Fogyási platók és visszahízás
Az elhízás tápanyagéhség-elmélete megmagyarázhatja a fogyás platóit és hízásba fordulását is. A tápanyagéhség elvezethet a fogyás megállásához, és hízásba is fordíthatja akkor is, ha az étrend semmit sem változik.
Hogyan lehetséges, hogy ugyanaz az étrend először fogyást, majd hízást okoz?
Meglepő módon ez nem is nehéz. Szükségünk van legalább három tápanyagra, amelynek a hiánya éhséget okoz, ezek közül egy olyan legyen, amelyik a szervezetben raktározódik. így, ha az étrendből hiányzik a raktározott tápanyag, az nem fog rögtön tápanyaghiányt, és ennek következtében éhséget okozni.
Bármelyik étrendet választjuk is – az alacsony zsírbevitelű vegetáriánus étrendet vagy az alacsony szénhidrát-bevitelű, fehérjetakarékos módosított böjtöt —, mindenképpen kevesebb kalóriát fogyasztunk, ami eleinte fogyáshoz vezet.
Idővel azonban megszűnik a zsír és a zsírban oldódó tápanyagok utánpótlása, és a zsírhoz kapcsolódó tápanyagok valamelyikéből már kevés lesz. Lehet, hogy ez egy zsírsav lesz – mondjuk, omega-3 -, de az is lehet, hogy zsírban oldódó vitamin, például A-vitamin, esetleg egy foszfolipid összetevő, mint a kolin. Mindegy is, mi hiányzik, az a lényeg, hogy megjelenik az éhség.
Az éhség bármilyen testtömeg mellett jelentkezhet
Ha az éhség oka, mondjuk, a kolin és az omega-3 hiánya, attól még lehet akármennyi telített, egyszeresen telítetlen és omega-6 zsír a zsírszövetben, a hiányzó zsír így is éhséget generál, és növeli az elfogyasztott kalóriamennyiséget.
Elképzelhető, hogy magasabb kalóriabevitel mellett már lesz elég a hiányzó tápanyagból ahhoz, hogy a hiányállapot ne súlyosbodjon tovább; ilyenkor a testtömeg is stabilizálódhat.
Ha viszont az étrend valamelyik tápanyagban – például kolinban – nagyon szegény, a több evés nem fogja megoldani a problémát. Ha nulla kolinbevitelű étrenden kétszer annyit eszünk, attól a kolin bevitel még mindig nulla marad.
A legtöbb esetben tehát az éhség a megnövekedett ételmennyiség mellett is megmarad, mivel ameddig a hiányállapot fennáll, az agy folyamatosan az egyre nagyobb fogyasztásra ösztönöz, a tömeg pedig egyre nő. Végül a fogyókúrázónak abba kell hagynia ezt az étrendet, és át kell váltania egy másikra.
Ez a másik étrend persze nagy valószínűséggel ugyanolyan hiányos lesz, de ezúttal egy másik tápanyagból, ami megszüntetheti az eredeti hiányállapotot, és ettől egy időre ismét beindul a fogyás, amíg teljesen el nem fogynak a test tartalékai a másik tápanyagból, és kialakul az új hiányállapot.
Néha az emberek váltogatják a szélsőséges diétákat:
Először alacsony zsírbevitelű étrenden élnek, ami egy darabig remekül működik, amíg be nem következik a zsírhoz kapcsolódó tápanyag hiánya, és jelentkezik az éhség. A leadott kilók kezdenek visszavándorolni a zsírhoz kapcsolódó tápanyag hiánya miatt. A hízás persze zavaróan hat, ezért áttérnek egy másik fogyókúrára – éppen az előző ellentétére -, egy alacsony-szénhidrát-, magas fehérje- és magas zsírtartalmú étrendre. A fogyás újra elkezdődik, és egészen addig tart, amíg egy növényhez kapcsolódó tápanyag kezd hiányozni, ami az alacsony szénhidrátbevitel miatt nem kerül be a szervezetbe.
Szerző: Griffel Tibor
Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.