Betegségek és megelőzésük

Endokrin (hormonális) betegségek gyermekkorban

Gyermekkori jelentőségüket az adja, hogy a gyermekkorra jellemző fel­építő folyamatokból álló fejlődést az endokrin rendszer irányítja. Gyer­mekkorban a jó ütemű növekedés az egészség legérzékenyebb mutatója. Emellett az endokrin rendszer az idegrendszerrel együtt összehangolja a környezeti terhelésekre adott válaszokat. Az idegrendszeri reakciók a má­sodperc tört része alatt zajlanak, míg a hormonális válaszok, az adaptáció napokig, hónapokig tart. A rendszer óriási jelentősége ellenére, vagy ép­pen ezért, gyermekkori betegségei ritkák.

Növekedési zavar – alacsony termet

Ne nyugodjunk bele abba a ténybe, hogy gyermekünk a tornasorban az utolsó 10 között van. Akkor sem, ha szülőként magunk is alacsony termetűek va­gyunk, és akkor sem, ha az alacsony termetű gyermekünk fizikai aktivitása, szellemi teljesítőképessége jó. Szakember tanácsát kell kérni, s amennyiben az éves növekedés kevesebb, mint 5 centiméter, ki kell zárni a növekedési hor­monhiányt. Ha a növekedési hormon alacsony szintjét vagy hiányát lehet ki­mutatni, a terápia elkezdhető. Ez szintetikus növekedési hormoninjekció bőr alá adásából áll, speciális tollak segítségével, lefekvés előtt, naponta. A hossz­elmaradás rövidesen korrigálható. A fiziológiás testhossz elérésekor a terápia elhagyható. Erre általában 16-18 éves kor között kerül sor. Miután a növeke­dési hormonnak számos előnyös, anyagcserére kifejtett hatása is van, a felnö­vő gyerekek egy része később is igényli a fenntartó terápiát. Ajánlott a kivizs­gálást kisiskolás korra befejezni. (Az alacsony termet különösen fiúk esetében számos pszichés problémát okoz, de akadályozza az érvényesülést is.)

Jegyezzük meg! Az alacsony termet hátterében ritkán krónikus betegség áll, például krónikus bélgyulladás, genetikai eredetű kórkép, csökkent pajzsmirigy­működés stb., azaz a kivizsgálás kezdeményezése célszerű, ha azt látjuk, hogy a gyermek hossznövekedésének üteme csökkent.

Pajzsmirigy-betegségek

A pajzsmirigy pillangó alakú szerv, mely a nyak középvonalában a gé­geporc magasságában helyezkedik el, és fiziológiás nagyság esetén nem látjuk. Gyermekkorban leggyakoribb betegsége a jódhiányos megnagyob­bodás (struma, golyva), mely a jódhiányos vidékeken élő serdülő gyermekeket érinti. A jódozott konyhasó forgalmazása óta megyénkben a 10% feletti gyakoriság megfeleződött. A kórkép megelőzhető és gyógyítható a jódbevitel optimalizálásával. A kisgyermek 100, az iskolás 200-300, míg a serdülő 300-500 mikrogramm (gamma) napi jódbevitelt igényel.

Ivóvizek jódtartalma

Megyénkben az ivóvizek jódtartalma alacsony, így a jódozott konyhasó általános használata kívánatos és javasolható. Ha ennek ellenére a nyak megvastagodását jelzi a gyermek vagy észleli a szülő, endokrin rendelést célszerű felkeresni. A tartósan fennálló gyermekkori jódhiány felnőttkori pajzsmirigybetegségekhez vezet. A pajzsmirigy pubertás előtti vagy pu­bertáskori megnagyobbodásának másik oka egy gyulladás, mely immuno­lógiai eredetű.

A pajzsmirigy túlműködésének lehetséges tünetei (hyperthyreosis)

Gyermekkorban ritka. A pajzsmirigy megnagyobbodása kezdetben több­nyire nem jellemző.

Észrevehető a kórkép a szemek csillogása, a tenyér nyirkos volta és meleg tapintata, a jó étvágy ellenére fogyás, a kéz tremora (remegése) alapján. A tünetek a felfokozott anyagcsere eredményeként alakulnak ki.

A kórkép kezelése kórházban indul, gátló gyógyszeres terápiával és ágy­nyugalommal, majd otthon folytatódik, szoros endokrin ambuláns kont­roll mellett. Évekig tartó betegség, gyakran recidivál (kiújul), ezért ma már a gyógyszeres terápiát hosszan adjuk. Az akut szakban életmódi kor­látozásra is szükség van, a fizikai terhelések kerülendők.

A pajzsmirigy csökkent működése (hypothyreosis)

Az állapot lehet az élet folyamán szerzett (pl. pajzsmirigygyulladást kö­vető), többnyire azonban veleszületett, s a hátterében fejlődési rendelle­nesség áll (pl. pajzsmirigy-aplasia, hypoplasia, vagy enzimhiba). Hazánk­ban ezt a kezelhető, és kezelés mellett egészséges élet lehetőségét nyújtó kórképet újszülöttkorban szűrik, ez jelenti a betegségi tünetek kialakulá­sának megelőzését. Gyakorisága 1:5000. Kezelés nélkül – a hormonpót­lás napi egy dózisban rendszeresen szükséges – a gyermek testi, de főleg szellemi fejlődése megtorpan. A fejlődés során a terápiás hormondózis természetesen változik, ahogyan a szervezet szükséglete azt diktálja. Az ellenőrzéseket 2, majd 4, 6 hetenként, később 3-6 havonta kell végezni.

Mellékvese-betegségek tünetei

A mellékvesék a hasüregben a vesék felső pólusán ülő háromszög alakú szervek.

A mellékvesék betegsége akkor merül fel, ha nagyfokú kövérséget észlelünk, magas vérnyomással, a bőrön livid striákkal (csíkokkal), kerek arccal és alacsony termet­tel. Igen ritka kórkép. A mellékvesék túlműködésének a jelei a tartósan szteroid (mellékvese-hormon)-terápiában részesülő gyermekek között is előfordulhatnak. A szteroid-terápia felfüggesztésével ezek a tünetek megszűnnek.

A mellékvese akut működési elégtelensége súlyos traumákat, égéseket, súlyos infekciós betegségeket kísérhet, illetve állapotsúlyosbító tényező lehet. E szerv ugyanis nélkülözhetetlen a szervezetet érintő gyors külső és belső környezeti változásokhoz történő alkalmazkodásban.

Az emésztőrendszer betegségek tünetei

Gyakoriság tekintetében a légúti betegségek után az emésztőrendszer be­tegségei következnek.

Az emésztőrendszer betegségeire a következő tünetek utalnak: hányás, hasi fáj­dalom, haspuffadás, a bőr sárgás elszíneződése, véres széklet, gyakori laza, vagy éppen ritkán ürülő kemény széklet, felszívódási zavart jelző gyarapodási gondok, hiányállapotok. A panaszok egy része megelőzhető a rendszeres, kiegyensúlyozott táplálás/táplálkozás, az ellenőrzött székürítés, valamint a higiénés rendszabályok betartásával. A panaszok másik részének a kezelése a pontos diagnózis felállítása után lehetséges. Az ide tartozó kórképek szűrését célozza többek között minden orvos-beteg találkozás és státusvizsgálat.

Székürítési zavarok magyarázata

Napjainkban népegészségügyi jelentősége elsősorban a széküríté­si zavaroknak van. A ritka, fájdalmas székürítéssel, a következményes haspuffadással, rossz közérzettel és gyarapodási gondokkal, étvágyta­lansággal egyre gyakrabban találkozunk. Mi a magyarázat? Feltehetően a hazánkban is terjedő megengedő, szabados, rendszertelen étkezések, rendszertelenség a napirendben, és a pelenkanadrágok tartós viseltetése.

Hogyan előzhetőek meg az ilyen típusú panaszok?

A szopós csecsemő székürítésével többnyire még nincs gond. A mesterséges táplálás bevezetése után figyelni kell a megfelelő mennyiségű rost- és folyadékbevitelre (folyadék alatt teát, vizet, de nem gyümölcslevet értünk). Az étkezés vonatkozásában kialakított rendszeresség elő­segíti a szobatisztaság kialakulását.

Jegyezzük meg! Figyelni kell a gyermek természetes ürítési szo­kásait. A bilire ültetést is ehhez kell szabni.

Esetenként megy ez magától is, szinte észrevétlenül. Ha azonban nem, akkor okos szeretettel, nagy figyelemmel, rendsze­rességgel, megfelelő táplálással, a gyermek szokásainak, rezdüléseinek alapos ismere­tével lehet segíteni. Tanácsként megszívlelendő az, hogy ha a kisdednél 3-4 naponta fájdalmas székürítést veszünk észre, mielőbb kérjük ki az orvos tanácsát és töreked­jünk a megoldásra. Ez annál nehezebb, minél tovább toleráljuk ezt a tünetet. Ha késlekedünk, a gyermekben rögzül a félelem ettől a természetes szükséglettől.

Emésztőszervi betegségek és lehetséges tüneteik

Kisded- és kisgyermekkorban a hasfájás a leggyakoribb panasz. A gyer­mekek többsége a köldök körüli fájdalmat jelzi, napszaktól, évszaktól, étkezéstől függetlenül. Az esetek jó részében járóbeteg rendelésen orvo­solható. Elsőként a tej cukor-felszívódási zavart, a laktóz malabszorbciót kell kizárni. A betegség az esetek zömében 3 éves kor után alakul ki, már újszülöttkorban jelentkező formája igen ritka. A diagnózis egy fájdalmat­lan vizsgálat segítségével (kilégzési hidrogénteszt) lehetséges.

Elsősorban akkor keli erre a kórképre gondolni, ha a gyermek a hasi fájdalmat tej fogyasztása után jelzi. A tej kihagyása után panaszmentessé válik. Az erjesztett készít­mények – joghurt, kefir -, valamint az elsősorban zsírtartalmú sajtok fogyaszthatóak.

Másik gyakori oka a hasfájásnak a bélférgesség (helminthiasis). A közös­ségben élő gyermekek nagy részét érinti, akár többször is. Felelősek lehet­nek érte a gyermek kedvenc háziállatai is, melyek hordozhatnak gyermek­re veszélyes kórokozókat is.

Jegyezzük meg!  Fontoljuk meg azt a tényt, hogy a bélférgesség legtöbbször úgynevezett székletszórás eredménye.

Hogyan előzhetjük meg az emésztőszervi betegségek kialakulását?

Megelőzésében a higiénés előírások betartása döntő: kézmosás evés előtt és után, valamint WC használata után.

Jegyezzük meg!  Veszélyt jelenthet az is, ha a közösségbe kerülő gyer­mek még szopja az ujját, vagy szokása szerint „mindent” szájba vesz.

A férgesség gyógyszeresen kezelhető. Ellenkező esetben éjszakai nyugta­lan alvás, fáradékonyság, vérszegénység alakul ki. Ezeket a tüneteket nem érdemes megvárni, hanem célszerű ilyen irányban időnként vizsgálatokat kérni a házi gyermekorvostól.

Tájékozódjunk szakembertől!

A pontosan lokalizált hasi fájdalom – egy ujjal oda mutat – rövid tájé­kozódás után kórházi kivizsgálást igényel. Kiderült, hogy gyermekkorban is előfordul a fekélybetegség, sőt a gyomorban, vékonybélben tartós, fáj­dalmas gyulladást okozó fertőzés (infekció) is, melyet a Helicobacter pylori nevű baktérium okoz. A baj megállapítása során nem nélkülözhetőek az eszközös vizsgálatok. Nem kell félni ezektől, mert a gyerekek nagyon jól együttműködnek a kivitelezésben. Fontos azonban, hogy előre ne keltsünk bennük félelmet. Gyógyszeres terápiával mindkét kórkép egyensúly­ban tartható.

Mi a reflux és mik lehetnek a tünetek?

Furcsa, hosszú nevű, magyarra nehezen fordítható az úgynevezett gastroesophageális reflux, rövidítve GOR betegség. A betegség lényege: a savas gyomortartalom a nyelőcső nem jól záródó záróizmai miatt visszaáramlik a nyelőcsőbe, s ott égető fájdalmat, tartós fennállás esetén gyulladást is okozhat. A reflux egy-egy bő étkezés után egészségeseken is előfordulhat. A csecsemők refluxbetegsége meggyógyul ételsűrítés, adagváltoztatás, testhelyzet-módosítás és gyógyszeres terápia mellett.

Reflux gyermekkorban?

A gyermekkori refluxbetegség az esetek többségében tartós gyógysze­res terápiával egyensúlyban tartható, de recidívára, azaz kiújulásra haj­lamos. Nagyon fontosak az életmódbeli javaslatok (a gyermek lefekvés előtt 1-2 órával ne egyen, ne aludjon lapos párnán, a csokoládéfogyasz­tást, a puffasztó ételeket, az este 6 óra utáni étkezéseket jelentősen mér­sékelje stb).

Mi a Crohn-betegség?

Véres, nyákos székürítés, fogyás (ijesztő tünetek) máskor súlyállás, vérszegénység, időnként jelentkező hasi görcsök, hasmenés hívják fel a figyelmet két krónikus, életre szóló kezelést és speciális életvitelt igénylő gyulladásos bél betegségre. Ezeket colitis ulcerosának és Crohn-betegségnek hívják. Ez utóbbi gyakorisága a gyerme­kek körében az utóbbi években emelkedik (100 000 gyermek közül 6, 8 beteg).

A hasi fájdalom, oka legyen bár banális férgesség vagy súlyos betegség (fe­kély), gondos mérlegelést igényel mind a szülő, mind az orvos részéről. Ne halogassuk a megoldását. Pszichés okokra (pl. iskolai gondok, családi kötelékek meglazulása) csak akkor vezessük vissza a panaszt, ha az or­ganikus, azaz a szervi okokat kizártuk. A pszichés hátterű hasi fájdalom megoldása sem könnyű, az a gyermek, a szülő és a pszichológus közös erő­feszítését igényli.

Lóránt Szentgyörgyváry

Szerző: Szentgyörgyváry Lóránt

Szakmai gyakorlatok és tanulmányok:  Életmód-tanácsadás, kiropraktika és reflexológia. Minden érdekel ami az egészséggel vagy annak megőrzésével kapcsolatos. Az oldalon rendszeresen publikálom a saját cikkeimet.