Betegségek és megelőzésük

Fejfájás gyermekkorban

A fejfájás az ember életében a leggyakoribb fájdalom. Rendkívül változa­tos eredete, színes tünettana, a kezelés kérdései miatt az orvosi gyakorlat fontos területe.

Gyermekkori fejfájás

A gyermekkori fejfájás jelentősége hasonló a felnőttko­rihoz. 14 éves korig a gyermekek többsége valamilyen formájú fejfájás­ról panaszkodik. 15 éves korig 50%-ukban fordul elő visszatérő fejfájás. A fejfájásos panaszok gyakorisága az életkorral együtt növekszik. A nemi megoszlás a kamaszkortól kezdve már megfelel a felnőttkorinak, azaz a női nem túlsúlya észlelhető. Kimutatható kapcsolat van a panaszok sú­lyossága és időtartama, valamint az életkor között. Nagyobb gyermekek kevesebb és hosszabban tartó fejfájásról számolnak be, holott a panaszok jelentős része nem szervi eredetű, hasonlóan a felnőttkorhoz.

A kisgyermekkori fejfájás döntően szervi eredetű

Ebben az életkorban a pszichogén fejfájás jelentősége elenyésző. így a kisgyermekkori fejfájást komolyan kell venni, annak ellenére, hogy 5 éves kor alatt a fájdalom jel­lege nehezen értékelhető, és gyakran csak közvetett jelek alapján követ­keztethetünk fejfájásra (ingerlékenység, indokolatlan sírás, a fájdalmas terület – általában a homloktáj – fogdosása).

Mi alapján osztályozzák a fejfájás mértékét?

A fejfájásoknak többféle be­osztása ismert. Az osztályozást megnehezíti, hogy az egyes formák kö­zött a határ nem mindig éles, és a különböző jellegű fejfájások egymásba átmehetnek, egymást kiválthatják, erősíthetik. így a fejfájás kialakulásá­ban lelki és szervi tényezők egymással komplex kölcsönhatásban vannak. A gyakorlat számára leginkább használható beosztás szerint két csoport különíthető el: elsődleges és másodlagos fejfájások.

Elsődleges fejfájások jellemzői

Az elsődleges fejfájások mögött nem áll szervi betegség. A fejfájások dön­tő többsége ilyen. Keletkezésükben szerepet játszhatnak a fáradtság, lelki problémák, időjárási tényezők, alváshiány, táplálkozási okok. (Nem javasolt gyermekkorban sem a mesterséges színezők és tartósító anyagokat tartal­mazó élelmiszeripari termékek mértéktelen fogyasztása). Az elsődleges fej­fájáshoz tartozik a már gyermekkorban is előforduló migrén, mely hirtelen fellépő, többnyire féloldali heves fejfájás, hányással, zaj- és fénykerüléssel. A migrénes gyermekek családjában gyakran van migrénes beteg.

Másodlagos fejfájás

A másodlagos fejfájások közül leggyakoribb az általános fertőzéseket, lázzal járó felső légúti hurutokat kísérő fejfájások. A szemészeti jellegű fejfájások többnyire összefüggnek az iskolakezdettel, a televíziózási, videózási szokásokkal. Elsősorban délután és este jelentkeznek, ellentétben az éjszakai és a reggeli felkeléskor leghevesebb agydaganatos fejfájásokkal. Krónikus fejfájáshoz vezethet gyermekkorban a vesebetegség vagy a ma­gas vérnyomás. A vérnyomás, a vérkép, a szérum-szint, és vaskötőkapacitás ellenőrzése hozzátartozik a gyermekkori fejfájás kivizsgálásához. A má­sodlagos fejfájások között legnagyobb jelentősége a koponyaűri térszűkí­tés által okozott fejfájásnak van.

Jegyezzük meg! Az agydaganat a leukémiák után a gyer­mekkor másik leggyakoribb daganatos betegsége. Az agydaganatos gyer­mekek 70-80%-ában első tünetként fejfájás jelentkezik. A fejfájás ilyenkor koponyaűri nyomásfokozódás következménye.

Erre utalnak az éjszakai fejfájásos rohamok, a reggeli fejfájás, a panaszok fokozódó jellege. Fontos tünet a reggeli órákban fellépő, hányinger nélküli hányás, különösen, ha ismétlődik. A tisztázatlan eredetű, hosszabb ideje meglévő ferde nyaktar­tás hátsó koponyaűri térszűkítésre utalhat.

Gyermekkori agydaganat gyanúja merülhet fel a következő esetekben

  • progresszív jellegű fejfájás, fokozódó gyakoriság és súlyosság, fejfájás éjszaka és reggel,
  • éjszakai vagy reggeli hányás, fokozódó gyakorisággal, hányinger nélkül,
  • a fejfájás jellegének megváltozása,
  • testhelyzet-változtatásra, köhögésre fokozódó fejfájás,
  • idegrendszeri góctünetek a fejfájás kapcsán,
  • viszonylag rövidebb fejfájásos kórtörténet,
  • 5 éves kor alattiak fejfájása,
  • általános tünetek, mint fáradtság, magatartás-változás, iskolai teljesítmény csökkenése, súlyvesztés.

A gyermekkori fejfájások kezelése

Másodlagos fejfájásban az alapbetegséget kezeljük. Elsődleges fejfájásban első lé­pésként megkísérelhető a gyógyszermentes beavatkozás, például a homlokra tett hideg vizes borogatás, megnyugtatás. Talán a fejfájásokban igen gyakori lelki okok­kal magyarázható a természetgyógyászati módszerek esetenkénti hatásossága. Migrénes rohamban segít az ingermentes környezet, az elsötétített szobába való fektetés. Néhány órás alvás után enyhébb rohamok így megszűnnek.

Mikor adhatjuk be a gyógyszert?

Ha gyógy­szerre van szükség, fontos annak beadása lehetőleg a roham elején. A gyógyszer bevétele ne legyen magától értetődő, és előzze meg lehetőség szerint a háziorvos­sal, gyermekgyógyásszal való találkozás. A migrénes rohamok egy része ételallergi­ára vezethető vissza. Ezekben az esetekben elsősorban a konzerváló és élelmiszer­színező anyagokat kiküszöbölő diétával érhető el rohammentesség.

Jegyezzük meg! A másodlagos fénytörési hibára visszavezethető fejfájások általában kórházi kivizsgálást igényel­nek. Sürgősségi kórházi beutalás szükséges agynyomás-fokozódásra utaló tünetek esetén.

Nagyobb gyermekek pszichogén fejfájása egészséges életmóddal megelőz­hető. Ez az ő esetükben jelen esetben az alvás, tanulás, levegőzés, fizikai terhelés (sport, játék) és napközi pihenés arányos, gyermekre szabott megoszlását jelenti.

Lóránt Szentgyörgyváry

Szerző: Szentgyörgyváry Lóránt

Szakmai gyakorlatok és tanulmányok:  Életmód-tanácsadás, kiropraktika és reflexológia. Minden érdekel ami az egészséggel vagy annak megőrzésével kapcsolatos. Az oldalon rendszeresen publikálom a saját cikkeimet.