• agy
• intelligencia

Hogyan működik a kreativitás és az intelligencia?

Kémiai reakciók, elektromos impulzusok, szürkeállomány, neuronok – megannyi szakkifejezés, amelyet az ideggyógyászok használnak. Megannyi kérdés ezzel kapcsolatban:

• El tudják magyarázni, hogyan épül fel az agy, de mikor kapunk választ az emberiséget évezredek óta foglalkoztató kérdésre: mi az intelligencia?
• Honnan a kreativitás?
• Mi teszi az embert bölccsé?

A válasz nem található egyetlen idegsejtben, idegpályában vagy az agy egyetlen területén sem.

E bonyolult problémák megmagyarázásához a pszichológiára kell támaszkodnunk, hogy kapcsolatot találjunk a fizikai valóságában létező agy és a megfoghatatlan elme között. Bár lehet, hogy sohasem sikerül az agy valamennyi titkát megfejteni, a kutatók keményen dolgoznak olyan elméletek kidolgozásán, amelyek megmagyaráz-nák a magasabb rendű megismerés nyitott kérdéseit. Más szóval azon gondolkodnak, hogy hogyan gondolkodunk.

Az intelligencia: nem csak egy szám?

A pszichológusok körében több elmélet született az intelligencia mibenlétéről és természetéről, mint ahány teória a világmindenség keletkezésével foglalkozik. A vita nem a hírhedt IQ- (intelligence quotiens, intelligenciahányados) teszt kidolgozásával kezdődött, de a méréssel egész biztosan új lendületet kapott. Azóta a tudomány világában nagy intenzitással folynak viták olyan kérdésekről, mint hogy ki okos és ki nem, vagy hogy az intelligencia kapcsolatban van-e a génekkel.

Örökletes az intelligencia?

Van, aki azt állítja, hogy az intelligencia teljes mértékben örökletes, míg mások szerint nem az, hanem életünk folyamán alakul ki, de van, aki fele-fele arányban ad hitelt a két változatnak. Egyesek szerint az intelligencia az agy egészéhez köthető, míg mások szerint csak bizonyos területekhez. Van olyan elmélet, hogy az intelligencia 60 különféle készség összessége, de olyan is, hogy egyetlen egység, vagy hogy a globális intelligencia egyik alegysége. Létezik olyan elgondolás, hogy az intelligencia felelős a gondolkodásért, míg olyan is, hogy csupán egyike a kognitív képességeknek.

Tanulási képesség felmérése: az IQ mérésnek a kezdete

Mintegy 100 évvel ezelőtt egy pszichológus kidolgozta az IQ-tesztet, hogy felmérje vele a diákok tanulási képességeit, azaz meg tudja jósolni, hogy melyik gyerek fog jól teljesíteni a tanulmányai során. A cél az volt, hogy a legjobbak jussanak be az értékes (és drága) iskolai helyekre. A rá következő években általánosan elfogadottá, majdhogynem rögeszmévé vált, hogy az IQ-tesztek alkalmasak az általános intelligencia pontos felmérésére. Valójában az intelligencia nem fejezhető ki egyetlen számmal. (Nem tudjuk például, mennyi volt Albert Einstein IQ-ja, de az köztudott, hogy elsőre megbukott az egyetemi felvételi vizsgán.)

Az intelligenciának több fajtája van a professzorok elméleti tudásától a sportolók fizikai zsenialitásáig.

Nem minden intelligencia lakozik az ember fejében

– állította Howard Gardner harvardi professzor, amikor próbálta megmagyarázni kitűzött feladatát: az intelligencia specifikus területeinek felkutatását, azonosítását és meghatározását. Hosszú évek elemző munkája nyomán, szigorú kritériumok alapján Gardner professzor az intelligencia összesen hét fajtáját határozta meg.

Lefogadhatnánk, hogy ha lenne erre alkalmas és megfelelően érzékeny képalkotó módszer, az intelligenciát az agyi idegi összeköttetések magas számával lehetne összefüggésbe hozni. Mivel a neuronok lényegében korlátlanul tudják kapcsolataik számát növelni, elméletben az intelligencia még idős korban is nőhet.

Az okosságtól a bölcsességig

Praktikusan az intelligenciát úgy is meghatározhatjuk, mint a tanulásra és a tanultaknak a személyes céljainkra való felhasználására szolgáló képességet. Bár nagyra becsüljük az intelligenciát, az egyén valódi értéke a bölcsességével mérhető. Az intelligencia nyers, éretlen. A bölcsességről viszont azt tartják, hogy az emberi kiválóság megtestesítője, ősi erény. Az intelligencia lehetővé teszi bombák gyártását, míg a bölcsesség, bár tisztában van a bomba készítésének és felhasználásának módozataival, képes úgy megoldani a problémákat, hogy ne kerüljön sor a bomba bevetésére.

Bizonyos értelemben a bölcsesség a szépséghez hasonlítható. Értékeljük, vágyunk rá, felismerjük, ha találkozunk vele következő tulajdonságokat nevezték meg, mint olyanokat, amelyekkel rendelkezni kell ahhoz, hogy valakit valóban bölcsnek lehessen tartani.

• Intelligencia és tárgyi tudás
• Az emberi természet mélyreható ismerete, beleértve a mássággal és más kultúrákkal szembeni empátiát
• Érzelmi rugalmasság, kudarctűrő képesség
• Alázat
• A tapasztalatokból való tanulás képessége
• Nyíltság, érettség, amely elfogadtatja velünk, hogy a világ olyannak lát minket, amilyenek valójában vagyunk
• Kiváló ítélőképesség és problémamegoldási készség

Mi rajzolódik ki mindebből?

Egy olyan ember portréja, aki már sokat tapasztalt. A bölcsesség a tapasztalatokból származik, így bátran állíthatjuk, hogy többnyire idősebb korban érhető el. Azt azért nem árt megjegyezni, hogy nem minden idős ember bölcs. Sokuk gondolkozása fájdalmasan korlátolt, megrögzött és változásra képtelen.

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.