• baba fejlődése

Így keltsük fel a kisbaba érdeklődését az első hónapokban

A gyerek születésétől kezdve megindul a verseny, és biztosak lehetünk benne, hogy a legtöbb szülő, miután az utódát a start­vonalhoz állította, csalódott lesz, ha a be­lépő nem jól sikerül. Ha a gyerek fejlődé­si diagramja szerint egyes kisbabák tíz­hetes korukban fordulnak meg, akkor a mi gyerekünk miért nem képes rá még tizenkét hetes korában sem?

Ha a park­ban, a szomszéd gyerekkocsiban lévő ba­ba három és fél hónapos korában meg­fog egy tárgyat, akkor a miénk miért nem tudja ugyanezt ugyanekkor? Ha a nagy­mama valamennyi gyereke felült öt hó­napos korára, akkor a miénk miért dől el még hat hónaposán is?

Változó képességek

Ebben a versenyben azonban az a gye­rek, aki első az ifjúkori képességek elsajá­tításában, nem feltétlenül lesz nyertes, az pedig, aki lustábban fejlődik, nem fel­tétlenül fog hátul kullogni. Bár a nagyon éber kisbabák valóban értelmes gyerekek­ké és sikeres felnőttekké cseperedhetnek, a csecsemőkori intelligencia mérésére irá­nyuló kísérletek azonban nem voltak ered­ményesek, és nem sikerült összefüggést kimutatni a későbbi évek intelligenciájá­val sem. A kicsit lassúnak tűnő kisgye­rek is fejlődhet értelmes és sikeres gye­rekké.

Intelligencia

Nehézséget okoz, hogy nem tudjuk, hogyan nyilvánul meg az intelligencia cse­csemőkorban, ha egyáltalán megnyilvá­nul. De még ha tudnánk is, nehéz lenne vizsgálni, mivel a csecsemők nem képe­sek beszélni. Nem tehetünk fel kérdése­ket, és nem várhatunk válaszokat, nem jelölhetünk ki egy szakaszt elolvasásra, hogy megvizsgáljuk a szövegértést, nem vethetünk fel egy problémát, hogy a lo­gikai képességet értékeljük.

A legtöbb, amit tehetünk, a motoros és szociális készségek felmérése, ám később ezeket nem soroljuk az intelligencia körébe. A korai fejlődési készségeket vizsgáló ered­mények is gyakran megkérdőjelezhetők: soha nem tudhatjuk, hogy a kisbaba azért nem teljesít valamit, mert nem képes rá, nincs rá lehetősége, éhes, fáradt, vagy csu­pán éppen nem érdekli a dolog.

Mindenki tudja, aki egynél több gye­rek társaságában valamennyi időt eltöltött, hogy a gyerekek különböző ütemben fej­lődnek. A különbségek túlnyomó részéért a természet felelős, és nem a táplálás. Minden emberi lény születésétől fogva be van programozva, hogy egy bizonyos kor­ban mosolyogjon, felemelje a fejét, üljön, megtegye az első lépéseket. Vizsgálatok szerint keveset tehetünk a fejlődési ütem­terv felgyorsítása érdekében, viszont le­lassíthatjuk, ha az ingerek vagy a lehe­tőségek hiányával, nem megfelelő táp­lálással, hanyag egészségügyi ellátással, szeretet- vagy figyelemmegvonással nem biztosítunk megfelelő környezetet a fej­lődéshez.

A csecsemőkori fejlődést általában négy területre osztják

Szociális szegmens

Az, hogy mennyire könnyen tanul meg a baba mosolyogni, gügyögni, emberi arcra és hangra reagál­ni, elárul valamennyit a szociális beállí­tottságáról. Bár egyes babák természetük­től fogva sokkal komolyabbak, mint má­sok, jelentős késedelem ezen a területen látási vagy hallási problémákat jelezhet, esetleg lelki vagy intellektuális fejlődési problémára utalhat.

Nyelvhasználat

Az a gyerek, akinek már igen korán nagy a szókincse, vagy aki másoknál korábban használ válasz­tékos kifejezéseket és mondatokat, való­színűleg a szavak mestere lesz. De az a gyerek is felzárkózhat, aki a második évé­ben a kéréseit nyögésekkel és gesztusokkal fejezi ki, és később ugyanolyan jól vagy még jobban is teljesíthet. Mivel a nyelvi befogadás (mennyire érti a kisbaba, amit mondanak) jobb mércéje a fejlődésnek, mint a nyelvi kifejezés (milyen jól beszél), az a gyerek, aki mindent megért, de ke­veset beszél, valószínűleg nincs lemarad­va a fejlődésben. Ismét megjegyezzük, hogy nagyon lassú fejlődés ezen a terü­leten látási vagy hallási problémákat je­lezhet, és kivizsgálást tehet szükségessé.

Nagymozgások motorikus fejlődése

Egyes kisbabák fizikailag igen aktívnak tűnnek már az anyaméhbeli első rúgá­soktól kezdve, születés után pedig ko­rán felemelik a fejüket, korán felülnek, felállnak és járnak, és kiderülhet róluk, hogy atletikusabbak másoknál. De van­nak lassan raj tolók is, akik később kivá­lóan teljesítenek a futballpályán vagy a teniszstadionban. A nagyon lassan elindulókat azonban ki kell vizsgálni, hogy biztosak legyünk benne, nincs fizikai vagy egészségügyi akadálya a normális fejlődésnek.

Finommozgások motorikus fejlődése

A korai szem-kéz koordináció, az után-nyúlás, a megragadás és a tárgyak mani­pulálása az ehhez szükséges átlagos életkor elérése előtt jó kézügyességet jelezhet. De az a kisbaba, akinek tovább tart ezek­nek a készségeknek az elsajátítása, sem lesz feltétlenül kétbalkezes.

Az intellektuális fejlődés főbb jelzői – kreativitás, humorérzék és probléma­megoldó képesség – legkorábban általában csak az első év vége felé nyilvánulnak meg. Végül is sok-sok gyakorlási lehető­ség, biztatás, megerősítés segíthet abban, hogy a gyereknek különböző veleszületett képességei összeadódjanak, és létrehoz­zák azt a felnőttet, aki tehetséges festő, ügyes műszerész, hatékony pénzügyi szak­ember, hozzáértő bróker, érzékeny pedagógus és osztályon felüli labdarúgó lesz.

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.