Az alváshiány szellemi és fizikai hatásai
A legtöbb ember nem próbál meg egyhuzamban tizenegy napig ébren maradni. Tulajdonképpen nem az történik, hogy teljesen kerüljük az alvást, hanem inkább az, hogy felhalmozódik az alváshiány, azaz megpróbálunk az optimálistól kevesebb alvással működni. Tegyük fel, hogy valakinek hét-hét és fél óra alvásra van szüksége ahhoz, hogy ébredéskor élénk legyen, és napközben se legyen túlságosan álmos, ám a munkahelyi igénybevétel vagy más tényezők, például betegség vagy aggodalom miatt nem jut napi hat óránál több az alvásra.
Alvási adósság
A hét végére így sikerül hétórányi alvási adósságot felhalmozni – azaz egy teljes éjszakányit. Az illető feltehetően nem fog hallucinálni, nem fog ködös foltot látni a lámpaoszlop körül, se azt nem fogja képzelni, hogy a tweed-zakó férgekből van szőve – ami azt illeti, semmi olyan drámai hatást nem fog érezni, amilyen a teljes alváshiány miatt alakul ki. Ennek ellenére mégsem lesz az illető olyan, mintha annyit aludt volna, mint amennyire szüksége lett volna. Ez az alváshiány közönséges típusa, az, amit mindannyian megtapasztalhattunk már.
Az alváshiány első áldozata a hangulat
Általánosságban érvényes, hogy ha az ember nem alszik eleget, érzelmi tartalékai lecsökkennek, kevésbé képes alkalmazkodni. Az események sokkal jobban megviselik az érzelmeit, mintha jól kipihente volna magát. Nagyobb valószínűséggel érez szomorúságot, depressziót, elhagyatottságot. Mindent átható fáradtság és reménytelenség tölti el.
Hetvenkét órás vagy hosszabb ébrenlét után az ember gyakran úgy érzi, hogy üldözik, és enyhén paranoiás. Az eseteknek azonban csak 2-3%-ában fordul elő durva pszichiátriai változás, még akkor is, ha hosszasan elmarad az alvás.
Az alváshiány gyorsan csökkenti a motivációt
Habár nagyon kicsi a mérhető különbség a manuális teljesítmény és az ügyesség területén, az ember egyre kevésbé érez kedvet még a legegyszerűbb feladatok elvégzésére is. Ha a matematikai képességeit vizsgálják vagy sakklépéseit tesztelik, az alvás hiánya nem sok különbséget okoz. Ami azonban megváltozik, az az, hogy nem érdekli a matematika vagy a sakk, sokkal inkább vágyik a pihenésre.
- Nem alszom eleget – Az alváshiány hatásai
- Katasztrófák és cirkadián hullámvölgyek
- Aki keveset alszik, keveset él?
Ezek a cikkek is érdekelhetnek:
Alváshiány vizsgálatok
Ugyanez a jelenség figyelhető meg a túlhajszolt orvosgyakornokoknál. Képesek a legbonyolultabb gyógyszerelési kérdésekkel is megbirkózni, de néha elmulasztják azt a külön utat, hogy végigmenjenek a folyosón és a kórtermeken, hogy ránézzenek a betegekre.
Ha megfosztják az embert az alvástól, azok a feladatok látják a kárát, amelyekhez előrelátás, tervezés és bizonyos lépések kiszámítása kapcsolódik. Olyan, mintha megváltozna az ember nézőpontja, felborul a tevékenységek relatív jelentősége. Az érvelési és gondolkodási képességek viszonylag érintetlenül maradnak, de az akarat, a vágy csökken.
Az alváshiány károsítja a magasabb idegi működést
Az első megfigyelhető változás többnyire az, hogy csökken a környezetünk észlelése, és a különbségek érzékelésének képessége lassul. Ez a változás súlyos következményekkel járhat a professzionális kamionsofőrök esetében vagy az erőművek ellenőrző személyzeténél, akik a monitorok képernyőit figyelik, mert ezekben a helyzetekben rendkívüli éberségre van szükség, miközben viszonylag unalmas, ismétlődő tevékenységet végeznek.
Szem működése is csökken
Ha az embert megfosztják az alvástól, a szeme nem működik olyan jól, és gyakori a látási nehézség. Az első változások többnyire alig észrevehetőek: kicsit elmosódik a látás, amikor olvasunk, vagy tévesen mérjük fel a távolságot vagy mélységet. Előfordulhat, hogy nyúlunk a kávéscsészéért, és mellényúlunk, mert a szemünk azt közölte, hogy közelebb van a tárgy, mint valójában. Ahogy nő az alvás nélkül töltött időszak hossza, más látással kapcsolatos tévedések is gyakorivá válnak.
Hallucinációk jelentkezése
Bár a közönséges emberek jelentős része, akik hosszabb ideig nem jutnak alváshoz, hallucinációk jeleit mutatják, általában hosszabb, legalább hetvenkét órás álmatlanságra van szükség a jelek megjelenéséhez. Ha ettől kevesebb az ébrenléti időszak, akkor jellemzően a látással kapcsolatos tévedések, hibák jelentkeznek. Előfordulhat például, hogy az ajtó bal oldalán „észleli” az ember a kilincset és nem a jobb oldalon, vagy rosszul olvassa le az óra számlapját.
A hiba nem fordul elő, ha az ember kifejezetten a kilincsre vagy a számlapra koncentrál, de ha épp csak a szeme sarkából észleli az ajtót például, miközben valami másra néz, bizony összekeverheti az oldalakat, ha nagyon álmos. Ezeket a hibákat könnyen lehet javítani, és gyakran nagyon mulatságosak, de azt mutatják, hogy a látórendszer, ami az információ gyűjtésének legfontosabb forrása, nem működik megfelelően. Hasonlóképpen nagyon gyakori, hogy nehézséget okoz a mozgás koordinációja, például enyhén remeghet a kéz vagy a finom motoros mozgás (például a tűbe fűzés) jelent problémát.
Emlékek és tanulás
A hosszabb ideig tartó ébrenlét kutatásakor rendre úgy találták, hogy az emlékezettel van probléma, különösen a közelmúlttal kapcsolatos emlékezettel. Valamiképpen az információ eljuttatása az emlékezetbe, ami egy nagyon összetett folyamat, nem működik megfelelően, ha nem alszunk eleget. Ezért aztán sokkal nehezebb új információt megtanulni, ha alváshiánnyal küszködünk. Az a rendszer, ahogy az agy asszimilálja a tudást, és előhívhatóvá teszi (ami tulajdonképpen az emlékezet maga), közel sem működik úgy, mint kellene, ha az ember nincs kipihenve.
Ha valaki nem alszik, minden fájdalmat okoz
Ha az embert megfosztják az alvás lehetőségétől, fizikai szempontból -az álmosságon kívül persze – számtalan változás következik be. Kétségtelen, hogy érzékenyebb a fájdalomra. Nagyon sok úgynevezett krónikus fájdalomszindróma, mint például a fibromialgia összefüggésben van a mindennapos alváshiánnyal, és úgy gondolják, hogy ez a rossz minőségű alvás hozzájárul a fájdalom kiváltó okaihoz. A fájdalomérzékenység már kisebb alváshiányok után is megemelkedik.
Nézzük meg a következő kísérletet
Önkénteseket különböző fájdalomingereknek tettek ki, és megkérték őket, hogy az erősség alapján osztályozzák a fájdalmat. Például felfújtak egy vérnyomásmérő mandzsettát az önkéntes karján, és a kísérleti alanynak meg kellett mondania, hogy egy bizonyos nyomásnál kicsit kellemetlen, nagyon kellemetlen vagy elviselhetetlen fájdalmat érez-e. Néhány éjszakán keresztül kissé csökkentve az alvás mennyiségét a kísérleti személyek már a karjukat szorító alacsonyabb nyomás esetén is fájdalmat jeleztek. A fájdalom természetesen teljesen szubjektív érzés, de bizonyíthatóan erősebbnek érezzük a fájdalmat, ha fáradtak vagyunk. Ez fontos új információ bárkinek, aki krónikus fájdalommal küzd.
Az alváshiány gyakori tünete a megnövekedett étvágy is, bár a működési mechanizmusát még nem ismerjük. Elképzelhető esetleg, hogy a krónikus alváshiány hozzájárul az elhízási járvány kialakulásához? Az egészen biztos, hogy a két dolog összefüggésben van egymással.
Hasonlóképpen a megnövekedett nemi vágy gyakran az alváshiány egyik tünete. Ez meglepő, mert a legtöbb fizikai megterhelés csökkenti a nemi vágyat. Ez olyan csökkenés, amelynek evolúciós magyarázata van, hisz a párzás folyamatát veszélyezteti bármiféle fizikai erő, mely csökkenti az utód gondozásának képességét. Mindenesetre a krónikus alváshiány megnöveli a libidót.
Alvás szex után
Ez az alvási hajlandóság férfiakban sokkal kifejezettebb. A test szimpatikus idegrendszerében szerepet játszó neurotranszmitter, a norepinefrin nagy mennyiségben van jelen a férfiak szervezetében a nemi aktus során, de azután gyorsan lecsökken. Minthogy ennek a vegyületnek élénkítő hatása van, a férfiak álmosabbnak érzik magukat, amikor csökken a szintje.
Az a szexuális tevékenység azonban, amely nem csúcsosodik ki orgazmusban, majdhogynem lehetetlenné teszi az elalvást. Az érzékszervek felfokozott állapota, a frusztráció vagy a düh érzése, az az interperszonális konfliktus, amikor csak az egyik partner éri el az orgazmust, bizony hozzájárulhat, hogy az álom elkerüli az embert, és amikor mégis el tudunk aludni, az alvás felszínesebb, gyakori ébredésekkel megszakított. Az világos, hogy a nemi aktus maga nem okoz álmosságot, ellenben az orgazmus igen.
Némely nemi tevékenység, amely nem vezet közvetlenül orgazmushoz, nagyon üdítő lehet – ilyen a masszázs, a simogatás, a könnyed érintés, vagy csak egyszerűen a közvetlen fizikai közelség, mint az ölelés. Ezek a tevékenységek, melyek megerősítik a bizalmas kapcsolatot és érzelmeket fejeznek ki az emberek között, lehetővé teszik a relaxálást és az elalvást.
Szerző: Griffel Tibor
Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.