• játék

Amit tudnunk kell a baba játékszereiről

Ha az ember belép egy játékboltba, úgy érzi magát, mint a vidámparkban. Min­den zsebkendőnyi hely magára akarja vonni a figyelmet valamilyen feltűnő dologgal, az érzékszerveket – és az ide­geket – bombázó tarkabarka kirakatok, polcok vég nélküli sorával, ezért aztán azt se tudjuk, merre induljunk.

Bár a legtöbbször egy ilyen ki­rándulás a felnőttből is képes kihozni a gyereket, egy szülő mégsem adhatja át magát felelőtlenül a játékvásárlás örö­meinek.

Ha nem akarunk bedőlni a legszebb csomagolásoknak, a legcsábítóbb trükköknek, amikkel a játékipar szolgálni tud, de használhatatlan babagyűjte­ményt sem akarunk a gyereknek, ve­gyük fontolóra az alábbi kérdéseket, mielőtt vásárolni mennénk – illetve amikor azt mérlegeljük, hogy az aján­dékba kapott játékok közül melyiket dobjuk ki, dugjuk el vagy vigyük vissza az üzletbe.

Mi illik a gyerek korához?

Az élet­kornak való megfelelés azon egyszerű oknál fogva lényeges, hogy egy nagyob­baknak való tárgyat a gyerek most még nem tudna értékelni, nemigen tudna mit kezdeni vele. És van egy talán ke­vésbé nyilvánvaló, de nem kevésbé fon­tos ok is: a korai játék akkor sem tesz jót a gyereknek, ha korához képest fej­lett, tetszene neki, sőt valamilyen egy­szerűbb módon még játszani is tudna vele, az életkor szerinti besorolásnál ugyanis a veszélyességi fok is számít. A túl korai játék további hátránya, hogy mire a gyerek felnő hozzá, nem fogja érdekelni.

Miből lehet megtudni, megfelel-e egy-egy játék a gyerek életkorának?

Egy­részt rá van írva a címkére, bár előfor­dulhat, hogy egyes játékok a mi gyere­künknek előbb vagy később valók az átlagnál. Másrészt meg lehet figyelni, mit szól hozzá a gyerek. Ha már van otthon ilyen játék, vagy ki lehet próbálni

Az üzletben, barátoknál, nézzük meg, mit kezd vele. Érdeklődést mutat? Úgy ját­szik vele, ahogy kell? A megfelelő játék segítségével a gyerek tovább finomíthat­ja a már megszerzett készségeit, és bele­foghat a most időszerű újabbak tanulá­sába. Az ilyen játék se nem könnyebb (unalmasabb), se nem nehezebb (frusztrálóbb) a kelleténél.

Van nevelő hatása?

Minden játéknak az a szerepe, hogy a gyereket egy lépés­sel közelebb vigye a majdani iskola­érettséghez – noha a gondtalan gyermek­kor még eltart néhány évig. A gyereknek is több öröme van az olyan játékból, amely nemcsak tetszetős, hanem edzi, fejleszti is a látását (pl. tükör, mozgó já­ték), hallását (zenélődoboz, csöngettyűs pocakú bohóc), tapintását (kiságytorna, tornaszer), ízlelését.

Minél nagyobb, annál jobban szereti az olyan ügyességi játékokat, amelyeknek a segítségével megtanulhatja a keze és a szeme összehangolását, a kisebb-nagyobb mozdulatok tudatos irányítását, az ok­okozati összefüggéseket, a színek, for­mák felismerését és összepárosítását, a hangok megkülönböztetését, a térbeli összefüggéseket és mindazt, amin egy képzelőerővel megáldott, okos, beszélő tár­sas lénynek nevelkednie kell.

Nem veszélyes?

Talán ez a legfontosabb kérdés, hiszen a játékok évente rengeteg sérülést okoznak (nem számítva a kerék­pár, szánkó, görkorcsolya, robogó, gör­deszka használata miatt oly sűrűn bekö­vetkező baleseteket).

A jó játék jellemzői:

• Masszívitás: a könnyen törő vagy szét­eső játék sérülést okozhat.
• Veszélytelenség: győződjünk meg ró­la, hogy a játékhoz használt festék nem mérgező.
• Biztonságos konstrukció: az éles szé­leket vagy letörhető darabokat tartal­mazó játék veszélyes.
• Moshatóság: az olyan játék, ami nem mosható, baktériumtenyészetté válhat, ez pedig kisbabákra, akik mindent a szá­jukba vesznek, különösen veszélyes.
• Veszélytelen méret: az olyan játék, ami átfér az apró játékokhoz készült szűrőn vagy a vécépapír hengerén, vagy amin kis, levehető vagy letörhető alkatrészek van­nak, komoly fulladásveszélyt jelent. Szint­úgy az olyan játékok, amikről a kibújó fogacskákkal valamit le lehet rágni.
• Veszélytelen súly: olyan játék, ami ak­kor se tehet kárt a babában, ha netán ráesik.
• Nem lehet rajta zsinór: olyan játékot (vagy bármilyen tárgyat), aminek 15 cen­tinél hosszabb zsinórja, pántja, szalagja stb. Van, tilos a baba közelében hagyni, mert a nyakára tekeredhet. A kiságyba, járókába stb. való játékok rögzítéséhez célszerűbb, biztonságosabb a műanyag­ból készült játékcsipesz, ami maga is olyan, mint egy vidám színű játék.
• Veszélytelen hanghatás: mivel a túl erős hangot kibocsátó játék (pl. játék pisztoly, repülő, kisautó) halláskáro­sodást okozhat, a gyereknek csak zené­lő vagy kellemes hangú játékot szabad adni, az éles, hangos, sivító hang ke­rülendő.

Nem ellenkezik az elveinkkel?

Bár ez még nem akkora probléma, mint a gyerek nagyobb korában lesz, már most sem korai átgondolni, hogy amit egy-egy játék sugall, az megfelel-e a saját értékrendünknek. Ne hagyjuk, hogy a társadalom – vagy legalábbis a társada­lomnak az a része, amelyik a tévében reklámozott játékokból divathóbortot csinál – döntse el, milyen játékot adjunk a gyerekünk kezébe.

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.