Betegségek és megelőzésük

Petefészekciszta

A petefészekciszták folyadékkal teli kis tömlők, és a nő termékeny éveiben gyakran fordulnak elő. Ezek igen kicsiny méretűek, de lehetnek na­gyobbak is; egyesével vagy többedmagukkal is kifejlődhetnek. (Az utóbbi a policisztás ova­rium.) A ciszták általában jóindulatúak, de némelyikben rák is kialakulhat. Ezért hangsúlyozzuk a nőgyógyászati vizsgálat fon­tosságát. A petefészekciszták felismerése nem könnyű, mivel nem mindig produkálnak tüne­teket, illetve a mutatott tünetek lehetnek átme­netiek is.

Tünetek és jelek

A legtöbb ciszta nem okoz tüneteket, vagy a tünetek „jönnek-mennek”, esetleg anélkül is, hogy az érintett észrevenné őket.

A nagyobb, állan­dósuló ciszták már okoznak tüne­teket:

  • hasi fájdalmat az érintett petefészek oldalán;
  • hasi feszülést, puffadásérzést;
  • közösüléskor mélyről jövő fájdalmat;
  • rendszertelen vérzést.

A ciszták jelenléte a tünetek alapján nyil­vánvaló lehet, és az orvos kismedencei vizsgálat alkalmával is tapinthatja azokat. A diagnózis megerősítésére ultrahangos vizsgálatot kér. Vérvizsgálat során az ún. tumorjelzők segítségével tisztázzák, hogy van-e rosszindulatú elváltozásra gyanú.

Ciszták  eltávolítása

Nagyobb, állandó és panaszt okozó ciszta esetén a nőgyógyász tisztázza a helyzetet, és azt, hogy a ciszta növekedésben van-e, vagy éppen visszafejlődik. A nagyobb cisztákat lecsapolják vagy eltávolítják. Sebé­szi beavatkozás általában akkor szükséges, ha tumoros elváltozást észlelnek, de a pe­tefészek lehetőség szerinti megtartásával zajlik a műtét.

Ciszta

(Kép fent) Laparoszkóppal készült felvétel a női hasüregből. A körkörös, folyadékkal telt tömlő a kép bal közepén petefészekcisztát mutat.

Tibor Griffel

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.