Vérvizelés (haematuria) kialakulása
vérvizelésBár ez csak egy tünete húgyúti betegségeknek, mint a vesekövességnek, a vesemedence vagy veseállomány gyulladásának, de sokszor csak egyedüli jele a vese betegségének, ezért külön is beszélünk róla. Tünetszegény, csak mikroszkóposán látható vérvizelés az iskolás gyerekek 0,5-2%-ában fordul elő. A vérvizelés nyugtalanítja mind a szülőt, mind az orvost. Sokszor súlyos betegség jele, de máskor csak jelentéktelen tünet. Ezt viszont csak részletes vizsgálattal lehet kideríteni.
Hogyan alakulhat ki a „vérvizelés”?
A vizeletbe kétféleképpen kerülhet vér. Az egyik esetben a húgyutakat borító nyálkahártya sérül, az erek elszakadnak, s vér szabadul ki a húgyúti üregrendszerbe. Húgyúti nyálkahártya-sérülés keletkezhet súlyos baleset kapcsán, vagy közvetlenül a vesére mért ütés következtében. Húgyúti kő vagy daganat belülről okozhat sérülést, vérzést. A másik esetben a szűrő funkciót végző vese szűrőjének „lyukai” megnagyobbodnak, és ezen keresztül préselődik ki a vörösvértest, a vizelettel együtt.
A szűrő „lyukai” megnagyobbodhatnak vesegyulladás, egyszerű lázas állapot, vagy fizikai terhelés hatására. Veleszületetten vékonyabb lehet a szűrő, s mikroszkóppal állandóan vér mutatható ki a vizeletben, s a legkisebb légúti fertőzés kapcsán szemmel láthatóvá válik a véres vizelet, de pár nappal utána újra csak mikroszkóppal látható. Ilyen esetben a családban a szülőknél, nagyszülőknél is hasonló figyelhető meg. Ez egy jóindulatú elváltozás. Ellenőrzést igényel, mert nagyon-nagyon ritkán esetleg romolhat a veseműködés, de legtöbbször következménye nincs a tünetnek.
Fontos a megelőzés és felülvizsgálat!
Ahol a családban vérvizelés fordult elő, a gyermekek szűrése javasolt. Ha a vizelet és vér laboratóriumi vizsgálata és ultrahangvizsgálat kórosat nem mutat, akkor további ellenőrzésre nincs szükség. Abban az esetben, ha a vérvizelést észleltük, kivizsgálása megtörtént, akkor ellenőrzése megfelel az alapbetegségnél leírtaknak, ha a szűrőlyuk megnagyobbodásáról van szó, akkor havonta és panaszok esetén elegendő a vizelet vizsgálata, és 2-3 évente vér- és ultrahangvizsgálat.
Öt év után vesebiopsziát végzünk a betegség pontosítására, de ha a családban halmozottan fordul elő és szövettani vizsgálat korábban már igazolta az eltérést, akkor nincs szükség a biopsziára, de felnőtt korban is rendszeres nefrológiai ellenőrzést igényel a beteg.
- Milyen gyakran van szükség vérvételre? Ezért menj te is vizsgálatra!
- Vizelési panaszok okai
- Haemoglobinuria okai
Ezek a cikkek is érdekelhetnek:
Mi az a fehérjevizelés (proteinuria)?
Normálisan is van fehérje a vizeletben, de a szokványos laboratóriumi módszereinkkel ezt nem mutatjuk ki. A fehérjevizelés több betegség kiegészítő tünete lehet, mint a húgyúti gyulladásé, lázas torokgyulladásé, de az alapbetegség gyógyulásával megszűnik. Sovány, hirtelen megnyúlt serdülők veséje járáskor, álláskor könnyen süllyed, s ilyenkor megjelenik a fehérje a vizeletben, de fekvő helyzetben nem ürül fehérje. Ezek elhanyagolható eltérések, általában a napi ürített fehérje kevesebb mint 1 gramm. Ha vesebetegség jele a fehérjeürítés, akkor mindig több mint 1 gramm a napi ürítés. Ilyen nagymértékű, folyamatos fehérjeürítés károsítja a vesét. A gyermekkori fehérjeürítő vesebetegségek nagy része erőteljes gyógyszeres kezelésre gyermekkorban meggyógyul, ritkán húzódik át felnőttkorra.
Mire figyeljünk fokozottan?
A betegség egyértelmű oka nem ismert, de szinte mindig lázas légúti fertőzés indítja el a fehérjevizelést, ám a lázas betegség gyógyultával megmarad a fehérjevizelés, majd főleg a lábakon, alhason, szemhéjon jelentkezik az ödéma (vizenyő), mely egyre fokozódik. A gyermek testsúlya is gyorsan nő. Legtöbbször az ödéma hívja fel a figyelmet a betegségre. Gyakran szemészeti problémára gondolnak. A tartósan fönnálló fehérjevesztéssel a fehérjetermészetű védőanyagok, az immunglobulinok vesztése is megfigyelhető, melynek következtében gyakoribb légúti fertőzések is jelentkeznek. A vér folyékonyan tartásában szerepet játszó fehérjék vesztése következtében trombózisok is kialakulhatnak.
Tekintettel arra, hogy a légúti lázas fertőzések provokálják a betegséget, ezért ezeket kell megelőzni.
Milyen vizsgálatokra kell elmennünk?
A fehérjeürítés egyszerű vizeletvizsgálattal kimutatható. A panaszmentes gyermek vizelet szűrővizsgálata félévente javasolt, lázas légúti betegség esetén pedig mindig javasolt a vizelet szűrővizsgálata.
A betegség kialakulása esetén fokozottan védeni kell a gyermeket a fertőzésektől, mert a védekezőképesség csökkenése miatt súlyosabban zajlanak a fertőzések. Tekintettel arra, hogy a fehérjevesztő vesebetegségre jellemző, hogy gyakran visszaesőén zajlik, ezért a fertőzésektől való védelem nagyon fontos. A tünetmentes időszakban, panaszmentesen is havonta vizelet labor végzése javasolt, s a legkisebb légúti fertőzés, vagy egyéb más panaszok, mint fáradtság, testsúlynövekedés esetén azonnal szükséges a vizelet vizsgálata. Ötévi tünetmentesség után tekinthető gyógyultnak a gyermek. Ezután szabadítható föl a vesegondozásból.
Szerző: Szentgyörgyváry Lóránt
Szakmai gyakorlatok és tanulmányok: Életmód-tanácsadás, kiropraktika és reflexológia. Minden érdekel ami az egészséggel vagy annak megőrzésével kapcsolatos. Az oldalon rendszeresen publikálom a saját cikkeimet.