A hús – mikor adjunk a kisgyermeknek?
Amikor húst vásárolunk, jó lenne, ha olyat találnánk, amely nem tartalmaz ösztrogéneket, antibiotikumokat és általában gyógyszereket. Ezek az anyagok elengedhetetlenek a gyors és betegségektől mentes nagyszabású állattenyésztésben, de sajnos felhalmozódnak az állatok izomzatában, és amikor megesszük, a mi szervezetünkbe is átjutnak. Az így bekerült hormonok befolyásolják testünk működését, a gyerekek esetében pedig a növekedés és a fejlődés ritmusát.
Bio termékek előnyei
Az antibiotikumok növelik a rezisztens baktériumfertőzések kialakulásának kockázatát, a gyógyszerek pedig túlérzékenységet vagy allergiát idéznek elő. Ezért fontos, hogy lehetőség szerint a bio állattenyésztés szabályai szerint nevelt állat húsát adjuk a kisgyermeknek, vagy legalábbis olyan helyről származó állatét, ahol tudjuk, hogy nem etetnek adalékanyagokkal dúsított takarmányt az állatokkal. Ez azt jelenti, hogy nincs benne olyan anyag, ami idegen a természetben megtalálható táplálékoktól.
A hozzátápláláskor olyan húst adjunk, amit egyébként is szeret a család, és az anya már a várandósság idején is rendszeresen fogyasztott. Nincs ellenjavallat a fagyasztott húsok ellen, a hozzátáplálás során is nyugodtan használhatjuk, feltéve, ha nem szakad meg a hűtőlánc, és a felengedett húst elkészítve egy napon belül elfogyasztjuk.
A nem hagyományos húsfélék
Ide soroljuk nemcsak a csirkét, a pulykát és a nyulat, hanem a lovat, a galambot és a struccot is. Mindegyik igen tápláló, a csirke és a pulyka valamivel magasabb kalóriatartalmú, a többi hasonló a marhához. Koleszterinben szegények, telítetlen zsírsavakban pedig gazdagok. Különösen a nyúl és a lóhús magas fehérje tartalmú amellett, hogy zsírban szegény.
Alternatív húsok
Ezért ezek az alternatív húsfélék igen alkalmasak a magas koleszterinszint kialakulásának megelőzésére a vérben, valamint az érelmeszesedés és minden anyagcsere betegség megelőzésére. A pulykahús kivételével mindegyik kevés nátriumot és sok káliumot tartalmaz, alapvető aminosavakban gazdagok csakúgy, mint kalciumban, foszforban, magnéziumban (kivéve a lóhúst) és PP vitaminban. Azon kívül, hogy általában drágábbak a hagyományos húsoknál, nagyon jól helyettesítik azokat.
Mindezek ellenére, ezeknek a húsoknak a fogyasztása – különösen a lóé, a struccé és a galambé – nagyon csekély, mivel nem vagyunk hozzászokva. Gyakran a szülők nem szeretik az ízüket, és azt gondolják, hogy az elkészítésük is túl bonyolult (bár a lóhúst és a strucchúst szeletben egyszerűen egy serpenyőben ki lehet sütni). Ritkán kerülnek az asztalra azért is, mert kevés helyen lehet kapni ezeket.
Szerző: Griffel Tibor
Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.