vérnyomás és a dohányzás elleni országos szintű védőprogramokat is, hiszen itt nemcsak a koleszterinszintet, hanem a többi rizikófaktort is vizsgálták.
Természetesen nem minden magas koleszterinszintű egyénnek kell infarktust kapnia, és az alacsony koleszterinszintű egyéneknél is előfordul infarktus, elsősorban azért, mert az infarktus ún. multifaktoriális betegség. Ez azt jelenti, hogy a betegség kifejlődése nemcsak egy, hanem több okra, több rizikófaktor jelenlétére is visszavezethető; ezek összességéből lehet csak megítélni a teljes kockázatot.
Ezért nem véletlen, hogy a finnek korábbi, magas koleszterinszintje, – 6,5 felett – járt a legtöbb infarktussal, miközben Jugoszláviában -4,3-as átlag koleszterinszint mellett – észlelték a legkevesebb infarktust. Amikor bevezették a szívkoszorúér-festéssel kapcsolatos vizsgálatokat, akkor azt is kimutatták, hogy minél magasabb volt az egyén koleszterinszintje, annál nagyobb mértékű volt a nála észlelt szívkoszorúér-elmeszesedés is.
Szerző: Szentgyörgyváry Lóránt
Szakmai gyakorlatok és tanulmányok: Életmód-tanácsadás, kiropraktika és reflexológia. Minden érdekel ami az egészséggel vagy annak megőrzésével kapcsolatos. Az oldalon rendszeresen publikálom a saját cikkeimet.