Fejfájás okai és kezelése

Tünetek

Lehet egészen enyhe, de rendkívül heves is, mintha a koponyánk szét akarna robbanni. Ettől függetlenül szinte minden formája kezelhető, legyen szó akár időnkénti fejfájásról vagy a gyötrelmes, alig elviselhető fajtáról. A szakértők szerint az alábbi módszerekkel elkerülhetjük a fejfájások többségét. (Lásd még: Migrén.)

Tipp! Felére csökken a fejfájáshajlam és a fájdalom intenzitása, ha naponta félórát testmozgással töltünk.

Prevenció első körben

Egyenletes életritmus. Aki hétvégén tovább alszik a hétköznap megszokottnál, és emiatt elhagyja a szokásos reggeli kávéját vagy teáját, köny-nyen fejfájással ébredhet, s akkor oda a hétvége öröme, a beütemezett kellemes semmittevés vagy szabadidős program. Amerikai szakértők felmérése szerint a nyolc óránál többet alvók bő háromnegyede (79 százaléka) fejfájással ébred.

(Ez azonban nem vonatkozik az örök hétalvókra, akiknek a szervezete hozzászokott az aluszékony, lajhárszerű életritmushoz.) A minden reggel kávézóknál a koffeinmegvonás az agyi vérerek összeszűkülése miatt nagyon kellemetlen, hasogató fejfájást eredményezhet.

Reggeli, ebéd, vacsora. Éhség hatására fellépő fejfájás esetén a bűnös a leesett vércukorszint. Törekedjünk tehát ennek elkerülésére, mégpedig rendszeres táplálkozással, a napi 3 főétkezés és 2 mellékétkezés (tízórai, uzsonna) betartásával, amely megakadályozza a vércukorsüllyedést.

Tipp: Együnk sok egészséges cereáliát, gyümölcsöt, zöldséget és fehérjét, amelyek tartósan biztosítják az egyenletes vércukorszintet. Kerülendők viszont az édességek, cukros üdítők és szénhidrátdús táplálékok (például a fehér rizs, a burgonya, a finomlisztből készült kenyér), melyek hatására a vércukor előbb hirtelen kiugrik, majd erősen lesüllyed.

Egy kis mozgás. A kutatások szerint felére csökken a fejfájáshajlam és a fájdalom intenzitása, ha naponta félórát testmozgással töltünk. A magyarázat az lehet, hogy a mozgás serkenti az agyban az endorfin (jó közérzetet okozó vegyület) termelődését, s ezzel összefüggésben stresszoldó hatású.

Stresszoldás mindennap. A gyakran fellépő tenziós (feszültségből eredő) fejfájás ellen a reláxalas minden módozata hatékony, nem csak a meditáció. Egy olaszországi kísérletből, melyet a Torinói Egyetem kutatói végeztek hivatalnokok bevonásával, kiderült, hogy akik napi munkaidejük közben két-, három- óránként rövid relaxációs szünetet (magyarul pihenőt) tartottak, azoknál majdnem felére (41 százalékkal) csökkent a havi fejfájások száma.

Ezek a cikkek is érdekelhetnek:

Kutatási eredmények! Az amerikai Ohiói Egyetem kutatói idült tenziós fejfájásban szenvedő felnőttek kétszázhárom fős csoportjával végeztek vizsgálatot. Az eredmény: a fejfájások gyakorisága több mint felével esett vissza azoknál, akik öt alkalommal stresszkezelési tanácsadáson vagy tanfolyamon vettek részt. Vegyünk részt ilyen terápián, de addig is gyakran legyünk a szabadban, tegyünk sétákat, és rendszeresen szánjunk pár percet lassú mélylégzésre vagy egyéb relaxációs gyakorlatokra.

Számítógép is okozhatja! Aki komputeren dolgozik, székét, asztalát és a monitort úgy állítsa be, hogy egyenes háttal tudjon ülni a gép előtt, lábát a padlón nyugtatva. A képernyő közepe szemmagasságnál lejjebb legyen. Aki szemüveges, figyeljen rá, hogy nem kell-e újat (erősebbet) íratnia; ha igen, tükröződésmentes bevonattal ellátott üveget tetessen a keretbe. Álljunk fel gyakran a gép mellől megmozgatni a tagjainkat, kinézni az ablakon, levegőt szívni. Agyban, heverőn laptopozni tilos.

Alattomos fájdalomcsillapítók. Aki havonta több mint tizenötször szed fejfájás-csillapítót, annál ún. reboundfejfájás léphet fel (ejtsd: ribaund). Ennek oka, hogy amikor a szer hatása elmúlik, az agyi erek megduzzadnak, a fájdalom visszatér (néha erősebben), így újabb adag gyógyszert kell beszedni: az ördögi kör már ki is alakult.

Kutatási eredmények! A kutatások szerint a szabad forgalmú fájdalomcsillapítók (acetil-szalicilsav, ibuprofen) éppúgy előidézhetnek reboundfejfájást, mint a receptre kapható erősebb fajták (például ópiátok, triptánok stb.). A legjobb tanács: abba kell hagyni ezek rendszeres szedését. Először nem lesz kellemes, mert a kezdeti reboundhatás szinte elkerülhetetlen. Ennek elmúltával az orvos állapítsa meg és kezelje ki a fejfájás hátterében álló szervi vagy pszichés okot.

Prevenció második körben

Folyadékpótlás. A szervezet folyadékhiánya is okozhat kínzó fejfájást. Minél nagyobb fokú a szomjúság, annál erőteljesebb fájdalomvészjelzéseket ad az agy. A megoldás a gyakori folyadékpótlás, akkor is, ha nem érzünk szomjúságot.

Feszültségoldás az állban, arcban, vállban, nyakban. E testrészekben stressz, idegesség vagy fokozott figyelem-összpontosítás hatására önkéntelenül megfeszülnek az izmok, ami fejfájáshoz vezethet; a kutatások szerint az idült tenziós fejfájásnak ezek a leggyakoribb okai. Tartsunk máris pihenőt, és állapítsuk meg, nincs-e izomfeszültség az említett helyeken. Ha az állban, az arcizmokban, a vállban vagy a nyakban feszülést érzünk, végezzünk lassú mélylégzést, és képzeljük el, ahogy távozik belőlünk a feszültség. Naponta többször ismételjük a gyakorlatot.

Összefoglalás

Okai. A tenziós fejfájás oka nagyrészt ismeretlen. Erős a gyanú, hogy nagy szerepet játszhat benne a központi idegrendszer bizonyos vegyületeinek (szerotonin, endorfin stb.) szintingadozása. Fejfájást számtalan állapot és betegség okozhat, például influenza, kórosan magas vérnyomás, szem- és agybetegségek, agyvérzések, fejsérülések (például agyrázkódás), arc- vagy homloküreg-gyulladás, vérszegénység, nyaki csigolyák elmeszesedése, depresszió, szorongás, menopauza, izomfeszültség. Gyógyszerek – fogamzásgátlók, antihisztaminok, hurutoldók, hormonpótlás – is kiválthatják.

Figyelmeztető tünetek. A fej változó intenzitású fájdalma mellett alvászavar, fáradékonyság, ingerlékenység, étvágytalanság, figyelem-összpontosítási nehézség. A heves, gyötrő fájdalommal járó típushoz gyakran társul a szem kivörösödése, a szemkörnyék duzzadtsága, könnyezés, orrfolyás, verejtékezés.

Új fejlemények. A krónikus fejfájás összefügg a depresszióval. A japán Csukuba egyetemének kutatói kimutatták, hogy a krónikus fejfájásban szenvedők negyede súlyosan depressziós. Akit fél évnél tovább tartó, idültté vált fejfájás gyötör, vizsgáltassa ki, nincs-e depressziója.

Kapcsolódó cikkek

Rohamokban jelentkező fejfájások

A tenziós fejfájás tünetei, kialakulása és kezel...

Hogyan használjuk a képzeletünket fájdalomcsilla...

Fejfájás és migrén kezelése

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.

Betegségek és megelőzésük