Betegségek és megelőzésük

Gyomor- és bélhurut megelőzése, tünetei és kezelése

Tünetek

A gyomrot megtámadó egyik vírus igen veszedelmes: gyomorgörcsöket, lázat, hányást és hasmenést okoz; a neve: norovírus. A norovírusjárványok jellemzően olyan helyeken törnek ki, ahol az emberek zárt közös­ségben élnek, például iskolákban, tengerjáró hajókon, katonai báziso­kon, idős otthonokban. Rendkívül fertőző ágensről van szó, mely a gyo­mor- és bélhurutjárványok 90 százalékáért felelős.

Más baktériumok és vírusok is idéznek elő gyomor-bél rendszeri fertőzéseket (például kólibaktérium, szalmonella), de ez a legveszélyesebb. A következőkből megtudhatjuk, hogyan előzhető meg a betegség.

Tipp! Szappannal és meleg vízzel történő alapos, legalább húsz másodpercig tartó kézmosással a gyomor és bélhurutot okozó vírusrészecskék 96%-a eltávolítható a kézről.

A norovírus

Vajon miért ennyire fertőzőek a norovírusok, valamint a gyomor- és bélhurutot okozó egyéb ágensek? Nem tudjuk, de az biztos, hogy azonnal támadnak, és a fertőzés figyelmeztető jelek nélkül történik, sőt gyakran maga a ví­rushordozó is tünetmentes. Emiatt állandóan résen kell len­nünk.

A fokozott óvatosságot és a biztonsági intézkedések szükségességét az alábbi statisztikai adatok is indokolják:

  • A fertőzéshez elegendő vírusrészecskék száma: 10 vagy kevesebb.
  • A vírushordozók (fertőzöttek) körében a tünetmente­sek aránya: 30%.
  • A hányás-, illetve hasmenésroham befejeződése után az érintett még ennyi ideig fertőz: 2-3 hét.
  • A kemény felületekre (padló, pult, csapok, fogantyúk, kilincsek stb.) tapadt vírus élettartama (fertőző képessége): 3 nap.
  • A „puha” felületekre (például szőnyegbe, élelmiszerre) tapadt vírus élettartama: akár 12 nap.

Prevenció első körben

Konyhai higiénia. A járványos gyomor-és bélhurutfertőzés hátterében gyakran olyan étel fogyasztása áll, amelyet fertő­zött személy készített, függetlenül attól, hogy a vírus aktív, vagy csak lappang a szervezetében. Bélfertőzéses embert ép­pen ezért ne engedjünk be a konyhába, vagy ha mégsem sikerül távol tartani, törölgessük le utána a konyhai felülete­ket (elsősorban a pultot) fertőtlenítő­szerrel, például hipóval vagy háztartási fehérítőszer meleg vizes oldatával. Ha egy beteg ismerős vagy rokon ételt hoz a partira, ne együnk belőle!

Betegség után gyors takarítás. Hányásos, hasmenéses roham után gyors taka­rítással megakadályozható a fertőző mikroorganizmusok továbbterjedése. Törölgessük le a beteg által megérintett vagy összefogdosott felületeket háztartási fehérítőszer meleg vizes olda­tával.

A művelethez húzzunk gumikesztyűt. Végül konyhai papírtörlő­vel töröljük szárazra a felületeket, a használt papírtörlőt pedig ne a lakásban lévő szemetesbe, hanem a kinti kukába dobjuk. A kesztyűt használat után mossuk le. Ügyeljünk rá, hogy a beteg ember megmosakodjon és azonnal átöltözzön, ruháját pedig a többi családtag holmijától elkülönítve mossuk, lehetőleg kevés fehérítőszert is tartalmazó, tűzforró vízben – figyelembe véve persze a ruhadarabok moshatóságára vonatkozó információkat.

Élelmiszer-biztonság. A hányást, hasmenést okozó mikroorganizmusok gyakorlatilag mindenféle élelmiszeren megélnek, és megőrzik fertőzőké­pességüket. Előzzük meg a bajt az ennivalók alapos tisztításával (ez főleg a gyümölcsök és a zöldségek esetében nagyon fontos), szakszerű tárolá­sával és biztonságos elkészítésével.)

Összefoglalás

Okai. Vírusok és baktériumok. I A fertőzések túlnyomó többségét I a norovírus okozza.

Figyelmeztető tünetek. Hányingerrel, hányással, gyomor­görccsel és hasmenéssel járó ro­ham, mely tizenkét órától három napig is eltarthat; rendszerint nem súlyos, csupán igen kelle­metlen, kisgyerekek, idősek, le­gyengült immunrendszerű egyé­nek esetében azonban figyelni kell, nehogy túlzott folyadék­vesztés lépjen fel, vagy szövődményeket okozzon a fertőzés. Igyunk sok folyadékot, de ha az alábbi tünetek jelentkeznek, orvost kell hívni: fokozott szom­júságérzet, szájszárazság, szo­katlanul kis mennyiségű vagy sötét vizelet, könnyhiány, gyen­geség, levertség, szédülés.

Új fejlemények. Minden élel­miszer hordozhatja a megbetege­dést kiváltó vírusokat és baktéri­umokat, de a kagylók (köztük az osztrigák) különösen veszélye­sek, ha nyersen vagy nem kellően átfőzve, megsütve fogyasztjuk őket. Ennek oka egy újabb ameri­kai vizsgálat szerint az, hogy e puhatestűek bélrendszerében lévő bizonyos anyagok megkötik a norovírusokat, vagyis ha ilyen kagylókat eszünk, nagy mennyi­ségben kerülnek a szervezetünk­be ezek a kórokozók.

A kagylófé­lék sokféleképp elkészíthetők: párolva, forró vízben vagy olaj­ban megfőzve, sütőben sütve, wokban vagy olajon pirítva – a lényeg, hogy mindegyik jól átfor­rósodjon, mert a vírus csak meg­felelő hőhatásra pusztul el.

Tibor Griffel

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.