Egészséges étrend

A rosszul tápláltság veszélyei

Bár alapos ismereteink vannak a súlyos tápanyaghiányok okozta betegségekről – skorbut, angolkór, beriberi, pellagra —, nagyon keveset tudunk a krónikus hiányok hosszú távú hatásairól. Márpedig ezek a hatások alattomosak és nehezen kinyomozhatok.

Angolkór
Angolkór – D-vitamin hiánya okozza

Krónikus betegségek

A kaliforniai Berkeley Egyetemen dolgozó Bruce Ames egy meglehetősen valószínű-elmélete, a „prioritáselmélet” szerint, amikor kevés táplálék áll rendelkezésre, akkor a test a szaporodáshoz és a rövid távú túléléshez elengedhetetlen funkciókat – például a vadászáshoz szükséges képességeket – helyezi előtérbe, miközben kevesebbet fordít a hosszú és egészséges élet fenntartásához szükséges funkciókra.

A prioritáselmélet szerint a krónikusan rosszul tápláltak fiatalabb korban halnak meg, illetve idősebb korukban kevésbé egészségesek.

Ezt a gondolatot az éhezés hatásairól szóló vizsgálatok támasztják alá, amelyek a második világháborús hollandiai éhínség, illetve a kínai „nagy ugrás” alatti éhínség előtt, alatt vagy után született gyermekeket vizsgálták.

Az eredmények azt mutatták, hogy az anyaméhbeli rosszul tápláltság más krónikus betegségek — mint az elhízás vagy a cukorbetegség — magasabb arányú előfordulásával járt együtt. Ugyanezek a hatások az állatoknál is megfigyelhetők.

Meglepő azonban az, hogy a legrosszabb egészségi állapotban — különösen a mentális egészség tekintetében — azok a gyerekek voltak, akik az éhínség megszűnése után fogantak:

  • A hollandiai éhínség idején kétszeresére növelte a gyermeknél a felnőttkori depresszió kockázatát, ha a nő a teherbe esés előtt éhezett, viszont semmilyen hatással nem járt, ha a nő terhesség ideje alatt éhezett.
  • A kínai „nagy ugrás” idején a vidéki kínai lakosság körében „az éhínség utáni születési kohorsznál találták a skizofrénia legnagyobb kockázatát, miközben az éhínség előtti, illetve alatti születési kohorsz skizofréniakockázata között gyakorlatilag nem volt különbség”.
Ebből az derül ki, hogy a nőknek a megtermékenyülés előtt kell mindenképpen jól tápláltnak lenniük ahhoz, hogy teljesen egészséges gyermekük szülessen.

Mivel a terhes nők szervezete tápanyagokkal is hozzájárul a kisbaba fejlődéséhez, a terhesség alatt is kialakulhat rosszul tápláltság. A szülés utáni depresszióval például a vashiányt hozzák összefüggésbe.

Arcszerkezet és fogak

Weston A. Price clevelandi fogorvos azért utazta körbe a világot, hogy rájöjjön, milyen táplálkozási okai vannak a fogszuvasodásnak. Azt találta, hogy a hagyományos étrenden élő premodern kultúrákban a fogszuvasodás ritka: a fogak kevesebb mint 5%-a szuvas, míg a modern kultúrákban ez a szám 20-40%. Bizonyos kultúrákban – az eszkimóknál, az hiúitoknál, a Melanéziaiaknál és a polinéziaiaknál — a fogak kevesebb mint 0,4%-a szuvas.

Az arcszerkezetben is észlelt változásokat

A hagyományos étrenden élő premodern emberek széles arcúak, széles a fogívük, és egyenesek a fogaik. Az ilyen hagyományos kultúrák modern táplálkozásra áttért tagjainak és a modern társadalmakban élőknek gyakran keskeny arcuk van, keskeny fogívekkel és görbén nőtt fogakkal. Price becslése szerint az amerikaiak 25-75%-ának ilyen az arcszerkezete, és úgy gondolta, hogy ezeknek az embereknek egy részénél az agyfejlődés során problémák jelentkeztek, ami csökkent intelligenciában és jellembeli elváltozásokban nyilvánul meg.

Price úgy találta, hogy az arcszerkezet és a fogazat állapota közötti eltérésekért felelős táplálkozásbeli különbségek legfőbb forrása az állati zsírokban – vaj, csukamáj olaj – található zsírban oldódó vitaminok, illetve a magnézium, a kalcium és a foszfor mennyisége. Price arról számolt be, hogy a zsírban oldódó A-, D- és K2-vitamin (Price „X-aktivátornak” nevezi ezeket) több mint tízszer akkora mennyiségben fordul elő a primitív népek táplálkozásában, mint a modern étrendben, míg a magnéziumból huszonötször, a kalciumból és a foszforból átlagosan ötször többet fogyasztanak a hagyományos étrenden élők.

Tibor Griffel

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.