Gyermekkori allergiás betegségek tünetei kialakulása és kezelése
Allergiás légúti betegségek
Az allergiás betegek száma világszerte ugrásszerűen emelkedik, egyes adatok szerint minden 4. ember allergiás. Ebben nagy valószínűséggel szerepet játszik a környezet, a légszennyeződés növekedése, a lakásviszonyok, a rohanó életmód, az élelmiszerekben lévő színező-konzerváló anyagok, a különféle fertőzések, de nem utolsó sorban a jobb felismerés.
Allergiásnak, túlérzékenynek lenni azt jelenti, hogy az ember és a természet kölcsönös kapcsolatát valami megzavarja. Immunrendszerünk egy védekező mechanizmust indít be, ha testidegen anyag, vírus, baktérium jut a szervezetbe. Allergia esetén immunrendszerünk a környezetben található, egyébként ártalmatlan anyagokat (allergéneket) ellenséges betolakodóként kezeli, olyan védekező mechanizmust indít be, amely allergiás panaszokban nyilvánul meg.
Milyen allergiás tünetekre figyeljünk oda?
Az allergéneket belélegezhetjük, vagy táplálékkal juthatnak be a szervezetbe. Egész évben (háziporatkák, toll, állati szőrök, gombák) vagy szezonálisan (főként a füvek, gabonafélék, fák, gyomok, üröm, parlagfű) okozhatnak tüneteket. Az ételek közül leggyakrabban a tej, tojás, gyümölcsök, paradicsom, zeller szerepelnek allergénként. Darázs- vagy méh-méreg a lakosság 4%-ában okoz allergiás tüneteket. A tünetek 20-30 perc alatt alakulnak ki, és változatosak, attól függően, hogy az allergiás reakciók mely szerveket (szem, orr, bőr, tápcsatorna, hörgők) érintik.
Életkori sajátságok
Csecsemő-, kisdedkorban tej-, tojásérzékenység (ekcéma, úgynevezett atópiás bőrgyulladás, hasmenés, kemény széklet), gyermekkorban asztma és szénanátha a leggyakoribb megnyilvánulás. A serdülőkorban az asztma, szénanátha mellett egyéb allergiás tünetek is jelentkezhetnek. Idősebb korban, 50 év felett csökken az allergiások száma.
Mikor gondoljunk allergiára?
- Pozitív családi kórelőzmény (ha mindkét szülő allergiás, 80% a gyermek esélye az allergiára való hajlam meglétére).
- Egyéni kórelőzményben több allergiás tünet (gyógyszer-, ételallergia, szénanátha, bőrtünetek megléte).
- Köhögés, nehézlégzés főleg hajnalban és este, illetve terhelésre.
- Recidiváló „tüdőgyulladás” láz nélkül.
- Torok-, orr-, szemviszketés, tartós orrfolyás, gátolt orrlégzés, tüsszögés.
- Gyakori hasfájás, főleg bőséges fehérjebevitel után.
- Mellkasi szorítás, nyomásérzés főleg terhelésre.
Hogyan előzhetjük meg az allergiás rohamokat?
Már fiatal csecsemőkortól eredményesen bizonyítható, illetve befolyásolható az allergia. Legfontosabb megelőzés az egészséges életkörülmények, környezet kialakítása, a dohányzás kiküszöbölése, a szoptatás, anyatejes táplálás, ennek hiányában hypoallergiás tápszer adása.
Szerző: Szentgyörgyváry Lóránt
Szakmai gyakorlatok és tanulmányok: Életmód-tanácsadás, kiropraktika és reflexológia. Minden érdekel ami az egészséggel vagy annak megőrzésével kapcsolatos. Az oldalon rendszeresen publikálom a saját cikkeimet.