Babaápolás

Hasmenés, hányás, székrekedés (gyermekeknél)

Gyermekeink gyakran szenvednek hasmenés­től, hányástól (sokszor gyomor-bélhurut követ­keztében), de lehet székrekedésük is. A legtöbb eset néhány nap alatt magától gyógyul. A hányó vagy hasmenéses gyermeket a kiszáradás veszé­lye fenyegeti, mivel nem könnyű az elvesztett folyadék pótlása.

Ezért fontos, hogy mindig bá­torítsuk gyermekeinket: betegségük idején fo­gyasszanak elegendő folyadékot. Ha a tünetek néhány nap alatt nem múlnak el, vagy súlyosbodnak, fel kell keresni a gyermek­orvost.

Gyermekeknél a normális napi székletszám egyedi, változó, és széles határok között mozoghat, különösen csecsemőkorban. Az emlőből táplált babák gyakran sárgás, lágy székletet ürítenek, naponta többször is, míg a tápszeresek keményebb székletet és keve­sebb alkalommal. A nagyobb gyermekek­nek 3-4 széklete is lehet naponta. Ez nem probléma, hacsak nem azt vesszük észre, hogy gyermekünk nem fejlődik kellőkép­pen. Székrekedéses időszak a gyermekkor­ban bármikor előadódhat.

Hasmenés

Csecsemőkori hasmenést okozhat akár egy új étel bevezetése a napi étrendbe, vagy izgatottság, szorongás stb. Lehet kü­lönlegesebb oka is:

  • Vírusos, ritkábban bakteriális eredetű gyomor-bélrendszeri fertőzés. Ez az ún. gyomor-bélhurut, a leggyakoribb fertő­zés csecsemő- és gyermekkorban. Há­nyást is okozhat.
  • Az ételek felszívódásának zavara. Kiala­kulhat cöliákia következtében, amelynek lényege a táplálékban levő glutén (liszt) iránti fokozott érzékeny­ség.
  • Tehéntej-allergia, amely minden 25. gyermeknél előfordul. A tehéntej fehér­jéjére vagy más tejtermékre allergiás a gyermek.

Hányás

A hányás nagyon kellemetlen tünet. A gyermek számára is rossz és zavaró, de a szülőnek sem kellemes. A hányás okai sokfélék lehetnek, és igen változóak:

  • Fertőzés – elsősorban a már említett gyomor-bélhurut, de majdnem minden gyermekkori fertőzés, beleértve a fül, a légutak, a húgyutak stb. fertőzéseit, ami a gyermeket igen levertté teszi.
  • Egyes ételek felszívódásának akadályozottsága
  • Tehéntej-allergia
  • Érzelmi zavarok, stressz, szorongás
  • Emésztőszervi betegségek, mint a gyo­morkapu izmainak gyengesége vagy az alsó gyomorkapu rendellenes záródása.
  • Ritkán előfordulhat hányás fejsérülés következtében is.

Hányás mint figyelmeztető jel

Ha gyermekünk a hányáson kívül bármelyik alábbi tünetet mutatja, azonnali orvosi ellátás szükséges!

  • Véres vagy fekete széklet;
  • piros foltok a bőrön, amelyeket üvegpohárpróbával sem lehet eltüntetni;
  • hosszan tartó hasi fájdalom;
  • szokatlan álmosság;
  • kiszáradásos tünetek.

Mit tehet a szülő?

A hányás főként az említett gyomor-bél­hurut következménye, és ez általában ma­gától is elmúlik. Segítő kezelésünk abból áll, hogy elegendő mennyiségű folyadékot kell adnunk a gyermeknek.

Orvosi segítség akkor szükséges, ha a gyermek kifejezetten rosszul érzi magát, ha hasi fájdalma 4 óránál tovább tart, vagy ha a hányás nem csillapul. A nem megma­gyarázható hányás mindenképpen orvosi ellátásra szorul.

Gyomor-bélhurut

A legtöbb esetben enyhe lefolyású betegség. Néhány napon vagy egy héten belül magától elmúlik. Legfontosabb tenniva­lónk, hogy gyermekünk számára biztosít­suk a kellő folyadékpótlást.

Az orvos azt fogja javasolni, hogy ad­junk kellő mennyiségű tiszta folyadékot, ne tejet – kivéve, ha a baba még szopik. A tej és a tejben lévő laktóz nehezen emészt­hető fertőzés idején, ezért gyakoribb lehet a hasmenés. A hasmenésgátló szerek kis­babák számára túlságosan mérgezőek, így azokat nekik nem szabad adni!

A gyomor-bélhurut tünetei és jelei

A tünetek elég gyorsan kifejlődnek: akár 1-2 nap alatt is.

A legjellegzete­sebbek a következők:

  • hányás;
  • hasi fájdalom;
  • hasmenés;
  • magas láz;
  • köhögés és/vagy orrfolyás.

A gyógyulás segítése

  • Bátorítsuk gyermekünket, hogy kis mennyiségeket igyon, de sokszor. Ez ki­csinyek számára lehet glukóz és só olda­ta, nagyobbaknak pedig víz, hígított gyümölcslé, limonádé.
  • Az emlőből táplált babák számára foly­tatni kell a szoptatást a betegség idején, még ha ez esetleg fokozza is a hasme­nést.
  • A tápszeres babáknak tiszta folyadéko­kat adjunk. Ez lehet feles (felére hígí­tott) tej vagy felezett, tejporból készülő hígítás.
  • Ha már a gyermek javul, kezdjük könnyű étrenddel, és lassan vissza lehet ad­ni a normális töménységű tejet is (élet­kortól függően).

Székrekedés

Minden kisgyermeknek lehetnek széke­lési problémái. A székrekedés átmeneti gond, és csak igen titkán jelez valamilyen súlyosabb betegséget.

Számos esetben az étrenddel áll össze­függésben. Előfordulhat az anyatejről üveges tejre való áttéréskor, nagyobb gyer­mek esetén pedig akkor, ha nem fogyaszt kellő mennyiségű rostot. Az egészséges, változatos étrend – kellő mennyiségű friss zöldség és gyümölcs, kevés készétel és gyorséttermi étel – segít a normális szék­letképzésben, és nem jön létre székre­kedés.

Fontos a kellő mennyiségű folyadékfo­gyasztás is – lehetőleg tiszta folyadékokat értünk ezen. A rendszeres sportolás, test­edzés is jótékony hatású.

A székrekedés azt is jelezheti, hogy gyermekünket valami zavarja, idegesíti. Kicsinyek például a szülők közötti prob­lémákra is így reagálhatnak. Ezért sokkal jobban oda kell figyelni gyermekünk ér­zelmi életére, szükségleteire. Sok kisgyer­mek éppenséggel a szobatisztaságra szoktatáskor lesz csak székrekedéses. Kellő tü­relemmel, törődéssel a probléma megold­ható.

Ha a székrekedés egy hétnél tovább tart, orvoshoz kell fordulnunk! A gyer­mekorvos megvizsgálja a gyermek végbe­lét, nincs-e szervi probléma. Adhat enyhe hashajtókat, ha tartós a probléma, vagy ha a túl kemény széklet kipréselése érdeké­ben tett erőfeszítések miatt berepedt a végbél nyálkahártyája.

Tibor Griffel

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.