Terhestanácsadás, terhesség alatti szűrővizsgálatok
A terhesgondozás nélkülözhetetlenül fontos eleme a miniszteri rendeletben szabályozott terhestanácsadás. A tanácsadásokon való rendszeres megjelenés és az ott elrendelt szűrővizsgálatok elvégzése a terhes nő és a magzat egészségének védelmét szolgálja. Sok bizonyíték áll rendelkezésünkre, melyek azt igazolják, hogy a legsúlyosabb terhességi betegségek, méhen belüli elhalás, a koraszülés, a születést követő újszülött-halálozás sokkal gyakoribb azok körében, akik nem járnak, vagy nem járnak rendszeresen terhes tanácsadásra.
Terhesség megállapítása
A terhesség megállapítása nőgyógyász szakorvos feladata. Egy-két hetes vérzéskimaradás esetén tovább várni nem szabad, nőgyógyászhoz kell fordulni. A biztos diagnózishoz ultrahang-vizsgálat is szükséges. Terhesség igazolása esetén meg kell állapítani a szülés várható időpontját. Ez úgy történik, hogy az utolsó menstruáció első napjához hozzá kell adni 7 napot, majd ebből a dátumból le kell vonni 3 hónapot [pl. ha az utolsó menses első napja március 8. volt, akkor a szülés várható időpontja – a terminus – december 15.]. Ha fél éven belül nem történt, akkor kötelező a rákszűrés. Hüvelygyulladás gyanúja esetén kötelező a hüvelyváladék laboratóriumi vizsgálata. Mivel 35 éves kor felett növekszik a fejlődési rendellenességek kockázata, 35 év felett kötelező a genetikai tanácsadáson történő megjelenés.
Mire figyeljünk oda már a terhesség legelején?
Ezt kell tenni akkor is, ha a terhesség első 12 hetében vírusos betegség, röntgenvizsgálat, esetleges vegyszerártalom fordult elő vagy, ha olyan gyógyszereket szedett a kismama, amely gyógyszerek a terhességet megállapító szakorvos vagy a tanácsadó orvos megítélése szerint esetlegesen fejlődési rendellenességet okozhatnak. A terhesség megállapítását követően a várandós kismamát a területileg illetékes terhestanácsadásra kell irányítani.
Az első terhestanácsadás
A terhes tanácsadást városokban nőgyógyász szakorvos és védőnő, községekben a háziorvos és a védőnő végzi. Az első tanácsadás során kikérdezik a kismamát valaha volt és a meglévő betegségeiről, műtétekről, előző terhességeiről, szüléseiről. Ha súlyos betegsége volt, vagy van, szakorvosi véleményt kell kérni az illetékes szakma szakorvosától a terhesség kiviselhetőségét illetően. Vérkép-, vizelet-, és vércsoport-vizsgálatra, fogászati, szükség esetén belgyógyászati vizsgálatra irányítják majd a gravidát.
Milyen vizsgálatokkal kell szembenéznünk az első hetekben?
A 11-13. héten ultrahang-szűrővizsgálatra van szükség. Az úgynevezett Down-kór (mongol idiocizmus) súlyos fejlődési rendellenesség. Ebben az időszakban van egy ultrahang-vizsgálattal általában felismerhető tünete, az úgynevezett nyak körüli vizenyő. Ha az úgynevezett tarkóredő vastagsága 3 mm-nél nagyobb, akkor a terhes nőt genetikai centrumba kell irányítani. Az ekkor végzett ultrahang- és biokémiai vizsgálat ennek a rendellenességnek a felismerését, kiszűrését célozza.
Mi történik a 26. héten?
Havonta kötelező tanácsadás a terhesség 26. hetéig. A tanácsadó orvos és a védőnő által végzett terhestanácsadáson minden alkalommal megmérik a testsúlyt, megvizsgálják a vizeletet, megmérik a vérnyomást, a pulzust, a méhfenék magasságát, a haskörfogatot, meghallgatják a magzati szívműködés frekvenciáját. Szükség esetén nőgyógyász szakorvosi vagy másféle szakorvosi vizsgálatot kezdeményeznek. A terhesség második harmadában mindenképpen szükség van egy újabb nőgyógyászati szakvizsgálatra is.
Milyen szűrővizsgálatokra van még szükség?
A 16. héten úgynevezett AFP- (alfafetoprotein-) és HBsAg (hepatitis-B ellenanyag)-vizsgálathoz kell vért venni. A túl magas AFP érték a spina bifida (nyitott hátgerinc) fejlődési rendellenesség valószínűsége mellett szól. Csak valószínűségről van szó, a diagnózis még nem biztos. Volt időszak, amikor úgy véltük, hogy az alacsony AFP-szint Down-kór lehetőségét veti fel. Ezt a véleményt a tudományos kutatások nem igazolták. A Down-kór kockázatának megítéléséhez, napjainkban már – egyre szélesebb körben – az úgynevezett kombinált biokémiai vérvizsgálatot használják.
Mire szolgál a HBsAg-vizsgálat?
A HBsAg-vizsgálat az esetleges korábbi májgyulladást okozó vírusfertőzöttség kimutatására szolgál. Pozitív esetben szülést követően szükséges lesz az újszülöttet védőoltásban részesíteni. A HBsAg pozitív nők vére sebes kezű egészségügyi dolgozókra nézve veszélyt jelenthet, az ilyen szülőnők szülésének vezetése ezért megkülönböztetett gondosságot igényel.
Ultrahang-szűrővizsgálat az AFP-lelet ismeretében. Ultrahang-vizsgálatra a 18-20. héten normális AFP értékek esetén is szükség van, magas AFP érték esetén azonban úgynevezett „genetikai (sokkal alaposabb) ultrahang-vizsgálatot” végzünk. Ez utóbbit a látható fejlődési rendellenességek kiszűréséhez legnagyobb tudással bíró orvosok végzik. Ilyenkor, súlyos rendellenesség észlelése esetén, orvosi javallat alapján még lehetőség van a terhesség megszakítására.
Figyeljünk vércukrunkra terhesség alatt is!
Ennek fel nem ismerése vagy elhanyagolása a nem kezelt valódi cukorbetegségben előforduló magzati károsodáshoz hasonló rendellenességeket okozhat. Amennyiben a családban vagy a saját kórelőzményben olyan tényezők szerepelnek, amelyek egy esetleges cukorbetegség vagy terhességi cukorbetegség kialakulására nézve fokozott veszélyeztetettséget jelentenek, akkor a terheléses vércukor-vizsgálatot már a terhesség felismerésekor el kell végeztetni. Ha ennek eredménye negatív lenne, e vizsgálatot a 26. héten ismételni szükséges.
Mi történik a 30. héten?
A 30. héten történik az immár harmadik kötelező ultrahang-szűrővizsgálat (plusz szakorvosi vizsgálat), melynek célja az esetleges fejlődési rendellenesség, a növekedésben való elmaradás (retardáció) felismerése.
A 27-36. héten már kéthetente szükséges tanácsadásra járni. Ebben az időszakban kiemelt figyelmet kell fordítani az úgynevezett terhességi mérgezés (toxaemia, gestosis, praeeclampsia) tüneteinek (lábszárvizenyő, magasabb vérnyomás, fehérjevizelés) felismerésére.
A 36. héten újra ultrahang-vizsgálatot (plusz szakorvosi vizsgálatot) kell végezni. Ennek fő célja a fejlődésben, növekedésben történő elmaradás (retardáció) felismerése. – Szükség van vérkép- és vércsoport-ellenanyag, továbbá – ha egy éven belül ilyen vizsgálat nem történt, akkor -mellkas röntgen-vizsgálatra is.
Terminus előtti monitorizálás
A 36. héttől kezdve hetente kell tanácsadásra járni és hetente kell úgynevezett NST-vizsgálatot végezni. A tanácsadáson történő megjelenés és a rutin védőnői vizsgálatok elvégzése akkor is kötelező, ha az NST-vizsgálatok során a várandós nő találkozik „választott” szülészorvosával is. Az NST (non stressz teszt)-vizsgálatok során az úgynevezett CTG (kardiotokográf) segítségével azt vizsgáljuk, hogy a természetes magzatmozgások időpontjában mérsékelten szaporábbá válik-e a magzat szívműködése. Ha igen, ez normális. Ha nem, akkor magzati ultrahangkeringésvizsgálat (flowmetria) válik szükségessé. A keringés jelentős beszűkülése sürgős császármetszést tehet szükségessé akár hetekkel a terminus előtt.
Az utolsó hetekre készülve
A betöltött 40. héttől a 41. hét betöltéséig már másodnaponként kell NST-vizsgálatokat végezni. Egészséges terhesség esetén ez kórházi felvétel nélkül, ambulanter is megoldható.
A 41. hét betöltését követően kórházi felvételt követően, egyedi mérlegelés alapján, de legtöbb esetben megindítjuk a szülést, mert a szülésindítás kockázata lényegesen kisebb, mint bevárni a túlhordásból fakadó esetleges lepényi elégtelenség kialakulását. Ez utóbbi ugyanis az idő múlásával egyre fokozódó veszélyt jelenthet, hiszen az „öregedő” lepény egyre kevesebb tápanyagot és oxigént bocsát át a magzat számára.
Szerző: Szentgyörgyváry Lóránt
Szakmai gyakorlatok és tanulmányok: Életmód-tanácsadás, kiropraktika és reflexológia. Minden érdekel ami az egészséggel vagy annak megőrzésével kapcsolatos. Az oldalon rendszeresen publikálom a saját cikkeimet.