• agyhártyagyulladás
• meningitisz

Meningitisz (agyhártyagyulladás)

A meningitisz az agyat körülvevő hártyák (agy­hártyák, meninxek) gyulladása. Általában fer­tőzés okozza az agyhártyagyulladást. A kóroko­zók között a leggyakoribb a vírusos forma, amely főképpen fiatal felnőtteket érint, és kevésbé ve­szélyes. A baktériumok okozta meningitisz már súlyo­sabb kórkép, és főleg gyermekeknél fordul elő. Életet veszélyeztető állapot lehet; általában az egyszerű nátha, megfázás tüneteivel kezdődik. Az állapot gyorsan romlik, és kifejlődnek a va­lódi, klasszikus tünetek.

(Képen fent) A képen osztódás közben látható a Neisseria meningitidis nevű kórokozó, amely a fertőző agyhártyagyulladásért felelős.

Az agyhártyagyulladás vírusos vagy bak­tériumok okozta fertőzés következménye. Ritkábban (főként a csökkent immunitásúak körében) gombás fertőzés is lehet az alapja. Bár a kezelés a fertőzés típusá­tól függ, a betegség minden formáját súlyosnak kell tekinteni, és bármely meningitiszre gyanús esetben azonnali orvo­si beavatkozás szükséges, és lehetőleg kór­házi kezelés.

Tünetek és jelek

Ha a fertőzés víruseredetű, a tünetek, fokozatosan alakulnak ki. Bakteriális meningitiszben viszont igen gyorsan kifejlődnek, mégpedig a következők:

• Láz
• Fejfájás
• Nyaki merevség
• Fénykerülés (fotofóbia)
• Esetenként kiütés

Csecsemőknél és gyermekeknél észlelt egyéb tünetek:

• A gyermek nagyon álmos és nehe­zen ébreszthető.
• Laza izomtónus
• Sírás igen magas hangon

Ha nem kezdik meg idejében a keze­lést, görcsös állapot alakulhat ki.

Hogyan diagnosztizálják?

Az orvos a tünetek és a beteg vizsgálata alapján már gyaníthatja az agyhártyagyul­ladás fennállását. Már a kezelés megkezdésével egy időben gerinccsapolást is vé­geznek (lumbálpunkció), ahol a gerincből kinyert agyi-gerincvelői folyadékból (liquor) mikroszkópos vizsgálattal mutatják ki a fertőzés jeleit. Egyes esetekben képalkotó vizsgálatot is végeznek.

A kezelés lehetőségei

A vírusos agyhártyagyulladás számos eset­ben nem igényel különösebb kezelést a lázcsökkentőkön és fájdalomcsillapító­kon kívül. A beteg általában 1-2 hét alatt felépül.

Ha bakteriális meningitisz gyanúja me­rül fel, azonnal intravénás antibiotikumot kell adni. Az időnyerés létfontosságú, hi­szen itt minden perc számít! Egyes ese­tekben a gyulladás mérséklésére kortikoszteron is adható. Ebből a jóval lassabb a felépülés, de ez esetenként változó. Még a leggyorsabb és leghatéko­nyabb kezelés mellett is meghal a betegek mintegy 15%-a.

Milyen késői hatások alakulhatnak ki?

Bár a legtöbben általában nyom nélkül gyógyulnak meg mind a vírusos, mind a baktériumok okozta meningitiszekből, lehetnek maradványtünetek, így hallás­vesztés vagy a memória romlása.

Hogyan előzhetjük meg a meningitiszt?

Sokan azt gondolják, hogy ha valaki meningitiszes beteg, akkor környezete, gyer­mekei is nagy kockázatnak vannak kitéve. Érdekes módon a bakteriális meningitiszt igen nehéz „átadni”. Még ha egy helyiségben tartózkodunk is órákon át a meningitiszes beteggel, csak csekély mértékben emelkedik a kockázat. Az ilyen szoros közelségben levők védel­mére kétnapos antibiotikus kezelés haté­kony lehet.

A fejlett országokban a gyermekek vé­dőoltásban részesülnek a Haemophilus influenza-B típusú baktérium ellen, ami a meningitisz gyakori kórokozója. Euró­pában a meningokokkusz baktérium két törzse okoz agyhártyagyulladást: a C törzzsel szemben már rendelkezünk vak­cinával, és ez a gyermekkori védőoltások szerves része. A gyakoribbnak tekinthető B törzzsel szemben is rövidesen rendelkezésre áll majd megfelelő vakcina.

(Kép  fent) Az üvegpróba útján gyorsan tisztázható, hogy a gyermek kiütése agyhártyagyulladást kísér-e. Ha a kiütéses területre nyomott vizes­pohár oldalán a kiütések nyomásra sem tűn­nek el, azonnali orvosi ellátás szükséges!

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.