A légzés folyamata
A szervezet sejtjeinek működéséhez állandó oxigénellátás és ezzel egy időben a legfőbb anyagcseretermék, a szén-dioxid leadásának képessége szükséges. A légzőrendszer a vérkeringéssel együttműködve „dolgozik” a szervezet helyes energiaellátásáért. A belélegzett oxigén a légutakon keresztül a keringésbe jut, a szén-dioxid pedig a keringésből jut vissza a tüdőn és a légutakon át a levegőbe. A tüdő bőséges csőhálózattal (hörgőkkel és hörgőcskékkel) van ellátva, így rendkívül nagy felületen képes a gázcserét lebonyolítani.
Minden egyes belégzéssel mintegy 500 ml levegő kerül a tüdőbe, a percenkénti légzésszám pedig 12-15. A levegő először a felső légutakon (szájüreg, orrüreg, gége, légcső) át halad. A légcsőből továbbhaladó levegő a két főhörgőn (bronchusok) át egyre kisebb hörgőcskékbe kerül, amelyek végén a léghólyagok (alveolusok) találhatóak.
Ezek a tüdő legkisebb működési egységei; itt történik a tényleges gázcsere: az oxigén és a szén-dioxid kicserélődése.
A gázcsere
Minden léghólyag hajszálerekkel gazdagon be van hálózva. A gázcsere lényege, hogy a levegőből bejutott oxigén a hajszálerek (kapillárisok) falán át bekerül az érbe, és a vörösvérsejtek hemoglobinjához kötődik. így a keringési rendszeren keresztül az oxigén minden sejthez eljut az energiaigényes folyamatok működtetésére. Egyidejűleg a szén-dioxid a vérből a léghólyagokba jut, és onnan a légutakon keresztül áramlik kifelé a kilégzések során.
A légutak védőgátja
A légutak többféle módon védekeznek a fertőzések és az ingerlő tényezők ellen:
- Haemoptoe, véres köpet, légzőszervek betegségei
- Láz a légzőszervek betegségeiben
- Légcső és a nyelőcső betegségei és fájdalmai
Ezek a cikkek is érdekelhetnek:
- Szövetekkel – a felső légutak szöveti védőgátjaival; szervei az orr- és garatmandulák, amelyek az alsó légutakat védik a fertőző anyagoktól.
- Nyálkahártyával – a légutakat borító nyálkahártya képes megkötni a levegővel bejutó idegen, káros anyagokat.
- Csillókkal – a nyálkahártyát borító csillószőrök az esetleg bejutó idegen anyagokat hullámzó mozgásukkal kifelé, a felső légutak irányába „söprik”. Köhögéssel – bármilyen irritáció köhögési reflexet eredményez, mivel a tüdő így próbál megszabadulni az idegen anyagoktól, mielőtt bármilyen károsodás keletkeznék.
A ki- és belégzés folyamata
A légzés automatikusan történik; az agy nyúltvelői légzőközpontja szabályozza. A légzőközpont állítja be a légzés gyakoriságát, aszerint hogy az energiaellátáshoz éppen mennyi oxigén szükséges,-és mennyi a kiválasztandó szén-dioxid. A vér széndioxid-tartalmát az ütőerek falában levő receptorok érzékelik, továbbküldik ezt az információt az agyba.
Az agy szabályozza a ki- és belégzés ritmusát, hogy a gázcsere egyensúlyban maradjon. Terhelés, mozgás közben nagyobb az oxigénigény, így az agy nagyobb oxigénfelvételre serkent, ezért fokozódik a légzésszám. A légzés „mechanikáját” a bordaközti izmok és a rekeszizom biztosítja: különböző nyomásviszonyok beállításával.
Hogyan működik a tüdő?
A légzés akaratlanul zajló folyamata a levegőt az egyre szűkülő légutak rendszerébe továbbítja, onnan a keringésbe. A légzőrendszerhez tartoznak még a bordák, bordaközi izmok és a rekeszizom.
A légutak vizsgálata
A légúti problémák vizsgálatára sokféle diagnosztikai módszer alkalmas:
- Mellkasi hallgatózás; a köhögés jellegének meghallgatása, zörejek.
- Mellkas-röntgenvizsgálat a fertőzések vagy más súlyosabb betegség (pl. tüdőrák) megállapítására.
- Kilégzési áramlásmérés a légutak esetleges akadályozottságának, elzáródásának megállapítására, asztmás betegeken a gyógyszerelés változtatásának felmérésére.
Kórházban végezhető speciális vizsgálatok:
- Légzésfunkciós vizsgálatok a kies belégzés minőségének, a tüdő kapacitásának mérésére.
- Képalkotó vizsgálatok a tüdő leges véráramlásának mérésére.
- Hörgőtükrözés (bronchoszkópia): optikával ellátott flexibilis cső bejuttatása a szájüregen keresztül a légcsőbe és a tüdőkbe, a hörgők pontos vizsgálatára. A hörgőtükrözés érzéstelenítéssel történik.
Szerző: Griffel Tibor
Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.