• influenza
• megfázás

Megfázás gyors kezelése, influenza tünetei, védőoltás

A megfázás és az influenza a felső légutak ví­rusos betegségei, és az egyik leggyakoribb olyan problémát jelentik, amivel az emberek az orvost felkeresik. Megfázást több mint kétszázféle vírus okozhat, az influenzának pedig három fő típusa létezik: az A, B és C típus. A lakosság mintegy fele évente legalább egyszer „megfázik”, leginkább az őszi-téli hidegebb időszakban. Az influenza kevesebbeket érint, és főleg télen je­lentkezik járványok formájában. A megfázás és az influenza elleni legjobb védekezés az általá­nos jó egészségi állapotunk megőrzése.

Tünetek és jelek

A megfázás és az influenza tünetei egy-két nappal a fertőzés után már jelentkeznek. A tünetek bizonyos mértékig hasonlítanak, de influenza esetén nagyon gyorsan romlanak, akár pár órán belül. A megfázás jellemző tünetei:

• orrfolyás, kezdetben híg, majd zöldessárga orrváladék,
• tüsszögés,
• torokfájás, köhögés,
• hőemelkedés, fejfájás

Erős megfázás esetén sokan azt hiszik, hogy influenzásak. A fenti tünetek mind igazak lehetnek, de a következő jellemzők már csak influen­za esetén igazak.

Influenza tünetei:

• magas láz, izzadás, hidegrázás,
• izomfájdalmak,
• fejfájás,
• gyengeség, kimerültség érzése,
• étvágytalanság

A megfázás és az influenza nagyon gyor­san terjed. Ha valaki köhög, tüsszent, vagy egyszerűen csak kilélegez, a levegő apró cseppjein a kórokozók egyik emberről a másikra képesek terjedni. A vírus köz­vetlen kontaktussal is terjed: ha beteggel való kézfogás után az orrunkhoz vagy sze­münkhöz nyúlunk – a vírus máris a szer­vezetünkbe jut. A fertőzött személy töb­beket tovább tud fertőzni, és a beteg egy nappal a tünetek jelentkezése előtt jelenti a legnagyobb fertőzésveszélyt a környe­zetére.

Mivel a megfázást sokféle vírus ki­válthatja, az átvészelt megfázás más ha­sonló vírusok ellen nem biztosít védelmet. A felnőttek már kevésbé érzékenyek a megfázásra, mert életük során szereztek bizonyos immunitást. Gyermekek esetén ez veszélyesebb, mivel immunrendszerük sem fejlődött ki teljesen, és sokkal több időt töltenek olyan közösségekben (óvo­da, iskola), ahol a vírusok rendkívül gyor­san terjednek a gyerekek között.

Az influenzát elsősorban az A és a B ví­rus okozza; talán az A vírus veszélyesebb. A vírusok időről-időre mutációra, válto­zásra képesek. Ellenük sem alakul ki im­munitás, mert egy másik törzs később épp­oly veszélyes lehet. Aki (pl. egy időskorú) veszélyeztetve érzi magát, kérheti az inf­luenza elleni oltás beadását. A kockázati csoportok számára valóban fontos az oltás!

Öngyógyítás megfázás, influenza esetén

Megfázás vagy influenza esetén a legfon­tosabb, hogy minél kényelmesebb, jobb közérzetet biztosító környezetben le­gyünk.

Néhány jó tanács:

• kellő mennyiségű langyos ital (tea) csökkentheti a lázat,
• fájdalomcsillapító-lázcsökkentő (a he­lyes adagolásról olvassuk el a betegtájékoztatót!) alkalmas a láz mérséklésére és a torokfájás csökkentésére,
• tartózkodjunk meleg helyen, és pihen­jünk,
• használjunk orrcseppet az orrdugulás megszüntetésére,
• kerüljük a dohányzást és az alkoholt,
• szellőztessük gyakran a szobát, kerüljük a füstös, áporodott szagú, szennyezett helyiségeket.

A megfázás általában csak néhány na­pig tart, de az influenza tünetei egy hétig is elhúzódhatnak. Két-három nap után legrosszabb az influenza, hacsak szövőd­mények nem jelentkeznek. Az influenza heveny szakasza után még egy darabig rossz maradhat a közérzetünk, a fáradt­ságérzés is lassan múlik, és a köhögés még néhány hétig fennmaradhat.

Mikor forduljunk orvoshoz?

Általában azt mondhatjuk, hogy ha úgy érezzük: a tünetek rosszabbak a „szokásos­nál”, és a fertőzés tovább tart, érdemes fel­keresni az orvost. Az influenza okozhat veszélyes, akár életveszélyes szövődmé­nyeket is, és az erre utaló jeleket csak az orvos veheti észre – és még idejében. Akkor mindenképpen forduljunk orvos­hoz, ha tüneteink nem javulnak, hanem inkább rosszabbodnak.

A fő kockázati csoportok

Egyes betegek vagy életkori csoportok na­gyobb kockázatnak vannak kitéve, ha inf­luenzában betegedtek meg. Az influenza szövődménye lehet hörghurut (légúti bak­teriális fertőzés) vagy tüdőgyulladás, amely a tüdő bakteriális fertőzése miatt alakul ki. Influenzajárvány idején sajnos nem ritka a tüdőgyulladás miatti halálozás sem,

A főbb influenzás rizikócsoportok:

• a koraszülöttek, kisebb testsúllyal szü­letett újszülöttek,
• az időskorúak,
• a dohányosok,
• az asztmás betegek,
• a csökkent immunműködésű betegek (így a cukorbetegek, AIDS-esek),
• a táplálkozási zavarban szenvedők, a rossz általános egészségi állapotúak.

A kockázati csoportokba tartozó inf­luenzás betegeket nem szabad „házilago­san” kezelni, hanem minél hamarabb ér­tesíteni kell az orvost! Vannak víruselle­nes szerek is, de ezek csak akkor hatnak, ha az első 36 órán belül megkapja a beteg. Az orvos antibiotikumokat írhat bakteriális szövődmények megelőzésére. Ha fennáll a tüdőgyulladás gyanúja, mellkas­ röntgenvizsgálat szükséges a kizárására. Igen súlyos esetben kórházi kezelés is szükséges lehet.

Vedőoltás

A nagyobb kockázatú csoportok esetén érdemes a védőoltásról gondoskodni, és minden ősszel beadatni az oltást, hogy a téli hónapokra védettséget nyújtson. A vírustörzsek évről-évre változnak, mivel mutálódnak, és ezért nemzetközi adatok alapján határozzák meg az adott évi védőoltást.

A védőoltás ajánlott:

• a 65 év feletti embereknek,
• a cukorbetegeknek,
• az asztmás betegeknek,
• a szív- vagy légzőrendszeri betegeknek,
• az immunműködést csökkentő szereket szedőbetegeknek

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.