• baba
• hat hónapos baba

Hat hónapos baba – Mit tud? Orvosi ellenőrzések

A baba személyisége csodálatos ezekben a napokban – és már van saját személyi­sége. A társadalmi élet anyával, apával vagy a babakocsi vagy babahordozó mel­lett elhaladókkal még mindig a baba ked­venc aktivitásai közé tartozik, és egyre érdekesebbnek tartjuk az időnként ka­cagással vagy gügyögéssel megszakított, hosszú gagyogó mondatokat. Nagy ked­venc a kukucs játék, valamint a csörgő rázása (és bármi másé, ami hangot ad).

A felfedezés iránti vonzalom folytatódik, és kiterjed a mama arcára, amit a baba úgy gyűr, mint egy játék macit (nincs már biztonságban a szemüveg, a fülbe­való vagy a frizura). Valamikor ebben a hónapban fogjuk kicsomagolni a partedlit és az etetőszéket a szilárd étellel való az első találkozásra (ha még nem tet­tük meg).

Mit tud a baba?

Fejlődése során minden csecsemő elér­kezik bizonyos mérföldkövekhez. Akkor se kell megijedni, ha egy-egy állomást mintha lekésne a baba: minden bizonnyal hamarosan annak is eljön az ideje. Minden gyereknek a saját fejlődési tem­pója a normális. Arról sem szabad meg­feledkezni, hogy a hasmánt gyakorolható készségeket csak akkor tudja megtanulni, ha gyakorolja őket.

Adjuk meg tehát a le­hetőséget a csecsemőnek, hogy felügyelet mellett hason fekve játsszon!

Ha kétsé­geink vannak a baba fejlődésével kapcso­latban (például kihagyott egy fejlődési mérföldkövet, vagy megfigyeltünk vala­mi lemaradást a fejlődésében), kérdez­zük meg nyugodtan az orvostól a követ­kező rutinvizsgálat során, még ha az orvos nem is említi. A szülők sokszor megfi­gyelnek a baba fejlődésében olyan apró eltéréseket, amit az orvosok nem vesznek észre.

A koraszülöttek valamivel később érkeznek el az egyes fejlődési fokokhoz, mint időre született kortársaik: az ese­tek többségében nagyjából annyit kés­nek, amennyivel korábban születtek (korrigált korukat tehát onnan „számol­juk”, mintha időre születtek volna), néha többet is.

A hatodik hónapban ezt kell tudnia a babának:

• Ha ülő helyzetbe húzzák, fejét testével egy vonalban tartani.
• Magán- és mássalhangzó-kombiná­ciókat kiejteni.

Valószínűleg tudni fogja:

• Függőlegesen tartva súlyt megtartani a lábán.
• Támasz nélkül ülni.
• Külső hang felé fordulni.
• Cuppantani (nedves, cuppanó hangot hallatni).

Talán tudni fogja:

• Valakibe vagy valamibe kapaszkodva állni.
• Tiltakozni, ha elveszik a játékát.
• Távolabbi tárgy eléréséért küzdeni.
• Kockát vagy más tárgyat átadni egyik kezéből a másikba.
• Elejtett tárgyat keresni.
• Gagyogni, magánhangzókat és más­salhangzókat kombinálva, mint pél­dául ga-ga-ga, ba-ba-ba, ma-ma-ma, dá-dá-dá.
• Kekszet vagy más apró falatokat segít­ség nélkül enni.

Esetleg még ezt is tudja:

• Mászni vagy kúszni.
• Ülő helyzetből álló helyzetbe húzni magát.
• Hason fekvésből felülni.
• Apró tárgyat a hüvelykujjával és a mu­tatóujjával felvenni.
• Azt mondani, hogy „mama” vagy „pa­pa”, válogatás nélkül bárkinek.

Mit várhatunk az e havi ellenőrzésen?

Mindegyik orvos máshogy közelíti meg a rutinvizsgálatot. A gyerek egyedi igé­nyeitől függ a vizsgálat általános elren­dezése, az alkalmazott felmérő eljárások száma, típusa és az elvégzett vizsgála­tok. Általánosságban a hatodik hónap rutinvizsgálata során a következőket várhatjuk: Az orvos érdeklődik az anya, a gye­rek és a többi családtag hogyléte felől; megkérdezi, hogy eszik, alszik, fejlő­dik a baba, dolgozó anya esetén ki vi­gyáz rá.

• Megméri a baba súlyát, testhosszát, fej körfogatát, felméri, mennyit gyarapo­dott, amióta megszületett.
• Fizikális vizsgálat, beleértve bármely korábbi problémával kapcsolatos ellen­őrző vizsgálatot is.
• Valószínűleg meg­nézik a száját most és a későbbi látoga­tásokon a fogak kibújását vagy várható kibújását vizsgálva.
• A fejlődés vizsgálata: ennek során elő­fordulhat, hogy az orvos különböző vizs­gálatokkal ellenőrzi a gyerek értelmi képességeit, kézügyességét, látását, hal­lását, szociális viselkedését, de az anya tapasztalataival kiegészített egyszerű megfigyeléssel is beérheti. Több „felmé­rőtesztet” végezhet a babán, mint pél­dául a fej irányítása felültetéskor, látás, hallás, tárgyak után nyúlás és azok meg­ragadása, apró tárgyak felmarkolása, átgördülés, valamint valamennyi súly el­bírása a lábakon, illetve a szociális kap­csolattartás és a hangképzés.
• Harmadszori beoltás, amennyiben a gyerek egészséges, és egyéb ellenjaval­lat nincs. Az idevágó javaslatot. Az első oltás által kivál­tott esetleges reakciókat előre meg kell beszélni.
• Esetleg hemoglobin- vagy hematokritteszt vérszegénység kimutatására (álta­lában egy kis tűszúrással az egyik ujjon), különösen alacsony születési súlyú ba­bák esetén.
• Tudnivalók a következő hónapra, első­sorban a táplálkozással, alvással, fejlő­déssel, balesetvédelemmel kapcsolatosan.

Esetleges további kérdések, amelyekre vá­laszt várunk, amennyiben az orvos koráb­ban még nem adott választ:

• Milyen reakciókat válthat ki a harma­dik oltás? Mi a kezelési módjuk? Milyen reakció esetén kell szólni az orvosnak?
• Milyen ételt lehet most a babával meg­kóstoltatni?

Említsük meg az elmúlt hónapban fel­merült aggodalmainkat a baba egészsé­gével, táplálkozásával vagy a családban az új helyzethez történő alkalmazkodás problémáival kapcsolatban. Jegyezzük le az orvostól kapott összes információt és utasítást, és a baba egészségügyi napló­jába írjunk fel minden fontos, a babára vonatkozó adatot (testsúly, hosszúság, fejkörfogat, anyajegyek, védőoltások, be­tegségek, alkalmazott orvosságok, vizsgá­lati eredmények stb.)

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.