Betegségek és megelőzésük

Szülészeti és újszülöttkori betegségek

Szülészeti betegségek

Az orvosi prevenció olyan tevékenység, amely csökkenti:

  • az egészségi állapot megromlásának, betegségek bekövetkezésének esélyét (primer prevenció); – b) a betegségekhez, orvosi beavatkozásokhoz társuló állapot­romlások, szövődmények kialakulásának valószínűségét (szekunder pre­venció);
  • a betegségek visszatérésének kockázatát (tercier prevenció).

Ha mindezt másként fogalmazzuk meg, és azt mondjuk: a prevenció olyan or­vosi tevékenység, amelynek elmulasztása betegségek kialakulását, súlyos­bodását, vagy visszatérését eredményezheti, akkor jobban szembetűnik orvosi felelősségünk. A prevenció nem csupán lehetőség, hanem köteles­ségünk is. Örömmel tölt el bennünket, hogy az orvostudomány fejlődése a mi szakmánkat a megelőzés egész arzenáljával ajándékozta meg.

Előre tervezett terhesség?

Azt a célt szolgája, hogy a tervezett terhesség bekövetkezése az anya lehetőség szerinti legoptimálisabb egészségi állapotában következzen be. Nagyon fontos a leendő édesanya krónikus belgyógyászati betegségének (pl. magas vérnyomás, cukorbetegség, szívbetegségek, légzőszervi betegségek, mozgásszervi betegségek stb.) kivizsgálása, kezelésének beállítása. Fontos a rákszűrés, az ismétlődő hüvely­gyulladások rendbetétele. Ha a családban fejlődési rendellenesség fordult elő, illet­ve ha a házaspár előző terhességéből fejlődési rendellenességgel terhelt gyermek született, akkor a várt következő terhesség előtt mindenképpen érdemes genetikai

Mit tehetünk a fejlődési rendellenességek kivédése érdekében?

Fogamzás előtti (prekoncepcionális) gondozás tanácsadásra elmenni és véleményt kérni a fejlődési rendellenesség ismétlődése kockázatának mértékét és a teendőket illetően. A már közeljövőben remélt ter­hesség bekövetkezése előtt 2-3 hónappal majd a terhesség alatt végig a fejlődési rendellenességek és fejlődészavarok kockázatának csökkentése céljából „védővita­min” és nyomelem-komplexum szedésének elkezdését javasoljuk.

Szűrhető, megelőzhető genetikai ártalmak, öröklődő betegségek

A Veleszületett Rendellenességek Országos Nyilvántartása szerint hazánk­ban az újszülöttek körülbelül 3%-ánál mutatható ki valamilyen fejlődési rendellenesség. Ezek döntő többsége olyan kisebb elváltozás, amely kezelést nem igényel. Vannak azonban súlyos gyógyszeres vagy sebészeti beavatko­zást igénylő elváltozások, nem is elhanyagolható számban. Terhesség vál­lalása esetén tudomásul kell venni, hogy bizonyos kockázatot kénytelenek vagyunk vállalni. Az orvostudomány még távolról sem képes 100%-os ga­ranciát nyújtani arra, hogy a megszülető gyermek egészséges lesz. A koc­kázat a terhesség előtti és alatti szűrővizsgálatokkal csupán csökkenthető.

Abban az esetben, ha mindkét szülő egészséges, és az első-, valamint másodfokú rokonok között öröklődő betegség nem fordult elő, úgy spe­ciális orvosi vizsgálatra nincs szükség, de nincs is lehetőség.

Jegyezzük meg! Magyaror­szágon a magyar lakosság körében nincs olyan öröklődő betegség, ami­nek kockázata magasnak ítélhető. Minden egyes orvosi beavatkozásnak van kockázata, mérlegelni kell tehát, hogy a várható előny meghaladja-e a beavatkozás kockázatát.

Hogyan előzhetőek meg a rendellenes betegségek?

Minden egyes beavatkozás célzott, vagyis valamilyen konkrét betegség, rendellenesség kivizsgálására irányul. Ha ilyenről nincs tudomásunk, úgy nincs mit vizsgálnunk. A terhességre való prekoncepcionális felkészülésnek azonban ekkor is van szerepe. Ez arra irányul, hogy a lehető legoptimálisabb feltételeket biztosítsuk a terhesség számára. Ennek megfelelően a leendő terhesnek életmódját olyanná kell formálnia, hogy az a magzat számára a legoptimálisabb kö­rülményeket biztosítsa.

Mit is jelent ez a gyakorlatban?

Tartózkodni kell az élvezeti szerektől, a dohányzástól, az alkoholtól, a terhességgel nem összeegyeztethető gyógyszerszedéstől, a fogamzás körüli orvosi beavat­kozásoktól. Az úgynevezett terhességi multivitaminok, amennyiben a szedésüket legalább 3 hónappal a fogamzás előtt elkezdik, úgy csökken­tik a szívfejlődési rendellenességek, illetve a gerinczáródási rendellenes­ségek kockázatát. Ha a vitamin szedését a terhesség felismerése után kezdik el, a fejlődési rendellenességek gyakorisága már nem csökken.

Mi a helyzet a családi háttérrel?

Alapvetően más a helyzet, ha a terhességet vállalni akaró pár saját vagy családi kórtörténete nem negatív, azaz a családban fordult már elő fejlő­dési rendellenesség. Ilyen esetekben – lehetőleg már a terhesség válla­lása előtt – genetikai tanácsadásra, és célzott vizsgálatokra van, illetve lehet szükség. Amennyiben a férj vagy feleség részéről van szó valamilyen betegségről, akkor meg kell beszélni a további terápiát, amely a terhes­séggel is összeegyeztethető. Ha valamelyik első- vagy másodfokú rokon öröklődő betegsége merül fel, akkor ki kell kérni a megfelelő szakember véleményét az öröklődés lehetőségéről és az esetleges célzott magzati kivizsgálásról. Azért célszerűbb ezeket a vizsgálatokat még a fogamzás előtt elvégezni, mert a kivizsgálás megtervezése és elvégzése sok esetben hosszabb időt igényel.

Szorít az idő!

Már meglévő terhesség esetén, az idő szorításában erre nincs mindig lehetőség. Tudni kell azonban, hogy bármilyen beteg­ségről is legyen szó, amennyiben a magzat érintett, úgy az ő gyógyítására méhen belül nincs lehetőség. Ha elfogadják a szülők a gyermeket bete­gen, akkor a magzat megszületését követően kezdődik el a részletes és pontosító kivizsgálás, valamint kezelés. Ha a magzat betegsége súlyos, akkor a szülők – az érvényes jogszabályok szerint – kérhetik a terhesség megszakítását. Erre a 20. – bizonyos esetekben a 24. – terhességi hétig van lehetőség. A 24. hét után a terhességmegszakítás már csak abban az esetben végezhető el, ha a terhesség továbbviselése az anya életét veszé­lyeztetné.

Anyai és magzati betegségek megelőzése terhesség alatt

A terhesség élettani folyamat. Igaz, jelentős pluszterhelést jelent a várandós nő szervezetére, de ehhez a pluszterheléshez egy egészséges női szervezet alkalmaz­kodni képes. A terhesség azonban „más állapot” is, amely az anyára és a magzatra nézve számos veszélyhelyzet forrása lehet. Ezek időben történő felismerése miatt rendkívül fontos a terhes tanácsadáson való rendszeres megjelenés és az életmód tudatos átalakítása.

Életmódszabályok terhesség alatt

Táplálkozás. Nem igaz az, hogy a terhes nőnek „kettő helyett kell ennie”. A meg­engedhető súlygyarapodás a terhesség előtti súly 15%-át ne haladja meg, a gyara­podás legyen egyenletes, havonta körülbelül 1 kg. Egy körülbelül 60 kg testsúlyú várandós nő napi energiaszükséglete 2000 kcal. Terhességben ez körülbelül 300 kcal-val, szoptatás alatt körülbelül 500 kcal-val növekszik. – A szénhidrátok fo­gyasztását vissza kell fogni, a cukortartalmú üdítők, édességek, sütemények hiz­lalnak. Gyümölcsökre, főzelékre, rostos ételekre, barna kenyérre van szükség. Szénhidrátból elégséges és nincs is szükség többre, mint napi 300-350 grammra.

A zsírfogyasztást sem kell növelni!

A zsíros-fűszeres magyaros ételek kerülen­dők. A főzéshez növényi olajokat kell használni. – Legfontosabb a bőséges fehér­jefogyasztás (napi 60-80 gramm) biztosítása, melynek kétharmada állati eredetű fehérje (sovány hús, tej, túró, sajt, tojás) legyen. – Gyümölcsöt, zöldséget minden nap kell fogyasztani. – Sómegszorítás csak terhességi vizenyő esetén szükséges, a túlzott fogyasztás viszont ártalmas lehet. – Növekszik a kalcium- és magnézium­szükséglet, ezért a tej és tejtermékek, valamint a szójabab fogyasztása ajánlatos.

– A folyadékfogyasztást nem kell megszorítani, de a tej, a vitaminokban és ásványi anyagokban gazdag gyümölcslevek fogyasztását kell előtérbe helyezni.

Élvezeti szerek

A dohányzás (még a napi maximum 5 cigarettára korlátozott dohányzás is) egyértelműen káros és veszélyes. A dohányzó nők körében lénye­gesen gyakoribb a koraszülés, a terhességi mérgezés (magas vérnyomás, fehérjevi­zelés, vizenyő), továbbá a magzat növekedésben való elmaradása (retardáció), sőt a magzat méhen belüli elhalása is.

Miből mennyit?

Napi (maximum) 1-2 szimpla feketekávé és maximum 1 dl bor vagy 1 pohár sör elfogyasztása megengedhető, de helyesebb az alkohol teljes mellőzése.

  • Öltözködés. A ruha legyen kényelmes, szellős, sehol ne szorítson. A cipő a ter­hesség második felében legyen magas szárú.
  • Tisztálkodás. Rendszeres szájápolás, fogmosás és naponta fehérneműváltás szükséges. Fürdőkádba ne üljön, de zuhanyozzon rendszeresen.
  • Szexuális élet. Megengedhető, de legyen kíméletes. Az első és utolsó hetekben, továbbá alhasi fájdalmak, vérezgetés, nyitott méhszáj, általában fenyegető vetélés és fenyegető koraszülés esetén kerülendő.
  • Utazás. A gépkocsival történő utazás, a rázkódás és sérülésveszély miatt ke­vésbé ajánlható. A vonat előnyösebb. Gépkocsi vezetése a terhesség második és harmadik harmadában a kormánykerékhez történő ütközés lehetősége miatt ve­szélyes, ezért kerülendő.
  • Kerülni kell az erős rázkódással, hirtelen mozdulatokkal, a hasizmok nagy igénybevételével és az elesés veszélyével járó sportokat (pl. kerékpározás, atlétika, evezés, síelés, tenisz), de az úszás, a gimnasztika, az óvatos talajtorna megengedhe­tő. Terhesség alatt versenyszerűen sportolni semmiképpen sem kívánatos.

Lóránt Szentgyörgyváry

Szerző: Szentgyörgyváry Lóránt

Szakmai gyakorlatok és tanulmányok:  Életmód-tanácsadás, kiropraktika és reflexológia. Minden érdekel ami az egészséggel vagy annak megőrzésével kapcsolatos. Az oldalon rendszeresen publikálom a saját cikkeimet.