• Vérszegénység

Vérszegénység (anémia) fajtái és tünetei

Az anémia a keringő vér mennyiségének – laboratóriumi leletek alapján: a vörösvérsejtszám, a hemoglobin-koncentráció és a hematokrit (vérsű­rűség) értékének – csökkenését jelenti. Az anémia csak tünet, ami kü­lönböző okok következtében alakul ki. Mindig az okot kell felderíteni, és ennek megfelelően kell a kezelést alkalmazni. Az anémiákat az ok és patomechanizmus alapján a következő csoportokba sorolhatjuk:

Anémia tünetei

Az anémia tünetei sokszínűek, nem jellemzők: sápadtság, fáradékonyság, szédülés, étvágytalanság. A tünetek a vérszegénység kialakulásának időtartamától is függ­nek. A gyorsabban kialakult vérszegénységet a betegek rosszul tűrik. Ilyenkor kife­jezettebb a szédülés, gyengeség. Lassan, fokozatosan kialakuló vérszegénységhez a beteg jól alkalmazkodik és súlyosabb vérszegénységet is jól kompenzál.

Vashiányos anémia

Az anémiák közül leggyakoribb a vashiányos anémia. A vérszegénység ki­alakulását vashiány előzi meg. Felmérések szerint az egészséges, helyesen táplálkozó gyermekek 30-40%-ában van szöveti vashiány. Ezt az adatot azért fontos ismerni, mert a vas valamennyi fontos enzim alkotórésze, így nélkülözhetetlen például az idegrendszer fejlődésében. Felnőtt ember esetében normál táplálkozással a napi vasszükséglet biztosítható. Gyer­mekkorban más a helyzet. A gyorsan növekvő szervezetnek relatíve nagy a vasszükséglete. Csecsemőkorban ideális táplálás, szoptatás esetén sem tartalmaz a tápanyag elegendő vasat. Fokozott a vasszükséglet koraszü­lötteknél, tehát mindkét esetben kiegészítő vasbevitelre van szükség. Ser­dülő leányoknál a menstruáció megindulása után külön vasbevitelről kell gondoskodni.

Csontvelő-működési zavar miatti anémia

Csontvelő-működési zavar csontvelő-elégtelenség, vagy a csontvelőt el­foglaló kóros sejtek elszaporodása miatt alakul ki. Vérszegénységet okoz, de emellett a fehérvérsejtek és vérlemezkék száma is lecsökken. Csontve­lő-működési zavar következtében alakul ki vérszegénység krónikus beteg­ségek esetében, krónikus gyulladásos betegségeknél, rosszindulatú beteg­ségeknél. Itt is látható, hogy nem elegendő a vérszegénységet kezelni, az okot kell felderíteni.

Vörösvérsejtek fokozott pusztulása következtében kialakult (hemolítikus) anémiák

A vörös vérsejtek élettartama normál körülmények között 120 nap. Ez az érték néhány napra lerövidülhet. Az ok lehet a vörösvérsejteken belül: sejthártya-eltérés vagy enzim-, vagy hemoglobin-lebomlás miatt. Ezek veleszületett formák, a családban van olyan személy, akinél szintén vér­szegénység mutatható ki. Sokszor jár együtt ez a kórkép sárgasággal, ami a széteső vörösvérsejtekből felszabaduló festékanyagból származik, nincs köze a fertőző májgyulladáshoz. A szerzett formánál a vörösvérsejtek fo­kozott pusztulását a vérplazmában lévő ellenanyagok okozzák. Ebben az esetben a vérszegénység hirtelen alakul ki, súlyos klinikai tünetek kísére­tében. Mind a kétféle típusú, úgynevezett hemolítikus anémia esetében csak részletes hematológiai kivizsgálással állíthatjuk fel a diagnózist.

Vérvesztést okozta anémiák

Nagyobb vérzés, például orrvérzés, sebzésből eredő vérzés idézheti elő. A gyomor-bélcsatorna vérző fekélye gyermekkorban is előfordulhat. Sok­szor előfordul, hogy a fekély nyomravezető tünete az anémia. Jegyezzük meg tehát: az anémia gyakori jelenség, tüneti kezelése előtt mindig derít­sük fel az okát!

Csontvelő-transzplantáció

A szervátültetések az elmúlt 20 évben jelentősen megnövelték olyan be­tegek életben maradásának esélyeit, akik a korábbiakban az adott szerv irreverzibilis morfológiai és funkcionális változása miatt meghaltak. A szervátültetések között gyakorisági sorrendben a csontvelő-, vese-, máj-, szív-, szív-tüdő- és hasnyálmirigy-átültetések váltak egyre gyako­ribbá. A szervátültetések fejlődését nagyban elősegítette a biológiai és a klinikai orvosi tudományok haladása. (Például a hisztokompatibilitási rendszer felismerése, csontvelői prekurzorok biológiája, szervek és szö­vetek kriobiológiájának, konzerválásának megismerése, műtéti technikák megújítása, aneszteziológiai módszerek fejlesztése, új gyógyszerek meg­jelenése.) Ugyanakkor maguk a transzplantációk is nagy számban hoztak felszínre új biológiai és orvosi problémákat. A transzplantációk felvetettek új orvosetikai kérdéseket és problémákat, és a jelentkező költségek miatt az orvoslás gazdasági hátterének kérdéseit is.

Szerző: Szentgyörgyváry Lóránt

Szakmai gyakorlatok és tanulmányok:  Életmód-tanácsadás, kiropraktika és reflexológia. Minden érdekel ami az egészséggel vagy annak megőrzésével kapcsolatos. Az oldalon rendszeresen publikálom a saját cikkeimet.