• vegyszer

Mi az a vegyszerérzékenység?

Elmondás, tünetek:

„Eleinte csak akkor kapart a torkom, amikor színes magazinokat olvastam. Az évek során állapotom sokat romlott, s a szörnyű égő érzés már nemcsak a torkomban, hanem a szemem­ben és az orromban is jelentkezett. Orvosom azt mondta, kizárt, hogy ezt az újságok okozzák, s asztmát állapított meg. Húsz év telt el, s ma már egyetlen magazint se tudok tartósan kézbe venni, sőt ha olyan helyiségbe lépek, ahol fénymásoló gép működik, rögtön fulladozni kezdek és nem kapok levegőt. Akárhányszor elmondom a problémámat valakinek, majdnem mindig azt a választ kapom, hogy ők is ismernek valakit, akinek hasonló a baja. Az orvosok azonban továbbra is azt hajtogatják, hogy ami velem történik, az nem lehetséges.”

Marynek vegyszerérzékenysége van, amit vegyszer-intoleranciának, kör­nyezeti betegségnek, idiopátiás környezeti intoleranciának is neveznek. Olyan állapot ez, amely talán még sokkal szenvedélyesebb viták tárgya, mint bármely más, tárgyalt betegség. Sokan azon a véleményen van­nak, hogy nem is létezik – míg többek szerint azoknak, akik azt állítják ma­gukról, hogy vegyszerérzékenyek, valójában pszichés problémáik vannak, melyek szervi tünetek formájában jelentkeznek.

Tudományos vizsgálatok ki­mutatták, hogy bár a feltételezett vegyszerérzékenységben szenvedők egy részénél valóban ez a helyzet, másoknál egyáltalán nincsenek pszichés gon­dok, annál egyértelműbbek viszont azok a tünetek, melyeket jól dokumen­tálhatóan bizonyos vegyszerek váltanak ki.

Többszörös vegyszerérzékenységről minden

A többszörös vegyszerérzékenység gyakran a mindennapi életet is rendkívül megnehezíti, nagyfokú kimerültséget, hányingert, fejfájást, me­móriazavarokat, figyelem-összpontosítási nehézséget, szédülést, izom-, ízületi és mellkasi fájdalmakat, emésztési problémákat okoz. Ezeket a tüne­teket egész sor vegyszer kiválthatja, s gyakran élelmiszerek, ill. adalék­anyagok.

Az ilyen súlyos állapot azonban szerencsére csak igen kevés embert érint – sokkal többen vannak a Maryhez hasonlók, akik csak egy-két fajta vegy­szerre érzékenyek. Az egyik felmérés készítői szerint: „…a vizsgálat eredménye nem támasztja alá azt a széles körben elterjedt nézetet, hogy a vegyszer­érzékenység a magasabb iskolai végzettségű városi háziasszonyok betegsége lenne. A felmérés vidéki helyszínen zajlott, s a legkülönbözőbb korú, jöve­delmű, munkakörű és etnikai hovatartozású emberek, nők és férfiak egy­aránt panaszkodtak a vegyszerérzékenység tüneteire.”

Hogyan kezdődik a vegyszerérzékenység?

A betegek egy részénél a probléma azzal kezdődik, hogy hirte­len túl nagy adag mérgező vegyülettel kerültek kapcsolatba. Másoknál a kiváltó ok kisebb mennyiségű, de rendszeresen a szervezetbe kerülő vegyszer. Úgy tűnik, az ilyen szervezet veleszületett okoknál fogva sem a természetes, sem a mester­séges mérgeket nem képes közömbösíteni, ha szokatlanul nagy adaggal találkozik, s ezt követően teljesen már soha nem is jön helyre; sőt egész életen át tartó érzékenység alakulhat ki bizonyos egyéb vegyületek nagyon kis adagjaira. Rendszerint az alkohol- és koffeinérzékenység is gyakoribb ezeknél a betegek­nél.

Egyes esetekben klasszikus allergiás tünetek is megjelen­nek, különösen akkor, ha már a növényvédő szerrel való érintkezést megelőzően is volt allergiás hajlamuk: a baleset után nemcsak vegyszerérzékennyé válnak, hanem sokkal erősebb allergiás reakciót mutatnak a közönséges allergénekkel szemben.

Hozzájárulnak a mindennapok?

A mindennap használt vegyszerek iránti érzékenység kiala­kulása talán azzal magyarázható, hogy károsodik a máj, ami­nek feladata a véráramba kerülő mérgek közömbösítése. Ez a méregtelenítő rendszer evolúciós okoknál fogva persze első­sorban a természetben előforduló mérgekkel szemben haté­kony, pl. amelyek a növényekben vannak, vagy amelyeket a bélbaktériumok termelnek, de képes megbirkózni a széles körben használt szintetikus vegyszerekkel is, ha azok aránylag kis dózisban kerülnek a szervezetbe – a nagy mennyiséggel szemben azonban tehetetlen.

Az orvosok egy része a diéta előtt gombaellenes gyógyszereket ír föl azoknak az autista gyerekeknek, akik ismételt antibiotikum-kúrákon estek át. Az eddigi adatok szerint az ilyen kombinált kezelés esetenként nagyon eredményes lehet.

Kezelés

Valójában egyetlen eredményes kezelés létezik: a tüneteket kiváltó vegyület elkerülése. Ha már mindent megtettünk ennek érdekében, és mégsem javul az állapotunk, igyekez­zünk elkerülni a leggyakoribb beltéri szennyező anyagokat.

Ezek a lépések azonban sajnos többnyire nem elégségesek azok számára, akik nagyon súlyos vegyszerérzékenységben szenvednek. Ha radikálisabb megoldásra kényszerülünk, cse­réljük le az ágyneműket, festékeket és egyéb háztartási kellé­keket olyan fajtákra, amelyeket nem kezeltek irritáló hatású vegyületekkel. Ha sikerül mindennapi környezetünkben csök­kenteni a szintetikus vegyi anyagok mennyiségét, azt tapasz­taljuk, hogy ha később ezekkel néha-néha találkozunk, kevés­bé fognak panaszokat okozni

Egyes orvosok kiegészítők és vitaminok szedését javasolják a gyógyulás elősegítésére

Ezek (különösen az antioxidánsok) esetenként valóban segíthetnek, de szedésükkel, ill. élelmi forrásaikkal kapcsolat­ban jól képzett orvostól kérjünk tanácsot, ne pedig önjelölt „táplálkozásterapeutától”.

Az ún. közömbösítő terápia a vegyszerérzéke­nyek egy részénél használ, de a problematikus vegyszer (eke)t így is kerülniük kell. A hiperventiláció jelentősen súlyosbíthatja a vegyszerérzékenységet.

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.