Allergia – Könnyes szemmel
Az allergiával járó vörös, égő, viszkető szem nem biztos, hogy csak az orrproblémával függ össze – könnyen lehet, hogy a szem maga is reagál az allergénre. Az sem biztos, hogy ha nincs szénanáthája, akkor a szemével sem lesz allergiás gondja.
Az allergiás kötőhártya-gyulladást ugyanaz az immunrendszeri rendellenesség okozza, mint a szénanáthát, csak itt a szem hízósejtjei az érintettek (ezekből mindkét szemben 50 millió van). A kiváltó okok hasonlóak – állati hámsejtek, penész, pollen és poratka -, az állapot lehet szezonális vagy állandó. Ezenfelül az allergiás kötőhártyagyulladásnak három ritkább formája is létezik:
Atópiás szaru- és kötőhártyagyulladás. Ez a változat szorosan összefügg az atópiás dermatitisznek nevezett bőrproblémával. Az ilyen típusú kötőhártya-gyulladásban szenvedők 95 százalékának van atópiás dermatitisze, és csaknem 90 százalékuk asztmás. Az állapot kora gyermekkorban és serdülőkorban a leggyakoribb.
Allergiások kérdezték – Mi a tüsszentés?
A tüsszentés ugyanúgy hozzátartozik az allergiához, mint a bedugult orr – de tulajdonképpen mi is történik? A tüsszentés nem más, mint a levegő önkéntelen és igen heves kifújása az orron és a szájon keresztül, amiben a felsőtest izmainak jó része részt vesz. Mélyen bevésődött reflexes folyamatról van szó, ezért is olyan nehéz elfojtani a tüsszentést, ha már az orrot ért inger kiváltotta ingerület eljutott az agyba.
Az ember akkor tüsszent, ha az orrot behálózó idegeket (amelyek létezéséről eddig valószínűleg nem is tudott) inger éri. Tüsszentéskor összerándul az arc, a mellkas és a nyak több tucat izma. E hirtelen összehúzódás hatására a levegő igen nagy sebességgel távozik az orron át, azzal a céllal, hogy magával sodorja az ingerlő anyagot is. A becslések szerint a tüsszentéskor kiáramló levegő olyan gyorsan halad, mint a labda, amikor egy focista büntetőrúgást végez – nagyjából 160 km/órával. A tüsszentés sokat segíthet, ha be van dugulva az orra. A hirtelen felgyorsuló légáramlás nyomásesést okoz, ami általában kiszívja a felesleges nyál kát és egyéb folyadékokat az orr melléküregeiből, vagy lényegében ugyanolyan hatású, mint az orrfújás.
Allergia egy életen át
Sokáig azt hitték, hogy az allergia kinőhető, és hogy ald gyerekkorában nem volt allergiás, az felnőttként sem lehet az. A gyermekelméi életük első egy-két évében valóban csak ritkán alakul ki allergiás nátha, sokkal hajlamosabbak az élelmiszerekkel – elsősorban a tejjel vagy a földimogyoróval – szembeni allergiákra. Ahogy növekednek, és mind többet érintkeznek a szabadtéri (pollenek és füvek) és a beltéri allergénekkel (állati hámsejtek, poratkák és penészspórák), megjelennek az allergiák is. Másfelől viszont, ahogy nőnek, és az immunrendszerük egyre pontosabban képes szabályozni az IgE termelését, az ételallergiák meg is szűnhetnek.
A pubertáskor ismét fontos időszak: egyes serdülőiméi a nemi hormonok megnövekedett koncentrációjával összefüggésben jelentkeznek először allergiás panaszok. Az is igaz, hogy idővel sokan tapasztalják allergiájuk enyhülését vagy elmúlását – ez az öregedés kisszámú előnyeinek egyike. A kutatók szerint ennek az lehet az oka, hogy idősebb korban az ember szervezetében egyre kevesebb IgE termelődik.
Szerző: Griffel Tibor
Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.