A baba rosszalkodik, de csak a mama jelenlétében?
„A bébiszitter azt mondja, hogy a babám egy angyal, amikor vele van, azonban hisztizni kezd abban a pillanatban, amikor belépek az ajtón munka után. Úgy érzem, rettenetes szülő lehetek.”
Ne csüggedjünk – legyünk inkább büszkék!
Az a tény, hogy a legtöbb baba és totyogó gyerek, még az idősebbek is, nagyobb valószínűséggel rosszalkodnak a szüleik jelenlétében, mint más felügyelőkkel, annak a jele, hogy szüleik mellett nyugodtabbak és nagyobb biztonságban érzik magukat. Ilyen szempontból nézve: olyan jól tesszük a dolgunkat mint szülő, hogy a babánk biztos abban, hogy szeretetünk feltétel nélküli. Kimutathatja a foga fehérjét a szeretet elvesztésének veszélye nélkül.
Az esti válságot időzítéssel kezelhetjük
A hazaérkezés valószínűleg egybeesik a baba napjának tipikusan legnyűgösebb időszakával – a kora estével -, amikor a kimerültség, az izgatottság és az éhség még a legderűsebb angyalból is a legrosszabbat hozza ki. A munkában töltött nehéz nap és valószínűleg egy hosszadalmas utazás után hazatérve kimerültek lehetünk mi is – amit a baba érzékeny hangulati radarja biztosan érzékel. A mi idegességünk őt is felizgatja – és hamarosan mindkettőnk hangulata pocsék lesz.
Ha eléggé hajszoltak vagyunk az ajtón belépve (át kell öltözni, a leveleket át kell nézni, a vacsorát oda kell tenni), a baba rosszalkodása lehet kiáltás is a sóvárgott figyelemért, amelyből ebben a napszakban kevés jut neki. Az olyan babáknál, akik a változást rosszul viselik (és az első születésnapjuk közeledtével még többen fogják rosszul viselni), a felügyelő személyzet cserélődése önmagában is felzaklató lehet, dühkitörést kiváltva.
Az esti hazaérkezéskor az átmenet megkönnyítésére próbáljuk ki a következő ötleteket:
- Hazaérkezéskor ne éhes, izgatott baba fogadjon bennünket. A bébiszitter etesse meg a babát szilárd étellel az érkezésünk órájában. (Ha otthon hamarosan szoptatni akarunk, biztosítsuk, hogy ne előtte kapja a cumisüveget.) Egy késő délutáni alvás szintén segíthet a nyűgösség leküzdésében; biztosítsuk azonban, hogy a baba ne szundikáljon olyan sokáig, hogy ne tudjon idejében lefeküdni. Javasoljuk, hogy a gyerekvigyázó a megérkezésünk előtti időt csendes elfoglaltságokra tartogassa úgy, hogy a kicsi ne legyen túl izgatott, amikor belépünk.
- Nyugodjunk meg, mielőtt hazaérünk! Ha egy órát vesztegeltünk egy közlekedési dugóban, akkor üljünk még egy kicsit az autóban, és végezzünk el néhány pihentető gyakorlatot, mielőtt bemegyünk. A buszon vagy a metrón utazva ne az íróasztalon hagyott munka járjon a fejünkben, hanem használjuk fel az időt arra, hogy kiűzzük a fejünkből az aggasztó gondolatokat, és megnyugodjunk.
- Megérkezéskor pihenjünk egy kicsit! Ne rohanjunk feltenni a vacsorát vagy átnézni az e-maileket vagy szennyest válogatni, amint letettük a táskát. Ehelyett szánjunk tizenöt percet arra, hogy lazítsunk a babával, teljes és osztatlan figyelmünket neki szentelve, ha ez lehetséges. Ha a babánk utálja a változást, a bébiszitter ne rohanjon ki az ajtón. Illeszkedjünk be újra a baba napirendjébe fokozatosan, úgy, hogy hozzászokhasson a gondolathoz: váltás közeleg, s ha már nagyobb biztonságban érzi magát, a bébiszitter akkor távozhat.
- Vonjuk be a babát a házimunkába! Ha már mindketten megnyugodtunk, a házimunka után nézhetünk, azonban vonjuk be őt is a folyamatokba. Tegyük le az ágy közepére (felügyelet mellett) vagy a padlóra, miközben átöltözünk. Tartsuk ölünkben, miközben átnézzük az e-maileket. Ültessük az etetőszékébe néhány játékával, míg a vacsorát feltesszük, beszéljünk hozzá, miközben zöldséget aprítunk.
- Ne vegyük a szívünkre! Szinte minden dolgozó szülő szembesül a hazaérkezési válsággal. A bölcsődés vagy óvodás gyerekek szülei akkor tapasztalhatják ezt, amikor felveszik a babát, hazafelé viszik vagy belépnek vele a lakásba.
Szerző: Griffel Tibor
Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.